A HLAS párt jelöltje, azaz Peter Pellegrini, korábbi kormányfő nyerte meg a 2024-es szlovákiai elnökválasztást. Láthatóan Robert Fico miniszterelnök tovább fog erősödni, hiszen a 2023-as parlamenti választásokon túl, most szövetségese vitte el az elnöki tisztséget. A szociáldemokrata SMER-HLAS koalíció legyőzte a progresszív és mérsékeltek pártok által támogatott Ivan Korcokot. A választás hatására a 2020-ban leváltott SMER sikeresen visszatért a szlovák politikai életbe. Az viszont már kérdéses, hogy ki nyert többet az elnökválasztással, Robert Fico, vagy éppen Peter Pellegrini.
2017-ben Ján Kuciak (újságíró) meggyilkolását követően kirobbant maffia botrányban teljesen felfordult a szlovák belpolitika. A válság hatására Robert Fico le is mondott 2018-ban, majd akkor még párttársa, Peter Pellegrini vitte tovább a kormányt. Azonban Zuzana Caputova 2019-es elnöki győzelme már a SMER gyengülését sejtette. A bukást pedig a 2020-as választás pecsételte meg.
Ugyanis Szlovákiában a korrupció, illetve a „politikai elitek” beágyazottsága előidézte az olyan alulról építkező pártok létrejöttét, mint az „Egyszerű Emberek és Független Személyiségek”. Igaz, a villámgyorsan felemelkedő párt elég gyorsan elvesztette a választók támogatottságát.
Pozsony 2020-tól kezdődően sokkal inkább a nyugati fősodorhoz hasonló politikát gyakorolt. Gondoljunk csak Ukrajna támogatásának kérdésére, amikor a szlovákok átadták az összes MIG-29-es vadászgépüket.
Az új évtizedtől kezdődően a SMER is erőteljesen erodálódott. Peter Pellegrini ott is hagyta korábbi csapatát, hogy aztán megalapítsa HLAS (Hang) nevű új szociáldemokrata pártját. Azonban a 2020-ban létrejött koalíciós kormány kifejezetten rosszul adott válaszokat a COVID, illetve a háború által okozott kihívásokra. Ennek hatására Pellegrini, illetve a csendes visszatérő Robert Fico, gőzerővel építették fel saját sikeres narratívájukat. 2023-ban ennek meg is lett a gyümölcse, hiszen Fico győzelmének köszönhetően Pellegrinivel és a nacionalista SNS-el hozta létre az új kormánykoalíciót.
Ficoék előtt ott volt még a 2024-es elnökválasztás kérdése is. Igaz, Szlovákiában a köztársasági elnöki intézmény jogi értelemben nem a legjelentősebb, hiszen az elnök nem rendelkezik meghatározó jogkörökkel.
Azonban fontos kiemelni, hogy az új kormánykoalíció vezetői és a liberális elnökasszony (Zuzana Caputova) között a viszony kifejezetten fagyos volt. Vagyis láthatóan az elnöki tisztségért folytatott verseny sokkal inkább a presztízsről és a napi szintű politikai tematizálásról is szólt.
Robert Fico változtatott a korábbi kormányhoz tartozó egyértelműen Nyugatos politikán, méghozzá egy Moszkvával is szimpatizáló, baráti attitűdre. Ráadásul a koalíciós kormány által gyakorolt szuverenista politikán keresztül megváltozott az Európai Unióval ápolt viszony is.
Ez nem jelenti azt, hogy Pozsony oroszbarát politikát folytatva kilépne a nyugati szervezetekből (NATO, EU). Habár tény, hogy vannak efféle szélsőséges mozgalmak a szlovák politikában. Gondoljunk csak a Milan Uhrík vezette Republikra, vagy éppen a még radikálisabb Marian Kotleba által irányított mozgalomra, az L’SNS-re.
Tehát az elnökválasztás a napi szintű politizálás mellett az ország külpolitikai arculatát is megváltoztathatja. Míg előbbi Fico és Caputova közötti személyes ellentétekben merült ki, addig utóbbi Ukrajna támogatását illetően vált meghatározóvá. Igaz, az elnöki jogkörök nem tudják felülírni a kormány döntéseit, azonban belpolitikailag kellemetlen a kormány számára az elnök folyamatos ellenállása, vagyis vétója (amely feles többséggel kikerülhető).
A kétfordulós választáson kirajzolódott két jelentős politikai szereplő: a nyugatos Ivan Korcok korábbi külügyminiszter (2021-2022), illetve a szociáldemokraták mérsékeltebb arcát mutató korábbi miniszterelnök, (2018-2020) Peter Pellegrini. A közvetlen választás első fordulójában egyiküknek sem sikerült abszolút többséget összegyűjtenie, aminek köszönhetően a két legerősebb jelölt (azaz Korcok és Pellegrini) mehetett tovább a második fordulóba. Érzékelhető volt a tendencia, hogy a városi, progresszívabb lakosság Korcokra, míg a vidéki lakosság inkább Pellegrinire voksolt. A függetlenként induló, habár progresszív Korcok 42,5%-ot, míg Pellegrini csupán 37%-ot ért el az első körben.
Azonban Pellegrini remekül tudta mozgósítani Szlovákia választópolgárait (magyarságot is). A háborúból való kimaradás, vagyis a béke retorikája sikeresnek bizonyult. A második fordulóban a HLAS elnöke 53,12%-kal nyerte meg az elnökválasztást.
Az ellenzéki pártok számára Korcok vereségével elillant a lehetőség, hogy a Fico vezette koalíció elé meghatározó politikai gátat emeljenek. A SMER vezette koalíció pedig komoly előnyre tett szert Pellegrini megválasztásával. Ugyanis sikerült egy barátibb köztársasági elnököt kapnia Ficonak. Ráadásul azzal, hogy Pellegrini a HLAS vezetőségéből átült a Grassalkovich elnöki palotába, komolyan meggyengülhet a 2020-ban alapított alternatív szociáldemokrata párt. Ugyanis, ha Fico továbbra is sikeresen tudja tematizálni a koalíció számára a napi politikai narratívát, akkor könnyen lehet, hogy a HLAS „visszaintegrálhatóvá” válik a SMER-be. Ez természetesen a HLAS új vezetőjétől, illetve a veterán Peter Pellegrinitől is függhet. Vagyis láthatóan az elnök magasabb pozícióba került, azonban nem biztos, hogy könnyebben tudja felvenni a versenyt Ficoval.
Szemlézte: Szabó Bence
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
