Fontos, hogy a Nyugat megtalálja azt a retorikát, amivel a lehető legtöbb országot tud mozgósítani Moszkva ukrajnai agressziója ellen. Azonban nem biztos, hogy erőltetni kell azt a narratívát, hogy a liberális demokráciát védi a Nyugat Ukrajnában - írja egy japán elemző a Royal United Services Institute oldalán.

Joe Biden már elnöksége elején hangsúlyozta, hogy az Oroszország és Kína jelentette tekintélyelvű fenyegetéssel szemben a liberális demokráciák megerősítésére kívánja helyezni a hangsúlyt. Ennek kell lennie annak a projektnek, amelyet fel lehet mutatni, amiért küzdeni lehet globális méretekben az új hidegháborúban. Hasonló ez a régi hidegháború „szabad világ” elképzeléséhez, amit a szovjet blokktól kellett megvédeni. Egy ideológiai konstrukció, ami mögé tömegtámogatást lehet építeni. Ezt a retorikát alkalmazza az Egyesült Államok Ukrajna esetében is. A kelet-európai ország sok nyugati szemében egy fiatal demokrácia, amely az orosz „zsarnokság” már-már hitleri színei ellen küzd. Fény a világosság ellen.

Ez a kép természetesen hibás. Ukrajna a legtöbb jelentés szerint javított a korrupciós szintjén, de még mindig nagyon messze áll bármelyik EU-tag országtól ebben a tekintetben.

A késő szovjet és posztszovjet korszak totálisan szétrohadó, inkompetens bürokráciája, végletes társadalmi megosztottsága nem múlik el nyomtalanul. A legutóbbi korrupciós rangsorokban Ukrajna a 134. helyet foglalja el 180 ország közül, amivel még rontott is 2020 óta. Oroszország ugyan mögötte helyezkedik el, de ez csekély vigasz.

“Of 180 entries, Ukraine ranks 134 on the Corruption Index. In other words, 133 countries were less corrupt than Ukraine. Ukraine was well schooled. Russia, master to Ukraine for centuries, is 154. And they probably had to bribe someone to get that spot.” https://t.co/W1b6SlC8KW

— LarryAlexTaunton.com (@LarryTaunton) March 8, 2022

A legfőbb probléma a korrupcióval az, hogy esetünkben veszélybe sodorhatja Ukrajna védelmét. Nem az a gond, hogy Ukrajnát túlságosan pozitív színben prezentálják a Nyugat előtt, hiszen ez a közvéleményt alapvetően lelkesítheti. A veszély inkább az, hogy ha a hazugság kiderül, és az orosz propaganda még el is túlozza a mértékét, akkor a közvélemény kiábrándulása óriási lehet, jóval nagyobb és súlyosabb, mintha őszintén kommunikálnának erről. Ezenfelül hibás megközelítés az, hogy Ukrajnát csak azért érdemes megvédeni, mert demokrácia.

A tény, hogy egy nagy, erős ország egy kisebb országot támad, bőven elég a morális fölényhez,

ahogy ezt a cikk megerősíti. Ráadásul, ha a Nyugat ez utóbbiról beszélne, akkor lehetőség lenne olyan országok támogatásának az elnyerésére is, amelyek nem feltétlenül kérnek a nyugati állammodellek védelmezéséből, de a kis országok védelmét fontosnak tartják. A RUSI-elemzés japán szerzője rámutat a Távol-Kelet esetére, ahol számos kis állam tart Kína támadásától, agressziójától. Ezen országok védelme a Nyugat számára javarészt nem a demokratikus jellegük miatt fontos, hanem hogy megőrizze a jelenlegi nemzetközi rendszer stabilitását. Persze lehet arról beszélni, hogy a jelenlegi erőviszonyok igazságtalanok, hogy a Nyugat túlterjeszkedett. De van olyan nemzetközi rendszer, amely ennél jobb és stabilabb lenne? Valaki ki szeretné próbálni, valaki szeretne belevágni egy bizonytalan végű átalakításba?

Ki kellene végre mondani, hogy a Nyugat saját geopolitikai érdekeit védelmezi Kelet-Európa sztyeppéin. Azt a nemzetközi rendszert védelmezi, amely békét és prosperitást adott a világnak az elmúlt évtizedekben. Nem kell erőltetni azt, hogy Ukrajnában a demokráciát félti a NATO. Nyers, nyugati hatalmi érdekeket védelmez, amelyek a világ döntő részének előnyös érdekek. Ezzel pedig semmi probléma nincsen.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon