Simon Harris egészségügyi miniszter megerősítette, hogy már 2018-ban sor kerülhet az alkotmány nyolcadik módosításáról szóló népszavazásra Írországban.

A demokratikus társadalmi interakciók jelentik számunkra az ideális társas lét alapjait, azonban Robert B. Talisse, a Vanderbilt Egyetem professzora mégis azt állítja, hogy létezik „túl sok demokrácia”.

Donald Trump újabb tweettel zavarta össze az amerikai politika állóvizét, melyben az alapvetően balliberális NBC nevű televíziós csatornát fenyegette meg a működési engedélyük visszavonásával: „Őszintén szólva undorodom attól, hogy a sajtó manapság azt ír, amit csak akar” – írta az elnök.

Az elmúlt évtizedben hatalmas változások történtek az űrkutatás területén: az űr és annak felfedezése már nem csak az állami szféra kiváltsága. Nagyobb veszélyt vagy nagyobb lehetőségeket jelentenek az űrutazással kísérletezgető magáncégek? Monica Grady, a The Conversationist cikkírójának elemzése.

A júniusi kibertámadásért, mely több brit alsóházi képviselő, köztük Theresa May miniszterelnök e-mail fiókját érintette, Irán a felelős − állítja a Telegraph parlamenti forrásokra hivatkozva, azóta több brit híroldal is foglalkozott az üggyel.

Donald Trump minapi beszédében „fanatikus rezsimnek” nevezte, majd megtagadta a nukleáris fegyverzetet korlátozó egyezmény megújítását Iránnal. Az amerikai elnök álláspontja szerint a közel-keleti ország terroristákat támogat – adta hírül a BBC.

Van a normatív jogi szabályozásnak bármilyen hatása a háborúkra? – a lassan száz éve húzódó vita ezúttal a patinás Foreign Policy hasábjain lángolt fel újra liberálisok és realisták között, méghozzá egy újonnan megjelent tanulmány kapcsán.

Szó szerint éjjel-nappal folynak a koalíciós tárgyalások Új-Zélandon. A több oldalról érkező reménykedő hangok ellenére a Zöldek a Munkáspárttal fogtak össze. Ezzel a nacionalista Új-Zéland az Első (NZF) párt 9 képviselője döntheti el, hogy a Nemzeti Párt, vagy a Munkáspárt vezetésével lesz végül kormánya az országnak.

Függetlenségi mozgalomként a katalánok jobban emlékeztetnek 1776 amerikai forradalmárjaira, mint 1789 franciáira vagy 1917 oroszaira. David P. Goldman szerint Donald Trump rosszul ítélte meg a helyzetet, amikor hibának nevezte Katalónia függetlenségét.

Ausztráliában a hadsereg által évtizedeken keresztül használt mérgező tűzoltóhab 18 katonai bázison és környékén okozott komoly szennyezést. Helyenként az ivóvízbe is került a mérgező anyagból. A hab nem bomlik le a természetben és valószínűleg hat különböző betegséghez, köztük a rák két fajtájához köthető.

Az Egyesült Államokban egy olyan generáció nőtt fel, amelyik nem tanult meg kulturáltan vitatkozni, és a szólásszabadságot arra használja, hogy letorkolljon bárkit, akivel nem ért egyet, csak hogy ne kelljen meghallgatni őket. Bret Stephens, a New York Times újságírója a konstruktív, vitára alapuló egyet nem értés hiányára hívta fel a figyelmet egy ausztráliai beszédében.

Stephens könnyűnek tartja az egyetértést, egyúttal elismeri, hogy ez minden közösség alapja. Egyet nem értésünk azonban egyúttal szabaddá is tehet minket, akár másokat is és valós demokráciát hozhat létre, ezért fontos feladat. „Galileo és Darwin; Mandela, Havel és Liu Xiaobo; Rosa Parks és Natan Sharansky – ilyen embereket találunk az egyet nem értők soraiban” – mondta Stephens.

A beszéd szerint az Egyesült Államok társadalma kudarcot vallott ebben a feladatban. Az amerikai polgárok rég értettek egyet kevesebb dologról: vitatkoznak többek között „etnikai problémákról, mosdókról, egészségügyi törvényekről és természetesen az Egyesült Államok 45. elnökéről”. Ezt a véleménykülönbséget azonban az amerikaiak „egyre vehemensebb rádiós és televíziós kirohanásokkal, egyre erőszakosabb demonstrációkkal és egyre elkeserítőbb személyes beszélgetésekkel” fejezik ki.

Ezzel Stephens szerint ismét egy olyan korba léptünk, ahol az erkölcsi megítélésünk a politikai nézeteink függvénye. „A republikánusok sokkal jobboldalibbak, mint 20 éve, a demokraták sokkal baloldalibbak és mindkét oldal sokkal gyakrabban látja a másikat halálos fenyegetésnek a nemzet jólétére”.

A szétválás nem csak ideológiai, hanem földrajzi, személyes és a digitális világban is megjelenik. Az utóbbi ahhoz is vezet, hogy az amerikaiak nem csak máshogy ítélik meg a tényeket, hanem eleve más tények alapján alakítják ki a véleményüket. Mindkét párt szavazóinak komoly hányada (a republikánusok 50%-a és a demokraták harmada) ellenzi, hogy a gyermeke a másik párt szavazójával kössön házasságot. „A párton kívüli házasság átvette a fajon kívüli házasság helyét, mint családi tabu.”

Stephens beszédében támadta az identitáspolitikát és azt a gondolkodást is, amely szerint a stresszt okozó kijelentések, hozzászólások az erőszak egy formáját jelentik. „Az érzelmek biztonságának ára az állandó infantilizálás” Az úgynevezett „safe spacek”, ahol az érzéseinket és a véleményeinket védjük valójában nem a gondolatokat védik, hanem a gondolatoktól védenek minket.

Az identitáspolitika a racionális érvelést is rendkívül megnehezítette Stephens szerint. A kicsit is sértőnek tűnő érveket sokszor nem csak rossznak, hanem erkölcstelennek tartjuk, amelyek így semmiféle megfontolást nem érdemelnek. „Az eredmény: a szükséges nézeteltéréseink azelőtt tűnnek el, hogy rendeznénk őket”. Sokszor azért maradunk távol egyébként érdekes beszélgetésektől, mert nem akarunk semmi rosszat mondani.

Stephens erre példának hozza a Brexitet és Trump választási győzelmét. A közvélemény-kutatások mindkét esetben ellenkező eredményt jósoltak, és az ausztrálok lehetnek a következők a melegházasságról szóló népszavazáson. Az ok Stephens szerint egyértelmű: ezeknél a döntéseknél az érvelés sokszor annyiból állt, hogy a kilépés, illetve Trump mellett vagy a melegházasság ellen szavazókat fanatikusnak állították be, ezért közvélemény-kutatásokon sem merték elmondani a véleményüket.

Ha meg akarunk győzni valakit, különösen ha konzervatívokról van szó, akkor a saját érvrendszerükben kell érvelni. Azonban ha neandervölgyieknek és idiótáknak állítjuk be őket, akkor „válaszként csak a középső ujjukat vagy az ökölbe szorított kezüket kapjuk”.

Amire szükségünk van Stephens szerint, az az értelmes egyet nem értés, amely minden virágzó társadalom éltető ereje.

Az Egyesült Államokban azonban a beszéd alapján egy olyan generáció nőtt fel, amelyik nem tanult meg kulturáltan vitatkozni, és a szólásszabadságot arra használja, hogy letorkolljon bárkit, akivel nem ért egyet, csak hogy ne kelljen meghallgatni őket.

A nézeteltérésekkel a legnagyobb probléma, hogy sokszor meg sem próbálunk az ellenfeleink szemébe nézni és kompromisszumra jutni. Hiányzik az értelmes vita egyik legfontosabb alapkövetelménye – az, hogy „fogd be, hallgasd végig, állj meg és gondolkozz és csak ezek után beszélj”.

Néhány médium, például a Fox News, megmutatták, hogy a profitszerzés legkönnyebb módja az érveken alapuló vita teljes elhagyása, mert ezeknek a piaci értéke alacsonyabb. Egy országnak sem lehet azonban jó kormánya és egészséges közélete minőségi újságírás nélkül, amely „különbséget tud tenni tény, hit és vélemény között”, illetve megérti, hogy „az igazság … olyan, mint Manhattan, rengeteg különböző tervezésű hídon el lehet oda jutni”.

Szemlézte: Ujvári Márton

Hogyan vált a Csöndes Generáció vagány ikonja egy örökké selyempizsamában mászkáló, Pepsi-függő éjszakai remetévé? Philip Terzian, a The Weekly Standard szerzőjének írása.

Az amerikai politika évtizedek óta nem volt ennyire kiszámíthatatlan. Donald Trump megválasztása óta akadémikusok és újságírók tömegei firtatják a kérdést: vajon lehetséges-e puccsot végrehajtani Amerika területén? Luke Foster Middup, a St. Andrews egyetem tanára vázolja a lehetőségeket.

„Eltökélt ember vagyok, nem fogok meghátrálni” – nyilatkozta Theresa May miniszterelnök a Sunday Times-nak adott interjújában. Tisztcsere készülődik a Konzervatív Párton belül?

