Augusztusban látott napvilágot a hír, miszerint az Amerikai Egyesült Államok diplomatái közül többen rejtélyes „hangfegyver” áldozatai lettek Havannában, Kuba fővárosában. Néhány nappal később kiderült, hogy az incidensnek a kanadai képviselet tagjai között is vannak áldozatai.
Az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalása szerint Észak-Írországnak meg kell őriznie a közös piacot és a vámuniót az Európai Unióval a Brexit után. Északír unionisták szerint azonban ez megsértené a Nagypénteki egyezményt és az Egyesült Királyság szuverenitását az országrész felett.
Angolosan távozol? Vagy úgy mész, mintha maradnál?
Az első Brexit szimulációs szerepjáték során a résztvevők az EU és az Egyesült Királyság között jelenleg is folyamatban lévő tárgyalásokat modellezik le csapatokban. Csak a játékosokon múlik, hogy milyen feltételekkel távozik az Egyesült Királyság az Unióból!
Döntsétek el ti az évszázad legérdekesebb politikai vitáját!
A szerepjáték vendége Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete és Takács Szabolcs, európai uniós ügyekért felelős államtitkár. A nyereményeket Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke adja át.
Értékes nyeremények: Wizzair utalvány és 4 hónapos Danube Institute ösztöndjías gyakornoki hely.
Jelentkezési határidő: október 9.
Időpont: november 9-11, tréningnapok: október 14. és 28.
Helyszín: Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Horánszky u. 20.
Részletek: A szerepjátékot két szombati tréningnap előzi meg, melyeken a játékosok interaktív programok segítségével az összes szükséges elméleti és gyakorlati ismeretre szert tesznek, így a részvételhez semmilyen egyéb előképzettség nem szükséges. Minden 18-26 év közötti diák jelentkezését szeretettel várjuk.
Részvételi díj: 5000 Ft, amely magában foglalja a két tréningnapon és a szerepjáték napjain az ebédet és a kávészüneteket, továbbá a szállásköltséget november 9-11. között, kétágyas szobákban, reggelivel a Medosz Hotelben.
A Danube Institute partnere a Negomoot Egyesület.
Bővebb információ: simulation kukac danubeinstitute pont hu
Jelentkezési lap itt, a kattintás után!
2015 óta a dzsihadisták több mint 300 embert öltek meg és több ezret sebesítettek meg az európai terrortámadásokban. Mit lehet ez ellen tenni? − teszi fel a kérdést Jytte Klausen a Foreign Affairs-ben.
Az amerikai köztársaság rossz állapotban van − írja Damir Marusic az American Interestben. Szerinte az identitáspolitikák összeegyeztethetetlenek a közös célon alapuló demokráciával.
Elszabadultak a kultúrharcos indulatok Amerikában. Patrick J. Buchanan szerint szinte már a második polgárháborúról lehet beszélni.
Vajon tényleg vége az amerikai huszadik század második felét meghatározó konzervatív mozgalomnak? − teszi fel a kérdést Matthew Continetti a National Review-ban.
Az okos kütyük mélyreható változást okoztak a fiatalok életében − és súlyosan boldogtalanok lettek miattuk. Az okostelefonok elpusztítottak egy nemzedéket? − teszi fel a kérdést Jean M. Twenge a The Atlanticban megjelent cikkében, amiben az okos kütyünk fiatal nemzedékekre gyakorolt romboló hatását elemzi.
A többek között a bőrszín szerinti kisebbségek ügyét újra piedesztálra emelő baloldal éppen a színes bőrű kisebbségeket szorítja vissza egy sarokba − írja Jason Riley a Nationa Review-ban.
Új törésvonalak keletkeztek a jobboldalon belül, és ezekben a vitákban Putyin is szimbólummá vált. Ugyan a vonalas jobboldaliak frusztrációja érthető, nem kellene figyelmen kívül hagyni a putyini politika Nyugatra leselkedő veszélyes vonásait − írja Paul Gottfried az American Conservative-ban.
