Társadalmi, gazdaság és politikai jellemzőiben a modern kor amerikai társadalma sokban hasonlít a középkori európai társadalmakhoz. A feudális kötöttségekre jellemző hűségfogadalom a mai politikai rendszerben is sajátosan jelen van, illetve az egyetemi tudományos gondolkodás szabadsága is korlátokba ütközik, írja Victor Davis Hanson a National Review honlapján megjelent cikkében. 

Rezeg a léc a globális technokrata elit alatt. Az emberek kezdenek kiábrándulni abból a hitükből, hogy az eszes, jól képzett és vezetésre felhatalmazott politikusok valóban jobbá tehetik számukra az életüket – írja Russel Ronald Reno a Catholic Heraldban megjelent cikkében.

Szokatlanul éles konfliktusban találták magukat a Dáil (ír alsóház) pártjai, amikor az október 17-i héten előbb az aleppói helyzetről, majd Szíriáról és végül a teljes közel-keleti szituációról folytattak vitát.

Ugyan teljesen érthető az oroszok elszigetelésének és a velük való konfrontációnak a gondolata, mégsem ez a legbölcsebb külpolitikai irány a következő amerikai elnök számára. Meg kell érteni Putyin gondolkodását, mivel mostanra ő határozza meg egy személyben az orosz külpolitikát. Moszkvának számos sérelme és egyben világpolitikai ambíciói vannak. „Az Egyesült Államoknak vállalnia kell a szükséges konfliktusokat és illúziók nélkül keresni a közös érdekeket, ahol lehetséges” – írja Gerald F. Hyman a National Interestben.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a Skót Nemzeti Párt gyűlésén elmondta, azon dolgoznak, hogy Skócia továbbra is az egységes európai piac része maradhasson. A miniszterelnök azt ígérte, hogy egy „kemény” Brexit esetén újra szavazni fognak az ország függetlenségéről. Korábban Sturgeon szóvivője beszámolt arról, hogy a skót kormány a 2014-es referendum megismétlését tervezi. Sturgeon kijelentette, Skócia továbbra is nyitott ország akar lenni.

Az amerikai republikánus és demokrata elnökjelöltek között kíméletlen politikai csatározások zajlanak, miközben a harmadik televíziós vita és a novemberi választások közeledtével egyelőre Hillary Clinton bizonyul az esélyesebbnek. Eközben az amerikai külpolitika negatív mérlegét gyarapíthatja a jemeni polgárháborúban való részvétel, amelynek megoldása egyre nehezebbé kezd válni.

Az iszlám terrorizmussal kapcsolatos napjainkban kialakult félelmek sokban hasonlíthatók a 20. századi anarchista válsághoz. Az Egyesült Államokba történő bevándorlás faji, etnikai és politikai alapú korlátozásának régre visszanyúló tradíciói vannak, így Donald J. Trump republikánus elnökjelölt muszlim bevándorlást korlátozó elképzelései nem állnak távol az amerikai politikai gondolkodástól, írja Katrina Gulliver. A The American Conservative honlapján megjelent írásában sorra veszi az anarchizmus amerikai történetét.

„Az csupán egy mítosz, hogy a kanadai egészségügy a világ legjobbja” – jelentette ki Jane Philpott kanadai egészségügyi miniszter még augusztusban a Kanadai Orvosi Szövetség ülésén, majd hozzátette: a kanadai egészségügyet át kell alakítani.

„Boris Johnson külügyminiszterként a brit parlament alsóházában elmondott beszédében jogosan ítélte el Oroszország aleppói bombázását. Ezzel azonban fel is fedte az Egyesült Királyság hipokrita Közel-Kelet politikáját” – írja az Independentnek írt véleménycikkében Andrew Smith.

Okozhat-e országos zűrzavart a megújuló energia infrastruktúrája? Erről folyik Ausztráliában a vita. Október 7-én Melbourne-ben találkoztak Ausztrália energiaellátásáért felelős köztisztviselői az ausztrál kormányzat tanácsának keretei között, miután szeptember 28-án teljes áramkimaradás volt Dél-Ausztráliában.

