Alig néhány hete mutatta be Elon Musk vállalata az Optimus névre keresztelt mesterséges intelligenciával működő, teljesen emberszerű felépítéssel rendelkező, környezetével aktív interakcióra képes robotjait. A Tesla alapítójának kimondott célja, hogy hamarosan nagy számban robotok kapcsolódjanak be a vállalat gyártási folyamatainak munkájába, azonban az Optimust kifejezetten arra fejlesztik, hogy képes legyen az emberek mindennapi életébe integrálódni.

Az olajárak emelkedését is kiváltotta az iráni és izraeli konfliktus újabb hulláma, miután az iráni Forradalmi Gárda parancsnokai kemény megtorlást ígértek az izraeli légicsapásokra. Hoszein Szalami vezérőrnagy arra figyelmeztetett ugyanis, hogy Irán válasza „elképzelhetetlen” lesz, míg helyettese, Ali Fadavi dandártábornok azt nyilatkozta, hogy a válasz „elkerülhetetlen.”

Az Egyesült Államok rendelkezik a legjelentősebb gazdasággal a világon. Az amerikai dollár pedig mai napig messze a legfontosabb fizetőeszköz a nemzetközi kereskedelemben. Ráadásul a pandémiát követően az amerikai gazdaság gyors növekedési pályára állt. A különböző makrogazdasági mutatók pont arra mutatnak rá, hogy az Egyesült Államok kifejezetten jól teljesít. Ennek ellenére mégsem egységes a politikai kép a gazdaságot illetően. Mondhatni megmaradt fő kérdésként az erősebb államot támogatók (demokraták) és a még gyengébb állami beavatkozást hirdetők (republikánusok) vitája. Cikkünkben kísérletet teszünk az amerikai gazdaság állapotának feltérképezésére, megpróbálunk rámutatni azokra a nézeteltérésekre, amelyekkel a két párt tenne kísérletet a nem mindenben remekelő amerikai gazdasági rendszer orvoslására.

Október 29-én és 30-án súlyos esőzések és hirtelen áradások sorozata sújtotta Kelet-Spanyolországot. Ilyen szintű katasztrófahelyzetre az 1996 augusztusi biescasi áradás óta nem volt példa az országban.

Mióta az űrkutatás és a kozmosz felfedezése elindult, sokunkat foglalkoztat a kérdés: meddig juthatunk? És mi lesz mindennek a konklúziója? Hogy alakul napjaink űr-helyzete?

Legyünk őszinték: még ha napi szinten is követjük az orosz-ukrán háborút, egy dolog rég szemet szúrhatott: hol a Wagner csoport? (Spoiler: nem Ukrajnában.)

A már több, mint egy éve tartó, legújabb fejezete az arab-izraeli konfliktusnak érezhető kilengéseket produkált a kőolaj piacán, a nyomás pedig azóta sem enyhült érdemben, ugyanis Izrael és az arabok ügyét felkaroló Irán újra meg újra az eszkaláció irányába terelik a konfliktust. A piacok tehát folyamatosan árazzák a kockázati prémiumot, ezért is lehet meglepő, hogy a legutóbbi, Iránt érő izraeli csapás után az olajárak még csökkentek is. Milyen válaszra számíthatunk Irántól? Milyen hatással lesz ez az olaj árára? 

Dánia klíma- és energiaügyi minisztere október 24-én egy Uniós megbeszélés előtt azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy Dánia közös EU-s fellépést szeretne elérni az európai szélenergia-piac védelmében, kifejezetten a kínai gyártók termékeivel szemben. Valóban veszélyt jelentenek a kínai áruk az európai szélenergia-piacra? Mit jelenthet a közös fellépés?

A tech-óriás OpenAI szerint a Whisper névre keresztelt mesterséges-intelligencia beszédrögzítő és átíróeszköz immáron csaknem emberi szintű pontossággal dolgozik. A Whispert újonnan a gyógyászatban kívánják alkalmazni, elsősorban a páciensek adatainak rögzítésére. Azonban az eszközzel kapcsolatban szoftver-fejlesztők egy komoly hibát érzékeltek: hajlamos rész-, sőt, alkalomadtán egész mondatokat magától kitalálni és az átírandó szövegbe illeszteni.

Észak-Korea akár 12 000 katonát is küldhet az orosz-ukrán háborúba, hogy a Föderáció mellett szálljanak harcba. Erről számolt be a dél-koreai hírszerzés, a vádakat azonban mind Moszkva, mind Phenjan álhírnek nevezte. Az ukrán haderő Volodimir Zelenszkijjel az élen mindeközben már azt közölte, hogy észak-koreai egységek harcolnak a fronton. Felmerül a kérdés, hogy ha a hír valóban igaz, miért van szüksége Oroszországnak Észak-Korea segítségére és miért avatkozik be Phenjan az orosz-ukrán háborúba? 