Egyre hangosabb és egyre türelmetlenebb a radikális baloldali mozgalom a brit fiatalok között. Az Independentnek Lyida Ibrahim, egy fiatal szabadelvű írta le, hogyan szorítják félre a másként gondolkodókat az új radikálisok.
John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke a National Review-ba írt cikkében azt fejtegeti: Donald Trump erős és sikeres beszédet mondott Varsóban, s beszédében a Nyugat valódi értékeit védte meg.
Új szocializmus köszönthet Amerikára, ha Donald Trump elbukik − írja az American Conservative szerzője.
Nem sikerült az áttörés a demokratáknak Georgia 6. számú kongresszusi választókörzetében, ahol kedden rendkívüli választást tartottak. A demokraták számára, akik rengeteg pénzt pumpáltak a kampányba, bár fájó lehet a vereség, de bizakodásra ad okot, hogy a párt tavaly novemberi 23 százalékpontos hátránya mostanra 4 százalékpontra csökkent.
Ausztrália két évtized után újra fegyveramnesztiát tart, annak érdekében, hogy megküzdjön a terrorizmussal és megakadályozza az illegális fegyverek országba való áramlását.
Az Egyesült Királyság előrehozott választása számos meglepetést okozott. Amellett, hogy a korábban kormányon lévő Konzervatív Párt elvesztette biztosnak vélt többségét, az új parlament összetételét tekintve számos újdonság figyelhető meg: megválasztották az első szikh képviselőnőt és történelmi magasságokat ért a brit parlamentben a nők aránya.
Az Új-Zélandba évente érkező bevándorlók száma új rekordot ért el, amikor idén 70 ezer fölé emelkedett. Bár a pártok egyetértenek abban, hogy a helyzetet mielőbb kezelni kell, a megoldási javaslatok jelentősen különböznek egymástól. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Andrew Little frissen ismertetett programjában a bevándorlók számának évi 20–30 ezerrel való csökkentését irányozta elő.
A britek azt várták a Brexittől, hogy az összekovácsolja majd az Egyesült Királyságot. A június 8–i előrehozott választás azonban sokkal mélyebb kulturális és generációs törésvonalakra világított rá. A The Economist elemzésében úgy véli, Nagy-Britannia az Egyesült Államok töredezett társadalma felé halad.
Az internet kezdetekor sok kutató abban bízott, hogy az információk könnyebb elérése mindenkit okosabbá tesz majd. A világhálónak köszönhetően az embereknek nem kell könyvtárba menniük, hogy tájékozódni tudjanak, megismerhetik mások nézőpontját, egy vitában mindkét oldal érveit, továbbá egyszerűen és gyorsan ellenőrizhetik a tények valóságtartalmát. Egy nemrégiben készült kutatás eredményei alapján azonban úgy tűnik, az emberek közösségi médiás viselkedése nem váltotta be ezeket a reményeket, sőt, éppen ennek ellenkezője történt.
A Párizsi Egyezményt aláíró 195 ország közül visszalépett az Egyesült Államok: Donald Trump bejelentette, hogy visszavonja országa elköteleződését, amelyet elődje a klímavédelem irányába tett. Valóban egy nemzetközi, kormányközi egyezmény lehet a megoldása a klímaváltozás megállításának? Az államok kormányai vagy inkább az üzleti élet befolyásos képviselői tehetnek többet bolygónk megvédéséért? Ezen kérdésekre keresi a választ Josiah Neeley, az American Conservative hasábjain.
A szakszervezetek és a Brexit is megnehezítheti Írország új kormányfőjének munkáját. Június 2-án Enda Kenny, az eddigi Taoiseach – amely az ír kormányfőt jelenti – lemondott posztjáról, ezt követően választották meg Leo Varadkar- a Fine Gael párt élére, egyben Írország új miniszterelnökét. Az egyre éleződő Brexit körüli viták és Varadkar nem túl barátságos kapcsolata a szakszervezetekkel még sok fejtörést okozhat az új Taoiseach-nak. Írország új miniszterelnökének kihívásait Cormac McQuinn és Anna Marie Walsh, az Irish Independent munkatársai mutatták be.
