2024. április 17. 07:00 - Danube Institute

Fegyveres erők és woke ideológia: van közös metszet?

Felkavarta az állóvizet az a hír, amely szerint a brit fegyveres erők költségvetésének nagy részét 2,4 millió fontot, a diverzitás elősegítésére költötték el a haditengerészeten belül. A brit politikai elit konzervatív része mellé többen is beálltak: sokak szerint a pénz nem a megfelelő célokra lett elköltve. Erről értekezik a Daily Mail.

shutterstock_543837511.jpg

A brit fegyveres erők három haderőnemmel, azaz szárazföldi hadsereggel, légierővel és haditengerészettel rendelkeznek. A világ létszám szerinti 10. legnagyobb fegyveres testületében azonban komoly problémák merültek fel, ugyanis a toborzási eredmények több éve nem érik el a kijelölt célokat. A létszám stagnál, és nem segít az a tendencia sem, hogy egyre kevesebben jelentkeznek katonai szolgálatra.

britfegyvereserok.png

Forrás: Statista

Ennek ellenére a haditengerészetnél azt érezték igazán fontosnak, a költségvetésükből 2,4 millió fontot olyan programokra és személyzetre költenek, amely a sokszínűséget erősíti.

A diverzitásért felelős személyzet kiképzésének és rangjának megfelelő fizetés mellett civil segítők munkájára is számíthat. A fegyveres erők volt minisztere, a konzervatív Mark Francois azonban nem üdvözli a reformot

Az ex-honvédelmi miniszter szerint az ukránok sem a woke, hanem a felkészült, naprakész hadsereggel süllyeszthettek el orosz hadihajókat a Fekete-tengeren. Grant Shapps sem lelkesedik az ötletért: a konzervatív védelmi miniszter több esetben is felhívta a figyelmet arra, hogy a hadsereget jelenleg befolyásoló woke ideológia semmiképpen sem célravezető egy olyan környezetben, amely hosszú távon fegyveres konfliktust prognosztizál.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Rt Hon Grant Shapps MP (@grantshapps) által megosztott bejegyzés

 

Minden hadseregre elmondható, hogy alapvetően egy függelmi rendszerben működő, civil kontroll alatt álló, végrehajtó erő. A világon működő honvédségek bár nyilvánvalóan különböznek, mégis hasonlítanak egymásra abban, hogy a hozzájuk tartozó nemzetet megvédjék, ehhez pedig alapvetően hozzátartozik egy hazafias szemléletmód, illetve egy feladatközpontú, parancsuralmi megközelítés. Mindennek fényében egyértelműen kiviláglik:

nem elsősorban a mindenkori honvédségek feladatköre a sokszínűség ügyének előmozdítása, hiszen a fegyveres erők szempontjából szinte irreleváns a katona neme, etnikuma.

A politikai nézeteik és ideológiai hitvallásuk sem a fegyveres erők ügye: az egyenruhások nem politizálhatnak (nem lehetnek párttagok), és óvakodniuk kell minden olyan felszólalástól a magánéletükön kívül, amelyek ezt cáfolnák. Amennyiben a katonákat túlzott társadalmi érzékenységre nevelik, kihatással lehet az engedelmességre, amely azonban kulcsfontosságú a fegyveres erőkben.

Hadászati-hadműveleti szempontból sincs közös metszet bármilyennemű világszemlélet és a honvédelem között: objektív a téma.

A változó biztonsági környezet kihívásaira semmilyen ideológia nem ad választ, annál inkább a válságreagáló (konfliktusmegelőzés, békefenntartás) és nem háborús szintű műveletek (konfliktuselhárítás, humanitárius műveletek…). Az általános biztonsági tanulmányok és a hadtudomány is mentes az ideológia-alapú megközelítéstől. Összességében elmondható tehát, hogy a honvédelem nemzeti ügy, emiatt pedig a fókuszvesztést minden esetben kerülni kell.

Szemlézte: Burzán Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása