„Boris Johnson külügyminiszterként a brit parlament alsóházában elmondott beszédében jogosan ítélte el Oroszország aleppói bombázását. Ezzel azonban fel is fedte az Egyesült Királyság hipokrita Közel-Kelet politikáját” – írja az Independentnek írt véleménycikkében Andrew Smith.
Okozhat-e országos zűrzavart a megújuló energia infrastruktúrája? Erről folyik Ausztráliában a vita. Október 7-én Melbourne-ben találkoztak Ausztrália energiaellátásáért felelős köztisztviselői az ausztrál kormányzat tanácsának keretei között, miután szeptember 28-án teljes áramkimaradás volt Dél-Ausztráliában.
Az amerikai kormányzat egyre szélesebb körű és intenzívebb ellenőrző tevékenysége, valamint az egyéni szabadságok tiszteletben tartása közötti ingamozgás jellemzi az amerikai politikát – fogalmaz Karen J. Greenberg az American Conservative által közölt cikkében.
Az a tradicionális, romantikus nacionalista hagyományokban gyökerező európai és latin-amerikai politikai gondolkodásmód, miszerint az állam központjában álló politika a mindennapi élet alakítója a civil társadalommal együtt, az elmúlt időszakban tartott népszavazásokon ellentétbe került a valósággal az alacsony részvétel és az általános választópolgári közömbösség megnyilvánulásaként, írja George Friedman a Geopolitical Futures számára írt cikkében.
Washington hivatalosan is az oroszokat vádolja az Egyesült Államokat ért kibertámadásokért és a Demokrata Párt belső levelezéseinek kiszivárogtatásáért. A Belbiztonsági Minisztérium közleménye szerint a támadások megegyeznek az orosz érdekekkel, és Moszkva az amerikai elnökválasztást akarja befolyásolni.
A Republikánus Párt vezetése a hétvégén a választási stratégiájuk újragondolásán és Donald Trump helyett egy alternatív jelölt indításáról tárgyalt a hétvégén. Ügyvédek szerint ez csak Trump együttműködésével lenne megvalósítható, miközben ő nem szándékozik lemondani a jelöltségről. Az események hátterében a nagy port kavaró Trump-felvételek állnak, melyekben – még valóságshow-szereplőként – Trump trágárul és megalázóan beszél nőkről. A republikánus szavazók továbbra is kiállnak Trump mellett – írta meg a Politico.
Valóban jogosan aggatunk címkéket Vlagyimir Putyinra, vagy inkább egy propaganda által legitimált kettős mérce áldozata az orosz elnök? – feszegeti a témát Patrick J. Buchanan az American Conservative magazinban.
A Brexit nyomán bekövetkező kereskedelmi változások és az észak-ír határkérdés került a dublini kabinet figyelmének középpontjába a brit kormányfő hétvégi nyilatkozatát követően, ám Enda Kenny kormányának a törvényhozásban a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos vitákban is helyt kell majd állnia.
A legutóbbi három amerikai elnök külpolitikai örökségét veti össze a kezdeti ígéreteikkel Stephen Walt a Foreign Policy-ben írt cikkében. Bill Clinton nem tudott ellenállni a liberális szirénéneknek, George W. Bush-t a 9/11 és a neokonzervatív héják térítették el a helyes szándékaitól, és Obama sem tudott elszakadni az amerikai kivételezettség gondolatától. Az amerikai vezetés soha nem tudta elengedni az Amerika vezette világrend fenntartását. Az amerikai választók viszont kevésbé hiperaktív, de sokkal hatékonyabb külpolitikát várnának el az új elnöktől.
Ahhoz, hogy Európa visszaszerezze identitását, fel kell hagynia a történelem végéről való képzelgéssel. Európának a gyökerekhez kell visszafordulnia és a realista államvezetés eszköztárához kell nyúlnia. Az EU jelenlegi válságáról és történelmi hátteréről írt a Wall Street Journalban megjelent terjedelmes elemzésében Walter Russell Mead.
