Angelo M. Codevilla az Intercollegiate Review-ban megjelent cikkében arról a széles körben elterjedt nézetről ír, amely szerint a világ nemzetei egyre inkább hasonulnak a nyugati civilizációhoz. Szerinte a legfontosabb kérdés az, hogy a nyugati civilizáció egyáltalán fent tud-e maradni; ami éppoly bizonytalan, mint az, hogy más civilizációk milyen irányba fejlődnek.
A nyugati civilizáció rugalmassága és zsenialitása akkor mutatkozik meg legerősebben, amikor a legtöbb belső és külső fenyegetés éri − írja Daniel Johnson a Standpoint Magazine-ban megjelent cikkében. Johnson ugyanakkor a nyugati kultúra helyzetét a Turner-díj (Nagy-Britannia vezető művészeti díja) presztízsveszteségével hozza párhuzamba: értékelése szerint mindkettő jövője kérdéses lehet.
Mintegy 350 televíziós csatorna, 10 ezer könyv a helyi könyvtárban, milliónyi internetoldal a világhálón − Amerikában viszont csupán két pártra lehet letenni a voksot. Ám ennek a szűk választási lehetőségnek igenis vannak jótékony hatásai is − vélekedik Joe Carter az Acton Institute Power Blogjában.
„A gyakorlati életben mindenki értékeli a hatékony, eredményes és gazdaságos megoldásokat, ebből a szempontból mind utilitaristák vagyunk. Azonban, amikor a társadalmi rendszerről van szó, a haszonelvűség hasztalannak bizonyul” – írja a The Imaginative Conservative oldalán megjelent cikkében Dwight Longenecker.
Az amerikai katolikusok közötti évszázados vitáról írt Thomas Storck az Ethika Politika online felületén megjelent cikkében. Storck szerint a vita központi kérdése az, hogy a liberális, kapitalista szociálpolitikai rend valóban összeegyeztethető-e a katolikus egyház államról, társadalomról és az emberiségről alkotott képével.
„Mit gondolt, mikor azt hallotta, hogy Lech Wałęsa a következő szavakkal bíztatja Mitt Romney-t: »Szerezze meg a sikerét, legyen sikeres«? Bizalmat ébresztett a Szolidaritás mozgalom öröksége iránt? Azonosítja-e még Wałęsa-t a mozgalommal? Mennyit tud valójában Wałęsaról? Tudja mi történt valójában a Szolidaritással?” Ezekkel a kérdésekkel nyitja Artur Rosman az Ethika Politika online felületén megjelent cikkét.
Az AgendaEurope beszámol arról: nem kevesebb, mint száz nem-kormányzati szervezet fordult levélben Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Kérésük egyértelmű: vessék el a diszkriminációellenes irányelvet!
A letartóztatottakkal való bánásmód ténylegesen kimeríti a kínzás fogalmát, hiába nevezik őket „erősített kihallgatási technikáknak”. A kínzással kapcsolatos tabu fontos és tiszteletre méltó, a valóság azonban néha vétójoggal él − írja Jonah Goldberg a National Review Online-ban megjelent cikkében.
Az amerikai Képviselőház nemrégiben elfogadott egy Orosz Föderációt bíráló jelentést, ám nem egyhangúan: 10 képviselő ugyanis nemmel szavazott. A 10 nemmel szavazó képviselő között volt Dana Rohrabacher, Kalifornia állam 48. körzetének republikánus képviselője is.
Közgazdászok és filozófusok gondolatai, akár igazuk van, akár tévednek, nagyobb hatással bírnak társadalmunkra, mint az elsőre látszódhat. Az idén áprilisban elhunyt Gary Becker hagyatéka is hasonlóan jelentős. Guy Sorman a City Journalben megjelent cikkében részletesen elemzi Becker elgondolásait és eszméit.
A házasság egyre inkább a gazdagok privilégiumává válik Nagy-Britanniában − írja Fraser Nelson a The Spectator cikkében. A baloldalnak aggódnia kellene, de vonakodnak attól, hogy erkölcsi ítéleteket hozzanak.
Idén 25 éve bukott meg a kommunizmus eszméje Európában. Valóban véget ért vagy éppen most tér vissza? – teszi fel a kérdést Václav Klaus a Standpoint Magazine-ban megjelent cikkében.
„A tébolyodott ember nem az, aki elveszítette eszét, sőt ellenkezőleg, ő az az ember, aki mindent elvesztett, csupán az eszét nem.” Ezzel a Chesterton-idézettel magyarázza George W. Rutler tiszteletes a Crisis Magazine-nak írt cikkében, hogy miért nehéz manapság szerinte különbséget tenni az egyetemi karok és az elmegyógyintézetek között. Véleménye szerint korunk kulturális elitje a jelenkori társadalom azon első generációja közé tartozik, akiket rosszul iskoláztak, ezzel azonban egyikük sincs tisztában.
Sokszor könnyű megfeledkezni arról, hogy az új média tulajdonképpen már maga a média − írja Hugo Rifkind a The Spectatorben megjelent cikkében. Rifkind szerint a technológiai cégek létre tudtak hozni egy olyan entitást, amely nem állam, viszont az összes államnál erősebb, és nevetve, bolhaként pöcköli le magáról az államokat és azok haragját.
2014. október 23-án jelent meg Boris Johnson a „The Churchill Factor: How One Man Made History” című könyve, Winston Churchill halálának közelgő 50. évfordulója alkalmából. A szerző célja a „Churchill-faktornak”, azaz annak a sajátos zsenialitásnak vizsgálata, amellyel a XX. század egyik legfontosabb politikusa rendelkezett.
