Párhuzamot fedezhetünk fel az 1793-as események és napjaink Amerikájának történései között.

A „Pusztítsuk el az amerikai közoktatást” című cikkében az amerikai állami iskolák siralmas állapotáról fest ijesztő képet David Harsanyi. A magyar származású konzervatív publicista azzal az állítással indít, hogy az amerikai közoktatás „lényegében egy baloldali propagandagépezet, amely demokrata párti politikusokat pénzel és bebetonozza a faji szegregációt”.

Németellenességre épített a lengyel elnökválasztási kampány hajrájában Andrzej Duda és pártja, a PiS. Ezúttal Philipp Fritz WELT tudósítóba szálltak bele – messzemenő következményekkel. Thomas Dudek lengyel-német újságíró mutatja be a Cicerón a kampány utolsó hetének német vonatkozásait.

Aris Roussinos az Unherdre írt cikket, amelyet az The American Conservative-on Rod Dreher is szemlézett, „Amerika monumentális egzisztenciális válsága” című rövid írásában. (a monumentális itt szójáték – az angol monument, műemlék szóra rímel a monumentális, azaz hatalmas, utalván a különböző műemlékek elleni támadásokra).

Idén nyáron különösen erős árvizek öntöttek el több kínai régiót is, és a vészhelyzet miatt újra aktuálissá vált a Három Szurdok Gát mélyen elhallgatott problematikája, de a Kínai Kommunista Párt továbbra is figyelmen kívül hagyja a szakértők figyelmezéseit, noha könnyen lehet, hogy a történelem legnagyobb természetes katasztrófája van készülőben.

Németország újra egy válság közepén vette át az Európai Unió elnökségét július 1-jén – bár a Lisszaboni Szerződés szövegtervezetének francia-holland elutasítása miatt kialakult 2007-es „válság” össze sem hasonlítható a mostanival. Eckhard Lübkemeier és Nicolai von Ondarza ír a német elnökség feladatairól és terveiről a Stiftung Wissenschaft und Politik elemzésében.

„Nincs még egy olyan ország, mint az Egyesült Államok” – írja Dave Seminara a The National Review hasábjain. Most, a függetlenség napjának alkalmából sok amerikai számára még erősebb értelmet nyer ez a gondolat, azonban számos forrás és felmérés alapján nem úgy tűnik, hogy ez a társadalomban a többségi vélemény.

Az elmúlt időszakban Kína mindig mint partner volt jelen az Európai Unióban, azonban ezt a partneri státuszt egyre inkább a versengés kezdi felváltani. Az EU ma már mint riválisáról beszél Kínáról. A Trump-féle „szakítás” a keleti hatalommal azonban egyelőre még nem került terítékre az EU döntéshozóinak asztalán – írja Keith Johnson a Foreign Policy-n.

Svájc egy Európa-politikai döntés előtt áll. A koronaválság közepén bocsátotta a kormányzó Svájci Néppárt (SVP) referendumra az EU-val való szabad mozgást biztosító megállapodás felmondásának kérdését. Szeptember 27-én szavaznak a javaslatról a svájciak. A lehetőségeket Matthias Daum mutatja be a Zeit Online-on.

Amerika fontos keresztény portálján, a First Thingsen jelent meg Wilfred M. McClay történész professzor és publicista írása „Szobrokról és jelképes gyilkosságokról” címmel.

A Commentary Magazine szerkesztőinek véleménye az Amerikában zajló eseményekről.

Írta: Orbán Tamás, a Danube Institute kutatója

Amerika lángba borult, ezrek tüntetnek a rendőrségi brutalitás ellen, viszont nem minden fekete áll az utcára vonulók oldalán. Egy kaliforniai professzor nyílt levélben ítélte el az eseményeket, a balliberális áldozatnarratívát, a Demokrata Párt önkényuralmát és az akadémiai szólásszabadság totális hiányát, amely miatt hosszú távon fiatalok generáció kerülhetnek ideológiai befolyásoltság alá.

A német kormányzópárt sztárpolitikusa, Philipp Amthor fényes karrierje egy váratlan lobbibotrány miatt megtörni látszik. A 27 éves kereszténydemokrata most egy időre visszavonul, de van még esély a visszatérésére – Martin Nejezchleba riportja a Zeit Online-on.

„Jelenleg egy olyan csúcstechnológiájú, vérmentes kulturális forradalom előszobájában vagyunk, amely főleg a megfélemlítésre és a közösségi megszégyenítés intézményére támaszkodva diktálja azt, mely szavakat és kifejezéseket használhatjuk a nyilvános térben” – írja David Harsanyi a National Review hasábjain.

