Kétfelé szakadnak Amerika és a fejlett világ társadalmai: a globalizáció nyerteseire és veszteseire. És előbbiek nem értik vagy nem is akarják megérteni az utóbbiak helyzetét és érzelmeit, s ezért nem értik a Trump-jelenséget sem − írja Aaron M. Renn a City Journalban.

Renn cikke elején felveti: Paul Krugman sztárközgazdász nem érti, miért rosszkedvűek az amerikaiak és miért szavaznak Donald Trumpra. Krugman a New York Times-ban a minap arról írt: elment kocogni a New York-i folyópartra, ahol barátságos, jókedvű embereket látott sétálgatni, sportolni.

De a legtöbb amerikai nem is hallott a New York-i Riverside Parkról, New York gazdag elitnegyedeiről is csak elképzeléseik vannak − írja Renn. A Wall Streetet megmentették a válság éveiben, nem úgy, mint a hétköznapi amerikai kisvárosok gazdasági életét. Az utóbbiak lakói tudják, hogy a gazdasági elit emberei járnak jól a legvégén, ha viszont a hétköznapi emberek járnak rosszul, nem bánnak velük kesztyűs kézzel.

A legtöbb amerikai hisz a kapitalizmusban, de tudják azt is, hogy pont a kapitalizmus csúcsán nem érvényesülnek a piac elvei. Tudják, hogy a Krugman-féléknek jó az élete és hogy nem is igazán érdeklődnek a köznapi amerikaiak élete iránt. A felső középosztály buborékot alkotott magának, elszakadt a mindennapi Amerika világától.

Amerika egyik hívószava, hogy elindulhatsz egy lakókocsiparkból, de így is karriert csinálhatsz. De nem mindenkinek ugyanolyanok az esetei. Sokan nem tudnak javítani az életükön. Amerikaiak milliói vannak megsértve. Hasonló problémák más fejlett országokban is megjelentek. A McKinsey Consulting kutatása szerint a fejlett világban a háztartások 65-70 százalékának stagnált vagy csökkent a bevétele mostanában - ez 540 millió ember. Ők látják, hogy a globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei is, és hogy az előbbiek nem törődnek az utóbbiakkal. A népek ezért dühösek.

Renn szerint ahelyett, hogy Krugman New Yorkban kocogna, eltölthetne egy kis időt a hanyatló amerikai iparvárosok lakóival, hogy megértse a világot, amelyben él.

RG