Az amerikai kormányzat egyre szélesebb körű és intenzívebb ellenőrző tevékenysége, valamint az egyéni szabadságok tiszteletben tartása közötti ingamozgás jellemzi az amerikai politikát – fogalmaz Karen J. Greenberg az American Conservative által közölt cikkében.

Az a tradicionális, romantikus nacionalista hagyományokban gyökerező európai és latin-amerikai politikai gondolkodásmód, miszerint az állam központjában álló politika a mindennapi élet alakítója a civil társadalommal együtt, az elmúlt időszakban tartott népszavazásokon ellentétbe került a valósággal az alacsony részvétel és az általános választópolgári közömbösség megnyilvánulásaként, írja George Friedman a Geopolitical Futures számára írt cikkében.

Washington hivatalosan is az oroszokat vádolja az Egyesült Államokat ért kibertámadásokért és a Demokrata Párt belső levelezéseinek kiszivárogtatásáért. A Belbiztonsági Minisztérium közleménye szerint a támadások megegyeznek az orosz érdekekkel, és Moszkva az amerikai elnökválasztást akarja befolyásolni.

A Republikánus Párt vezetése a hétvégén a választási stratégiájuk újragondolásán és Donald Trump helyett egy alternatív jelölt indításáról tárgyalt a hétvégén. Ügyvédek szerint ez csak Trump együttműködésével lenne megvalósítható, miközben ő nem szándékozik lemondani a jelöltségről. Az események hátterében a nagy port kavaró Trump-felvételek állnak, melyekben – még valóságshow-szereplőként – Trump trágárul és megalázóan beszél nőkről. A republikánus szavazók továbbra is kiállnak Trump mellett – írta meg a Politico.

Valóban jogosan aggatunk címkéket Vlagyimir Putyinra, vagy inkább egy propaganda által legitimált kettős mérce áldozata az orosz elnök? – feszegeti a témát Patrick J. Buchanan az American Conservative magazinban.

A Brexit nyomán bekövetkező kereskedelmi változások és az észak-ír határkérdés került a dublini kabinet figyelmének középpontjába a brit kormányfő hétvégi nyilatkozatát követően, ám Enda Kenny kormányának a törvényhozásban a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos vitákban is helyt kell majd állnia.

A legutóbbi három amerikai elnök külpolitikai örökségét veti össze a kezdeti ígéreteikkel Stephen Walt a Foreign Policy-ben írt cikkében. Bill Clinton nem tudott ellenállni a liberális szirénéneknek, George W. Bush-t a 9/11 és a neokonzervatív héják térítették el a helyes szándékaitól, és Obama sem tudott elszakadni az amerikai kivételezettség gondolatától. Az amerikai vezetés soha nem tudta elengedni az Amerika vezette világrend fenntartását. Az amerikai választók viszont kevésbé hiperaktív, de sokkal hatékonyabb külpolitikát várnának el az új elnöktől.

Ahhoz, hogy Európa visszaszerezze identitását, fel kell hagynia a történelem végéről való képzelgéssel. Európának a gyökerekhez kell visszafordulnia és a realista államvezetés eszköztárához kell nyúlnia. Az EU jelenlegi válságáról és történelmi hátteréről írt a Wall Street Journalban megjelent terjedelmes elemzésében Walter Russell Mead.

Az amerikai Kongresszus újra megszavazta azt a törvényt, ami a szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak családjai számára lehetővé tennék, hogy beperelhessék Szaúd-Arábiát. A törvényt Obama elnök megvétózta, amit most kétpárti egyetértéssel felülírta Kongresszus. A vétó alapja az volt, hogy a törvény nyomán amerikai hivatalos személyek is kiszolgáltatottak lehetnek külföldi bíróságoknak. A döntés tovább ronthatja az amerikai-szaúdi kapcsolatokat – írta meg a Washington Post.

Az USA keményebb szankciók bevezetésén gondolkozik Oroszország és Szíria ellen. Ennek oka, hogy a szíriai tűzszünet vége óta óriási erőkkel folytatták az oroszok támogatását élvező szír kormányerők Aleppó bombázását. Habár felmerült a kisebb katonai beavatkozás ötlete is, a katonai incidensek elkerülése érdekében a Fehér Ház elsődlegesen a gazdasági szankciók bevezetését fontolgatja – számol be a CNN.