November 11. és 22. között tartják Bakuban az ENSZ évente megrendezett éghajlat-változási konferenciáját, a COP29-et. Azerbajdzsán az elmúlt pár évben vált igazán relevánssá az EU számára energetikai szempontból, viszont növekvő szerepe a világ energiaszektorában sokak számára ellenszenves. Az Európai Parlament október 24-én elfogadott állásfoglalása elítéli az emberi jogok és a nemzetközi jog megsértését az országban és az energiaimport-függőség felfüggesztésre szólítja fel a Bizottságot.

Alig több, mint egy héttel az amerikai választások előtt rendkívül szorossá vált a verseny az Egyesült Államok következő elnökének posztjáért. Kamala Harris augusztus óta csupán néhány százalékponttal, de viszonylag magabiztosan vezette a közvéleménykutatásokat, azonban a kampányidőszak végéhez közeledve jelentős hajrába kezdett Donald Trump a republikánus oldalon, több felmérésben megelőzve ellenfelét.

Az október 26-án tartott grúziai parlamenti választások eredményei heves tiltakozásokat váltottak ki, miután a kormányzó Grúz Álom (GD) párt nyerte meg a szavazatok 54,2%-át, míg az Európa-párti ellenzéki pártok alig több mint 10%-ot szereztek. Az ellenzék csalással vádolja a kormányt, amelyet egyre inkább Oroszország felé sodródónak tart, és a választások tisztaságát megkérdőjelezve tömeges tiltakozásokat hirdetett. A háttérben a grúziai társadalom irányának kérdése áll: Európa felé fordulás vagy Oroszországhoz való közeledés.

A szexuális zaklatás továbbra is komoly akadályokat állít a női politikai jelöltek elé világszerte. Japánban a szavazási zaklatás mindennapos problémát jelent a választási kampányok során, miközben a globális trendek is hasonló kihívásokat mutatnak, a többi között az Egyesült Királyságban is. Mindez súlyosan befolyásolja a nemek közötti egyenlőséget és a nők politikai szerepvállalását.

A mozambiki október 9-i általános választások szavazatszámlálása után Daniel Chapo vezet, és a Reuters szerint „széles körű győzelmet várnak tőle”. De a végleges eredmény még bizonytalan, és közben az ellenzéki jelöltek választási csalással vádolják Chapot, valamint országos tiltakozást szítottak.

A feszültség egyre csak fokozódik Közel-Keleten, Izrael már több fronton is felvette a harcot ellenségeivel. A világ nagyhatalmai próbálják kordában tartani a kialakult helyzetet, az USA megosztott figyelme és gyenge nemzetközi kiállása miatt viszont egyre nagyobb az esély az eszkalációra. Miközben Oroszország folytatja a harcot Ukrajnában, Kína a lehető legoptimálisabb pozíciót próbálja elfoglalni.

Ahogy az palesztin-izraeli háború idővonala nyúlik, egyre többen pártolnak el Izrael mellől.

Újabb esemény világított rá arra, hogy az ukrajnai háború nem csupán egy regionális konfliktus. A dél-koreai hírszerzés szerint Észak-Korea nemcsak hadianyaggal látja el az oroszokat Ukrajnában, hanem katonákkal segítené Moszkvát Kijev legyőzésében. A felderítés szerint több ezres állományról van szó. Ezen esemény igencsak vízválasztó lehet, ugyanis eddig nem került sor arra, hogy idegen országok „tömegekkel” álljanak egyik vagy éppen másik oldal mellé. Látható, hogy az ukrajnai konfliktus nemcsak két szláv nép háborúja, hanem bizony a hidegháborúban meggyökerezett konfliktusokat is a felszínre hozza. Cikkünkben megpróbálunk rávilágítani a két Korea fontosságára az ukrajnai háború vonatkozásában.

Kubában október 18-a óta országos áramkimaradás van, miután az ország legnagyobb erőműve meghibásodott. Az ország kommunista kormánya bezáratta a nem létfontosságú állami intézeteket és az ipari dolgozók egy részét is munkabeszüntetésre késztetik. Mi állhat az áramkimaradás hátterében? Lesz tartós megoldás? 