„Számos különböző forgatókönyv vezethet Donald Trump újraválasztásához, de a jelenlegi elnök legnagyobb esélye arra, hogy elkerülje ellenfelei kárörvendését, a tipikus nacionalista politizálás valamiféle megreformálásában rejlik: Trumpnak a különféle nacionalista politikáktól teljes mértékben az amerikai nacionalizmus és az amerikai nacionalista jellegű szakpolitikák támogatása felé kell fordulnia” – írja Tom Piatak a Chronicles hasábjain.

Tucker Carlson szerint a tüntetések nem George Floydról és a faji igazságosságról szólnak, inkább Trumpról és a hatalom megszerzéséről.

Június közepén többnyire megszűnnek a schengeni övezeten belül a járvány miatt életbe léptetett utazási korlátozások, és ha nem jön a második hullám, akkor a német elnökség alatt a még megmaradt belső határellenőrzések is újra tartósan eltűnhetnek – ezzel együtt pedig várhatóan újra előtérbe kerülnek a migrációs válság óta terítéken lévő schengeni reformtörekvések. A témáról Raphael Bossong ír a Stiftung Wissenschaft und Politik júniusi kiadásában.

Kialakulóban van egy új, progresszív erkölcs? Mit tanulhatunk még a George Floyd-tüntetésekből? – taglalja a kérdést Matthew Continetti a National Review hasábjain.

Aris Roussinos, a Vice News haditudósítója, elgondolkodtató elemzést írt nemrégiben az unortodox nézőpontokat felvonultató Unherd.com oldalon. A brit újságíró, aki egyben nemzetközi kapcsolatokból készül doktorálni, azt a provokatív gondolatot veti fel cikkében, hogy a koronavírus pandémia rávilágított: az Egyesült Államok bukott állam.

A koronavírus szociális-gazdasági hatásai próbára teszik az Európai Unió összetartását és a belső hatalmi egyensúlyt. Az új európai vitákat Kai-Olaf Lang és Nicolai von Ondarza mutatja be a Stiftung Wissenschaft und Politik számára készült elemzésben.

„A régió stabilitásának és biztonságának fenntartásához szükség van arra, hogy Hongkong a jelenlegi formájában, a jelenlegi rendszerében a továbbiakban is érintetlenül is fennmaradjon.” Jelenleg Ausztrália, Kanada és Nagy-Britannia is küzd az „egy ország – két rendszer” elv fennmaradásáért – írja a Sky News Australia.

Az idei év elején még tervben volt egy újabb találkozó a két ország között, azonban ahogy haladunk előre az évben, és amilyen események történnek, egyre inkább valószínűsíthetővé válik az, hogy 2020-ban semmiféle amerikai–észak-koreai találkozó sem lesz – írja Lucia Husenicová a National Interest hasábjain.

Donald Trump elnök március végi beszédében húsvétra már az ország és a gazdaság újranyitását vizionálta. Húsvét elmúlt, Trump elnököt pedig újra célkeresztbe vették kritikusai az irreális elképzelése miatt. De így, negyven nappal húsvét után lehet mégis csak az elnök látta helyesen a helyzetet – írja Patrick Buchanan az American Conservative hasábjain.

Észak-Amerika két állama 30 nappal meghosszabbította a nem-létfontosságú utazások korlátozását a közös határon – írja az Independent.

A járvány nem ok a politikai némaságra, sőt, pont a vírus hozhatja felszínre a legfontosabb, eddig rejtve maradt társadalmi kérdéseket − írja a The Atlantic.

A brit politikát megosztja a felemelkedő Kína és az ellenséges Egyesült Államok közötti választás kényszere. Míg Trump minden erővel az ázsiai szuperhatalmat ostromolja, addig az Egyesült Királyság vonakodva utasítja csak el a kínai befektetőket.

Bocsánatot kért a Facebook, miután az Article One feltárta, hogy a 2018-as Srí Lanka-i muszlimellenes zavargásokban kulcsszerepet játszhattak a platformon terjedő uszító bejegyzések. A háttérről Tasnim Nazeer ír a The Diplomat online hasábjain.

Több izraeli weboldalt is kibertámadások értek május 21-én − számol be az eseményről a jordániai Al Bawaba hírportál.

Az Európai Bizottság bepereli Ausztriát a diszkriminatívnak tartott, szociális juttatásokról szóló törvénye miatt.

Cornelius Adebahr német külpolitikai szakértő és politikai tanácsadó jegyzett véleménycikket az EUobserver portálon május 15-én, „A világjárvány azt jelenti, az EU-nak regionálissá kell tennie Iránnal kapcsolatos politikáját” címmel.