Az amerikai Kongresszus újra megszavazta azt a törvényt, ami a szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak családjai számára lehetővé tennék, hogy beperelhessék Szaúd-Arábiát. A törvényt Obama elnök megvétózta, amit most kétpárti egyetértéssel felülírta Kongresszus. A vétó alapja az volt, hogy a törvény nyomán amerikai hivatalos személyek is kiszolgáltatottak lehetnek külföldi bíróságoknak. A döntés tovább ronthatja az amerikai-szaúdi kapcsolatokat – írta meg a Washington Post.
Az USA keményebb szankciók bevezetésén gondolkozik Oroszország és Szíria ellen. Ennek oka, hogy a szíriai tűzszünet vége óta óriási erőkkel folytatták az oroszok támogatását élvező szír kormányerők Aleppó bombázását. Habár felmerült a kisebb katonai beavatkozás ötlete is, a katonai incidensek elkerülése érdekében a Fehér Ház elsődlegesen a gazdasági szankciók bevezetését fontolgatja – számol be a CNN.
A nyugati vezető hatalmak sokszor csak azt mondják meg más országoknak, milyenek legyenek, nem figyelvén arra, amit eddig elértek. Számos ország, köztük Azerbajdzsán, Albánia és Kazahsztán segítséget nyújthat az Egyesült Államoknak és az Uniónak a terrorizmus elleni harchoz, amennyiben a nyugatiak a sikereket és nem a hiányosságokat hangsúlyozzák − írja Maayan Jaffe-Hoffman a The American Spectatorban.
Nemzetközi fórum előtt zajlik Ausztrália és Kelet-Timor vitája egy a két ország közötti olaj- és gázmező kapcsán. Ausztrália érvelése, mely szerint egy nemzetközi bizottságnak nem áll a joghatóságában Kelet-Timor mélyvízi olaj és gázlelőhelyeivel kapcsolatos panaszát kihallgatni, eredménytelenül zárult.
A szíriai tűzszüneti tárgyalások teljes mértékben megakadtak, miután a szeptember 19-ei segélyszállító konvojt ért találatot követően 22-én a szíriai rezsim csapatai támadásba lendültek Aleppo lázadók által felügyelt körzetei ellen. Az Egyesült Államok elnökjelöltjei számára komoly feladatnak ígérkezik az Obama-adminisztráció egyik legnagyobb kihívásának kezelése − írja a Foreign Policy.
Hillary Clinton és a Demokrata Párt gazdaságpolitikáját vizsgálja Ralph Benko a Spectatorben megjelent cikkében. Habár Hillary Clintont nem tartja kommunistának, úgy gondolja, az általa képviselt progresszivista irány a társadalmi igazságosságot gyakran a szabadság elé helyezi. A hitelezés jegybank általi felügyeletét, a progresszív adórendszert és a halálozási adót a Kommunista kiáltvány követeléseivel egybecsengőnek tartja Benko.
Belátható időn belül létrejöhet Kanada és az Európai Unió között az a szabadkereskedelmi egyezmény (CETA), melyről már közel öt éve folynak a tárgyalások. Az Unió tagállamainak külgazdasági és kereskedelmi minisztereinek pénteki pozsonyi találkozója után Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos úgy nyilatkozott, a két ország közötti kereskedelmi egyezményt nem lehet újratárgyalni, „a CETA készen van”.
Világszerte lázadnak annak az elitnek a zárt köre ellen, akik nem értik igazán a többséget, mégis bele akarnak szólni az életükbe. A tudományos és politikai szféra elhiteltelenedett tagjait elzárkózó, szűk látókörű, félművelt, mély megértésre és komplex gondolkodásra képtelen, idióta entellektüellekként jellemzi a Mediumban megjelent szatirikus írásában Nassim Nicholas Taleb.
A kanadai ellenzék hosszú idő után, úgy látszik, fogást talált a liberális Trudeau-kabineten, amelynek állami alkalmazottak számára folyósított dollár tízezreket kell visszafizetnie az államkasszába.