Számos iparágban fennakadásokat okozhat az Európát érintő hirtelen B-vitamin hiány. A július 29-én, a ludwigshafeni BASF vegyipari komplexumban bekövetkezett robbanás hatására Európa-szerte hiány lépett fel a B-vitaminból. A gyártás leállása fennakadásokat okozhat a gyógyszer- és üdítőital iparban is.

Izrael és a Hamász is megerősítette, hogy a terrorszervezet politikai és korábbi katonai vezetőjét, Jahja Sinwar-t október 17-én sikeresen likvidálta az izraeli hadsereg. Sinwar a tavaly október 7-i Hamász-támadás egyik fő kitervelője volt, így Izrael kiemelt célja volt a terrorszervezet meghatározó vezetőjével való leszámolás, kérdéses azonban, hogy Sinwar halála mennyiben visz közelebb a kiszélesedő háború befejezéséhez? 

A világon számtalan olyan hely van, amely jelentősen impaktálja napjaink történéseit, nincs ez másképp a fojtópontokkal sem. Ezek olyan stratégiai jelentőségű, keskeny földrajzi területek, amelyeken keresztül kulcsfontosságú szállítási vagy közlekedési útvonalak haladnak. Szorosok, hágók, vagy csatornák, ahol a kereskedelmi forgalom könnyen ellenőrizhető, vagy blokkolható.

A portugál kormány adócsökkentést tervez a 35 év alattiak számára, hogy megakadályozza a fiatalok kivándorlását és egyben az országba vonzza a külföldieket. Az új költségvetés részeként a kormány célja a fiatalok jövedelemadójának csökkentése.

Floridában helyiek milliói kezdték meg a hosszú és nehéz helyreállítási munkálatokat az államot két héten belül másodszor sújtó nagy hurrikán után.

Nem vitás: Kína már egy ideje rendszerszintű kihívója a világ országainak. Az EU inkább fenyegetésként, minthogy partnerként értelmezi, az USA pedig figyel: hová tart a nagy vetélytárs?

Kazahsztán legnagyobb olajmezője, a Tengiz soha nem látott mennyiségű kőolajat termelt ki októberben eddig. Eközben az OPEC+ (Kőolaj Exportáló Országok Szervezete) Kazahsztánt, Irakot és Oroszországot a termelési kvótákat sorozatosan figyelmen kívül hagyó országoknak bélyegezte. A kőolajpiaci árakat az utóbbi időben az egyre inkább elmérgesedő izraeli-iráni konfliktus mozgatta, de mit jelenthet az olajpiac számára a Tengiz megnövekedett termelése?

A nyugat-afrikai országban rendszeressé váltak az iszlamista fegyveres csoportok által a keresztény közösségekkel és a civil lakossággal szemben elkövetett erőszakos támadások és mészárlások. A hivatalos adatok szerint csak január óta több mint 6000 áldozata volt a hadsereg és az iszlamista erők közötti harcoknak, és csaknem 1000 civil halálát okozták az dzsihádista támadások. A Human Rights Watch előző havi jelentése szerint azonban a polgári áldozatok száma ennél valószínűleg jóval magasabb. 

Ítéletet hozott Trevor Reed, az Amerikai Egyesült Államok volt tengerészgyalogosa ellen egy orosz bíróság. Az Ukrajnában önkéntes szolgálatot teljesítő, de az orosz álláspont szerint illegális zsoldosként tevékenykedő Reed 14 és fél év börtönbüntetést kapott, illetve az oroszok kérvényezték a nemzetközi körözés alatt állók személyes listájára való feltételére.

A válságok korában Magyarország egy sajátos álláspontot emelt zászlójára. Ez nem más, mint a konnektivitás, vagyis az „új hidegháború” egyik eredményeként létrejövő blokkosodó világnézettel való szembenállás. A magyar stratégia egyik legfontosabb eleme a Nyugat és a Kelet összekapcsolása. Ezen álláspont azonban komoly akadályokkal találta magát szembe az elmúlt időszakban. Gondolhatunk itt az amerikai-kínai kapcsolatok elmérgesedésére, az ukrajnai háborúra, az Európai Unió centralizációs kísérleteire. Így tehát feltehető a kérdés, melyek a magyar külpolitika legfőbb várakozásai, illetve melyek a konnektivitásra nézve legfőbb veszélyforrások. Cikkünkben megpróbáljuk feltérképezni a magyar stratégia eredetét is.

A lázadó csoportok elutasították a több mint három éve tartó polgárháborúban a harctéri veszteségek és a disszidálások miatt küzdő mianmari junta békeajánlatát. A diktatúra 2021-es hatalomátvétele óta ez az első ilyen jellegű közeledés, de a tényleges fegyvernyugvás még messze van.