Bejelentette a Clinton-kampány ügyvédje, hogy csatlakozni fognak a Zöld Párt elnökjelöltjeként induló Jill Stein Wisconsin államot érintő újraszámlálási kérelméhez.

Donald Trump győzelmét döbbenettel fogadta a transzatlanti kozmopolita elit. Szerintük az amerikaiak az „egyetlen, igaz, liberális világnézet” ellen szavaztak és ezzel a „posztfaktuális éra apokaliptikus hajnala” következett be – írja Claire Fox a Spectator magazinban. „Ne legyünk annyira lekezelőek!” – írja Fox az „igazság utáni politika” gondolatát kritizálva. Szerinte érthető, hogy az emberek a Brexit és az amerikai elnökválasztás során a „tények” helyett a szívükkel szavaztak.

Az atlanti térségben paradigmaváltás zajlik a posztliberális jövő felé. Donald Trump és a Theresa May vezette londoni kabinet a változás lényegét megragadva nem annak előidézői, hanem immár képviselői – írja Rod Liddle a Spectator honlapján megjelent írásában.

Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő bejelentette, hogy Ausztrália és az Egyesült Államok menekültek letelepítéséről egyezett meg. Az Egyesült Államok azokat a menekülteket fogadja be, akiket nem engedtek be Ausztráliába és közeli szigetországok börtöntáboraiban tartanak – számol be az Al Jazeera.

Boris Johnson brit külügyminiszter korábban nem tartotta az elnökségre alkalmasnak Donald Trumpot, ma viszont már pozitívan értékelte a republikánus jelölt győzelmét. Theresa May telefonon beszélt Trumppal, míg a UKIP-es Nigel Farage az első brit politikus, aki először találkozott a választások óta a következő amerikai elnökkel.

Az amerikaiak egy jelentős része érzi azt, hogy eljött az ideje a változásnak, azonban megoszlik a véleményük azzal kapcsolatban, hogy pontosan minek is kellene változnia. Trump markáns változást indított el, de ez a változás a baloldalt is tettekre sarkallja.

A nagyvállalati „rabszolgatartók” a nyugati civilizáció fokozatos erodálásának folyamata közben rájöttek, hogy a munkásosztály nem fellázadni fog, hanem belenyugszik fogyasztói szerepébe, és segíteni fogja az új kapitalista világrend fennmaradását – fogalmaz Gene Callahan, az American Conservative-ban megjelent cikkében.

Az emberről és az emberi közösségről alkotott eszméjének magasabb rendűségét alátámasztani nem hajlandó vagy képtelen Európa a 21. században valószínűleg nem fogja tudni megvédeni magát a külső fenyegetésekkel szemben, illetve kezelni azokat a nehézségeket, amelyek egykor külső, de ma már belső problémaként jelentkeznek − írja George Weigel az Ethics and Public Policy Center oldalán megjelent elemzésében.

Donald J. Trump megválasztásával egy új korszak köszönthet be az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikai kontinens többi országa nincsen ettől elragadtatva.

Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének körülményei egyre bizonytalanabbá kezdenek válni, többek között a brit parlamenti szuverenitást érintő viták és döntések miatt. Az Egyesült Királyság USA-val való kapcsolatainak (át)alakulására hatással lehet a múlt héten az amerikai elnökválasztásokon győztes Donald Trump. Hírszemlénk Nagy-Britanniából.

A progresszivista vízió megvalósulása túl gyorsan történt. A liberális túlterjeszkedés és a politikai korrektség ámokfutásának az ára a mostani elnökválasztás eredménye – írja Robby Soave a Reason blogjában.

Az emberek a stagnáló vagy csökkenő reálbéreket, növekvő egyenlőtlenségeket és a pénz által korrumpált politikát látják. A szemükben „a jólét, hatalom és a haveri kapitalizmus összetartozik”. Donald Trump elnöksége előtt a demokraták nyitották meg az utat, amikor átjátszották a hatalmat a nagyvállalatok kezébe − írja Robert Reich a Guardianben.

A demokrácia az emberek uralma, de az emberek gyakran alkalmatlanok az uralkodásra. Az univerzális választójog kéz a kézben jár a választók tájékozatlan cselekvésével. Mindegy, hogy Trump vagy Clinton nyert, így is, úgy is tájékozatlan emberek tömege dönt az elnökről – írja Jason Brennan a Foreign Policy november 10-i cikkében.

Az idei amerikai elnökválasztáson a felmérések és az eredmény is bebizonyította: az alapító atyák által kidolgozott állammodell és választási rendszer már nem tudja a régi eszméket védelmezni és a választók akaratát kifejezésre juttatni. Az amerikai politikai struktúra alapvető reformjára volna szükség, írja Christian Caryl a Foreign Policy honlapján megjelent írásában.