A Republikánus Párt elnökjelöltjének, Donald Trumpnak eddigi szereplései − a Közel-Kelet politikájáról alkotott téves feltételezései és muszlimellenes retorikája − alapján bátran kimondhatjuk, hogy indulhatna a terrorista szervezetek által hőn áhított tökéletes ellenségkép szerepéért − írja Max Boot a Foreign Policy-ben.
Malcolm Turnbull, Ausztrália miniszterelnöke Tony Albott korábbi kormányfő ígéretes, azonban megvalósulatlan menekültpolitikájának újraélesztéséről beszélt az ENSZ szeptember 19-én megrendezett, menekültekkel és migránsokkal foglalkozó csúcstalálkozóján.
A Berlinben tartott tartományi választásokon az establishment pártok, habár a legtöbb szavazatot szerezték, azok birtokában mégsem képesek többségi kabinet alakításával ellenzékbe küldeni a mögöttük nem sokkal végző baloldali, illetve menekültellenes pártokat. A választási eredmények a világgazdaság már Németországban érzékelhető strukturális változásait, egy gyengülő nemzetközi pénzügyi rendszer estleges újbóli összeomlását jelezhetik, írja George Friedman a Geopolitical Futures honlapján közölt elemzésében.
The Danube Institute is inviting applications for its 4-month internship programme starting in the second half of September 2016.
The programme gives a chance to deepen the interns’ understanding of international events and trends, and develop their critical/editorial thinking.
A jólét elidegenít, a hatalom eltávolít a köznéptől. Az elitek maguk mögött hagyják a nemzeti érzést és az ezzel járó felelősséget. Valami nagy dolog történik a világban a vezetők és a vezetettek közötti szakítással. Ez a korunk egyik legfontosabb jellemzője. A globális elit felelőtlenségéről közölt (ön)kritikus írást a globális elit napilapja, a Wall Street Journal Peggy Noonan tollából.
„Hillary Clinton a régi politikát jelképezi akkor, amikor az ország kétségbeesetten keres valami friss, régi törésvonalakat felszámoló, új koalíciókat alkotó erőt, ami segíthet a küszködő Amerikán.” Kemény kritikával illeti a National Interest szerzője Hillary Clintont.
Hanyatlik az amerikai politika, de ami történik, egy általános amerikai hanyatlás terméke. Nem meglepő tehát, hogy Hillary Clinton és Donald Trump színvonala is elmarad a korábbi korszakok amerikai elnökjelöltjeitől − írja Andrew J. Bacevich a The American Conservative oldalán.
Nem érti Ferenc pápa iszlámmal és terrorizmussal kapcsolatos kijelentéseit Rod Dreher, az American Conservative szerzője. Azt sem tudja megérteni, miért beszél úgy, mint egy vulgármarxista, aki szerint csak az osztályharc és a gazdasági küzdelem hajtja a világot.
„Válasszátok őt, mert azt akarja, hogy megválasszák?” Miről szól a Clinton-kampány? Miért is akar elnök lenni? Mi is a politikája? − teszi fel a kérdéseket Charles Krauthammer a National Review-ban. Clinton ugyan nagyon erős támogatottsággal rendelkezik a demokrata elitben, de nagyon sérülékeny mind a belpolitika, mind a külpolitika terén.
Kétfelé szakadnak Amerika és a fejlett világ társadalmai: a globalizáció nyerteseire és veszteseire. És előbbiek nem értik vagy nem is akarják megérteni az utóbbiak helyzetét és érzelmeit, s ezért nem értik a Trump-jelenséget sem − írja Aaron M. Renn a City Journalban.
Az orosz elnök kívánságát teljesíti Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt azzal, hogy kampánya során megkérdőjelezte az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO-tagállamok felé − írja a The Atlantic magazinban Jeffrey Goldberg. Szerinte sötét jövő vár a világra, ha Trump lesz az elnök.