Az Egyesült Államok elnöke májusban rábólintott a szíriai kurdok katonai megsegítésére, amely az Iszlám Állam de facto fővárosa, Rakka visszafoglalására irányuló katonai műveletek terén valósulna meg. Törökország – aki terrorista csoportként tekint a Szíriai Demokratikus Erőkre – azonban megfenyegette az Egyesült Államokat, hogy a török haderő esetleges támadásokat indíthat a térségben az amerikai katonák ellen, ha a kurdok megsegítése ténylegesen megtörténik. A két NATO tagállam és az ISIS kiűzésének lehetséges következményeiről Daniel L. Davis fejti ki véleményét.
Nem teljesen biztos a fölényes győzelem a brit Konzervatív Párt számára az előrehozott választás napján. Theresa May miniszterelnök még áprilisban kezdeményezte az előrehozott választásokat, akkor a kormánypártnak 20% feletti előnyt mértek a Munkáspárttal szemben. A csütörtöki szavazás előtt a különbség azonban pár százalékra apadt. A szűk kéthónapos kampány ugyanis korántsem a konzervatívok tervei szerint alakult, a Brexit helyett az egészségügy és a biztonság kérdése is nagyobb hangsúlyt kapott.
Németországnak most az a feladata hogy védelmezze a transzatlanti kapcsolatokat, és bizony nem mástól, mint az Egyesült Államok elnökétől, Donald Trumptól – írja Thomas Kleine-Brockhoff a The American Interestben megjelent cikkében.
Andrew Scheer korábbi képviselőházi elnök személyében a kanadai Konzervatív Párt új pártelnököt választott. A Kanadában kormányzó liberálisok a Scheer-féle abortuszellenes és a melegjogokkal szembeni álláspontokkal támadja a konzervatívokat. A Konzervatív Párton belüli feszültséget és a liberálisok álláspontját Althia Raj és Joan Bryden, a Huffington Post Canada munkatársai ismertetik.
A második világháború utáni (Nyugat-)Európa számára létfontosságú volt az Egyesült Államok által nyújtott katonai és pénzügyi segítség. A hidegháború ideje alatt egyszer sem kérdőjeleződött meg az euroatlanti együttműködés jelentősége, az 1990-es évek óta azonban jelentősen változott a nemzetközi rendszer, az Egyesült Államok és Európa kapcsolatát is próbára tették a közelmúlt eseményei. Az American Interest nevű konzervatív magazin szerkesztőjének, Jacob Heilbrunn cikke szerint Donald Trump elnöksége jelentős fordulatot hozhat a transzatlanti viszonyrendszerben.
Ezermilliárd dollárt, azaz mintegy 275 ezer milliárd forintnyi összeget költene Donald Trump kormánya infrastrukturális beruházásokra az elkövetkezendő 10 évben. A Newsweek úgy tudja, az elnök ezen a héten országos körútra indul, hogy felmérje az ország infrastrukturális állapotát.
Az amerikai elnök egyre kevésbé elkötelezett az európai demokratikus vezetők irányába, miközben egyre megengedőbb a kelet autokratáival szemben. Ebben a légkörben félő, hogy a nyugati világgal való szakítás is a terítéken lehet, figyelmeztet Pat Buchanan, a Chronicles Magazine publicistája.
Egyre kevesebben választják lakhelyül és munkahelyül Albiont, amióta a britek az EU-ból való távozás mellett döntöttek. Különösen igaz ez a közép- és kelet-európai régióra, ahonnan több mint harmadával csökkent a bevándorlók száma. A világ egyik legnagyobb álláskereső oldalán pedig egyre kisebb az érdeklődés az Egyesült Királyság-beli munkák iránt. A szigetország továbbra is a legnépszerűbb célpontnak számít Európában, ám ez az uniós kilépés után ez változhat.