A nyugati vezető hatalmak sokszor csak azt mondják meg más országoknak, milyenek legyenek, nem figyelvén arra, amit eddig elértek. Számos ország, köztük Azerbajdzsán, Albánia és Kazahsztán segítséget nyújthat az Egyesült Államoknak és az Uniónak a terrorizmus elleni harchoz, amennyiben a nyugatiak a sikereket és nem a hiányosságokat hangsúlyozzák − írja Maayan Jaffe-Hoffman a The American Spectatorban.

Nemzetközi fórum előtt zajlik Ausztrália és Kelet-Timor vitája egy a két ország közötti olaj- és gázmező kapcsán. Ausztrália érvelése, mely szerint egy nemzetközi bizottságnak nem áll a joghatóságában Kelet-Timor mélyvízi olaj és gázlelőhelyeivel kapcsolatos panaszát kihallgatni, eredménytelenül zárult.

A szíriai tűzszüneti tárgyalások teljes mértékben megakadtak, miután a szeptember 19-ei segélyszállító konvojt ért találatot követően 22-én a szíriai rezsim csapatai támadásba lendültek Aleppo lázadók által felügyelt körzetei ellen. Az Egyesült Államok elnökjelöltjei számára komoly feladatnak ígérkezik az Obama-adminisztráció egyik legnagyobb kihívásának kezelése − írja a Foreign Policy.

Hillary Clinton és a Demokrata Párt gazdaságpolitikáját vizsgálja Ralph Benko a Spectatorben megjelent cikkében. Habár Hillary Clintont nem tartja kommunistának, úgy gondolja, az általa képviselt progresszivista irány a társadalmi igazságosságot gyakran a szabadság elé helyezi. A hitelezés jegybank általi felügyeletét, a progresszív adórendszert és a halálozási adót a Kommunista kiáltvány követeléseivel egybecsengőnek tartja Benko.

Belátható időn belül létrejöhet Kanada és az Európai Unió között az a szabadkereskedelmi egyezmény (CETA), melyről már közel öt éve folynak a tárgyalások. Az Unió tagállamainak külgazdasági és kereskedelmi minisztereinek pénteki pozsonyi találkozója után Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos úgy nyilatkozott, a két ország közötti kereskedelmi egyezményt nem lehet újratárgyalni, „a CETA készen van”.

Világszerte lázadnak annak az elitnek a zárt köre ellen, akik nem értik igazán a többséget, mégis bele akarnak szólni az életükbe. A tudományos és politikai szféra elhiteltelenedett tagjait elzárkózó, szűk látókörű, félművelt, mély megértésre és komplex gondolkodásra képtelen, idióta entellektüellekként jellemzi a Mediumban megjelent szatirikus írásában Nassim Nicholas Taleb.

A kanadai ellenzék hosszú idő után, úgy látszik, fogást talált a liberális Trudeau-kabineten, amelynek állami alkalmazottak számára folyósított dollár tízezreket kell visszafizetnie az államkasszába.

A Republikánus Párt elnökjelöltjének, Donald Trumpnak eddigi szereplései − a Közel-Kelet politikájáról alkotott téves feltételezései és muszlimellenes retorikája − alapján bátran kimondhatjuk, hogy indulhatna a terrorista szervezetek által hőn áhított tökéletes ellenségkép szerepéért − írja Max Boot a Foreign Policy-ben.

Malcolm Turnbull, Ausztrália miniszterelnöke Tony Albott korábbi kormányfő ígéretes, azonban megvalósulatlan menekültpolitikájának újraélesztéséről beszélt az ENSZ szeptember 19-én megrendezett, menekültekkel és migránsokkal foglalkozó csúcstalálkozóján.

A Berlinben tartott tartományi választásokon az establishment pártok, habár a legtöbb szavazatot szerezték, azok birtokában mégsem képesek többségi kabinet alakításával ellenzékbe küldeni a mögöttük nem sokkal végző baloldali, illetve menekültellenes pártokat. A választási eredmények a világgazdaság már Németországban érzékelhető strukturális változásait, egy gyengülő nemzetközi pénzügyi rendszer estleges újbóli összeomlását jelezhetik, írja George Friedman a Geopolitical Futures honlapján közölt elemzésében.