Nicola Sturgeon skót első minisztert kollégái arra biztatják, hogy halassza el egy második függetlenségi népszavazás időpontját 2020-ig, és koncentráljanak helyette a Brexit-tárgyalásokra – írja a The Guardian. Milyen politikai meggondolások állhatnak a döntés mögött?

Dublinban járt Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere, ahol kijelentette, az Ír Köztársaság és Skócia szövetségesként áll neki a Brexit-tárgyalásoknak – írja az ír Independent.

Nukleáris háború vagy csak szájkarate? Milyen valószínű egy nyílt katonai konfliktus Észak-Korea és az USA között?

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök terrortámadásnak minősítette a szeptember 30-i autós ámokfutást, ami Edmontonban, Kanadában történt – számol be az Edmonton Journal.

Régen az igazság magától értetődő és egyszerű volt. Annak ellenére, hogy azóta összetettebb lett, nem jelenti azt, hogy megszűnt volna létezni – állítja Julian Baggini, a Guardian újságírója, és egyben felteszi a kérdést: valóban az igazságon túli (post-truth) világban élünk?

Trump elnök twitter-hadjáratot indított San Juan polgármestere ellen, amiért az megkérdőjelezte a Puerto Ricónak nyújtott segítség hatékonyságát a Maria hurrikán okozta károk helyreállításában.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter pekingi látogatása során közölte, az Egyesült Államoknak számtalan kommunikációs csatornája van Észak Koreával és ki is kívánják használni őket.

Tíz évig tartott az aranykor – írja Kevin D. Williamson, a National Review szerzője az amerikai hegemóniáról a kommunizmus bukása után. Állítása szerint az amerikaiak annyira belesüppedtek a győzelmi örömmámorba, hogy elfelejtették figyelembe venni a 19 iszlám fanatikust, akik 2001-ben átírták a történelmüket.

A New Zealand Herald cikke szerint Jim Bolger volt miniszterelnök is kiállt a Nemzeti Párt és a Zöldek lehetséges koalíciója mellett. A Zöldek vezére, James Shaw nem zárta ki a Nemzetiekkel való egyeztetést, de hozzátette, hogy a párt értékeivel összeegyeztethetetlen a korábbi nemzeti párti kormányok émely intézkedése. A Zöldek a kormányváltás ígéretével kampányoltak az eddig is kormányzó Nemzeti Párt győzelmét hozó szeptember 23-i választások előtt.

Az ausztrál Közösségfejlesztési Program (Community Development Programme – CDP) keretein belül a résztvevők 25 órát dolgoznak hetente a segélyért. A rendszer azonban számos gyengével küzd, különösen az őslakos népesség számára jelent súlyos problémákat Dan Conifer cikke szerint.

A tech óriásvállalatok szabályozásának kérdéseire próbál választ adni Rana Foroohar a Financial Timesban megjelent cikkében. Szerinte a legerősebb vállalatoknak lehetősége nyílik arra,  hogy korlátozzák a nekik nem tetsző tartalmat előállító személyek, csoportok szólásszabadságát.

Boris Johnson brit külügyminiszter a konzervatív pártgyűlés előestéjén húzta meg a Brexit „vörös vonalát” Theresa May miniszterelnök számára. A Brexit-ügyét akarja előremozdítani a holtpontról, vagy mindez egy direkt támadás a tory vezetőség ellen?

Miután a skót kormányzat megvádolta az angolt azzal, hogy a Brexitet ürügyként felhasználva magukhoz ragadják a hatalmat, Theresa May miniszterelnök tárgyalni szeretne Nicola Sturgeon skót első miniszterrel.

Néhány hónappal ezelőtt egy amerikai kaszinót súlyos hackertámadás ért, a behatolók egy akvárium világhálóra csatolt szenzorain keresztül jutottak be a rendszerbe és loptak le adatokat. Tényleg nem vagyunk képesek kontrollálni digitális világunkat? – teszi fel a kérdést Joshua Fairfield, a Washington University jogászprofesszora.

„Értelmetlen megparancsolni az embereknek, hogy álljanak vigyázzban a himnusz alatt, mivel a cselekvés kötelező jellege aláássa a szólásszabadság lényegét” – állítja David French, a National Review újságírója, reflektálva ezzel azokra az NFL játékosokra, akik tiltakozásukként az utóbbi hetekben térdet hajtottak a himnusz alatt ahelyett, hogy felállva szívükre tették volna kezüket. Az eset nagy port kavart az Egyesült Államokban és Donald Trump is kifejezte véleményét az ügyben.

Augusztusban látott napvilágot a hír, miszerint az Amerikai Egyesült Államok diplomatái közül többen rejtélyes „hangfegyver” áldozatai lettek Havannában, Kuba fővárosában. Néhány nappal később kiderült, hogy az incidensnek a kanadai képviselet tagjai között is vannak áldozatai.