A populista pártok Európa-szerte tapasztalható népszerűségében a választópolgárok társadalmuk iránti elkötelezettségét kell meglátni, és alternatív megoldásokkal erősíteni kell a demokráciában való részvételüket − írja David Van Reybrouck belga író gondolataira támaszkodva Esther King a Politico Europe oldalán megjelent elemzésében.

A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau rendkívül nyugtalanítónak nevezte azon híreket, melyek szerint a Quebec tartományi rendőrség megfigyelés alá helyezett több újságírót is azok rendőrségi forrásainak felkutatása érdekében.

Clintonék gondolkodása szerint nincsen semmi kivetnivaló a rendszer öncélú felhasználásában. Silányságában, rossz döntéseiben és a botrányaik elsimításának készségében sem javult a Clinton-házaspár mérlege − írja a National Review-ban Jim Geraghty.

Barack Obama külpolitikai eredményeinek maradandóságát sokban befolyásolja a november 8-án megválasztott új elnök és az amerikai törvényhozás viszonya, együttműködésre való hajlandóságuk.

A brit pénzügyminiszter mutatta be Londonban az új brit Kiberbiztonsági Stratégiát. Közel kétmilliárd fontot költenek képzésre és az ország digitális infrastruktúrájának védelmére. Philip Hammond kiemelte, kulcsfontosságú, hogy az ország képes legyen válaszcsapások végrehajtására. A bejelentés előtt Oroszországot kiemelt kiberfenyegetésnek nevezte a brit Biztonsági Szolgálat.

Joe Biden amerikai alelnöknek az Obama-kormányzat Ukrajna-politikájában meghatározó szerepe volt. Dan De Luce és Reid Standish a Foreign Policy-ben megjelent írásukban arra a kérdésre keresik a választ, hogy mire számíthat Ukrajna az új Fehér Háztól.

A Republikánus Párt a 2016-os választási év alatt egyre távolabb sodródott alapvető elveitől. Habár ennek a trendnek a folytatódása kérdéses, a párt mára már olyan változásokon ment keresztül, amelyek felismerhetetlenné tették – írja Brett Stephens a Washington Postban megjelent cikkében.

Az Európai Unió hibás munkafolyamatai komolyan hátráltatták a kanadai-európai szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA előrehaladását.

Mit tehet Donald Trump annak érdekében, hogy utolérje Hillary Clintont az elnökválasztási versenyben?

Az Egyesült Királyságban az évtizedekkel ezelőtt a korabeli törvények alapján elítélt melegek rehabilitációját tervezik.

Mennyire állt be az erős amerikai keresztény-konzervatív mozgalom Donald Trump mögé? Mihez kezd a republikánus kemény mag a kívülről érkezett különc Trumppal? „Azért szólalok fel, hogy felajánljam: megvédem a legyőzött, ütött-kopott, sok mindennek mondható, de korántsem romlott vallásos jobboldalt” − írja Ross Douthat a New York Times hasábjain.

Társadalmi, gazdaság és politikai jellemzőiben a modern kor amerikai társadalma sokban hasonlít a középkori európai társadalmakhoz. A feudális kötöttségekre jellemző hűségfogadalom a mai politikai rendszerben is sajátosan jelen van, illetve az egyetemi tudományos gondolkodás szabadsága is korlátokba ütközik, írja Victor Davis Hanson a National Review honlapján megjelent cikkében. 

Rezeg a léc a globális technokrata elit alatt. Az emberek kezdenek kiábrándulni abból a hitükből, hogy az eszes, jól képzett és vezetésre felhatalmazott politikusok valóban jobbá tehetik számukra az életüket – írja Russel Ronald Reno a Catholic Heraldban megjelent cikkében.

Szokatlanul éles konfliktusban találták magukat a Dáil (ír alsóház) pártjai, amikor az október 17-i héten előbb az aleppói helyzetről, majd Szíriáról és végül a teljes közel-keleti szituációról folytattak vitát.

Ugyan teljesen érthető az oroszok elszigetelésének és a velük való konfrontációnak a gondolata, mégsem ez a legbölcsebb külpolitikai irány a következő amerikai elnök számára. Meg kell érteni Putyin gondolkodását, mivel mostanra ő határozza meg egy személyben az orosz külpolitikát. Moszkvának számos sérelme és egyben világpolitikai ambíciói vannak. „Az Egyesült Államoknak vállalnia kell a szükséges konfliktusokat és illúziók nélkül keresni a közös érdekeket, ahol lehetséges” – írja Gerald F. Hyman a National Interestben.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a Skót Nemzeti Párt gyűlésén elmondta, azon dolgoznak, hogy Skócia továbbra is az egységes európai piac része maradhasson. A miniszterelnök azt ígérte, hogy egy „kemény” Brexit esetén újra szavazni fognak az ország függetlenségéről. Korábban Sturgeon szóvivője beszámolt arról, hogy a skót kormány a 2014-es referendum megismétlését tervezi. Sturgeon kijelentette, Skócia továbbra is nyitott ország akar lenni.