Az amerikai-azeri kapcsolatok elkopnak. De nem csak Azerbajdzsánról van szó. Hat évnyi diplomáciai botladozás után Amerika összes eurázsiai kapcsolata megromlott. Azerbajdzsán esetében még helyrehozható a jó viszony - írja Andrew L. Peck a The American Interest-ben.
A barátság egy szoros kötelék, amely számos okból kifolyólag elszakadhat. De hogy vajon a különböző politikai vélemények is közrejátszhatnak ebben, az egy másik kérdés. Az udvariasság is számos esetben mást jelenthet − írja Hugo Schwyzer blogger, a Pasadena City Egyetem egykori tanára a Washington Postban.
Az Egyesült Államokban a bírói választások során elköltött pénz a büntetőügyek ítéleteire is hatással lehet − írja Joe Pinsker a The Atlantic magazinban megjelent cikkében.
Egy évvel az első demonstrációk után nyugati érdekeket és ukrán életeket áldoztak fel a konfliktus oltárán. Mi történt, mik voltak az előzmények, illetve megérte-e az USA-nak belekeveredni ebbe az összetűzésbe? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol James Carden a The American Conservative-ban.
Feltételezhetnénk, hogy a posztmodern időszakát éljük, amelyben nem kell rettegni a nacionalizmustól. Számos közelmúltbeli esemény azonban mégis aggodalomra ad okot. A nacionalizmus nem hogy kihalt, de erőteljesen vissza is tért − írja Doug Bandow a The Imaginative Conservative magazinban.
Az Oxfordi Egyetemen kísérletet tettek arra, hogy ésszerű vitát rendezzenek az abortusz kérdéséről, a próbálkozás azonban a diákok fenyegetéseinek hatására meghiúsult. Tim Stanley, a vita egyik résztvevője a The Telegraph-ban megjelent cikkében reagált az esetre, amelyben kifejti, hogy az autoritárius baloldal pontosan olyanná vált, mint eddigi megvetésének tárgya.
A liberálisok egyre kevésbé liberálisak? Vagy csak megmutatják igazi arcukat, most, hogy a kulturális harcok az ő elképzeléseik szerint alakulnak? Rachel Lu a Crisis Magazine-ban megjelent cikkében Damon Linker felvetéseire kíván reagálni.
Az Egyesült Államokban óriási méreteket ölt a katonai költekezés − írja Winslow T. Wheeler a The American Conservative cikkében. Míg a politikai és a katonai vezetők arról beszélnek, hogy véget kell vetni a Pentagonban a megszorításoknak a katonai erők fejlesztésének érdekében, addig Wheeler szerint szó sincs megszorításokról.
Sokan gazdasági „szaktudásukat” internetes mémekre és objektívnak tűnő, de valójában torzított, manipulatívan szerkesztett írásokra alapozzák. Gyakran hallani olyan hangokat: csupán egy erős kezű kormányra van szükség, hogy egy ország dolgai újra rendbe jöjjenek. Mindenki „tudja”, hogy a New Deal vetett véget az 1929-ben kezdődő gazdasági világválságnak, vagy hogy kormányrendeletek és törvények vezettek a gyermekmunka felszámolásához.
De mennyire jogosak ezek az állítások? Corey Iacono öt ilyen gazdasági mítoszt elemez a The Freeman november 5-én megjelent cikkében.
Attól még, hogy valaki jó színész vagy sportoló, miért kellene, hogy érdekeljen bennünket a véleménye külpolitikai, környezetvédelmi vagy egészségügyi kérdésekben? – teszi fél a kérdést Alex Proud a The Telegraph-ban megjelent cikkében.
A katolikus egyház befolyása a Nyugati politikára több mint 1500 éven keresztül jelentős mértékű volt, meghatározta az alapvető normákat és ezeknek alkalmazását. Ez a szerep mára azonban visszaszorult, az egyház csak különleges esetekben tudja politikai befolyását érvényesíteni, írja James Kalb a Crisis Magazine-ban megjelent cikkében.
A nyugati országok között egyedülálló mértékben esett vissza az erőszakos bűncselekmények száma az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi két évtizedben, írja Heather Mac Donald a The Daily Signal oldalán megjelent cikkében. Szerinte több tényező is szerepet játszhat a folyamatban.
Rand Paul republikánus politikus személyiségében kiválóan ötvözi az unalmasságot a higgadt módon történő lázadással. Mindezek együttesen tehetik őt 2016-ban a republikánusok elnökjelöltjévé – írja Tim Stanley a The Spectatorban megjelent cikkében.
A hidegháború, s ezáltal a nagyhatalmi politika végével, valamint a Szovjetunió felbomlásával az USA lett a világ leghatalmasabb ereje, ami indokolttá teszi az unipoláris világ koncepcióját. Kína rohamos fejlődése viszont ennek a nézetnek hamar véget vethet, s ez akár a világ biztonságára is hatással lehet – írja John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora a The National Interest magazinban.
Konzervatívként gyakran érhet minket a vád, hogy csak a „status quo”-t kínáljuk a velejáró igazságtalanságokkal együtt, de ezúttal életstílusunk és gondolkodásmódunk túlélése lehet a tét – írja Roger Scruton, a Guardianben megjelent cikkében, amelyben a konzervatív gondolkodásmód és filozófia kérdéseit és az azokkal járó bonyodalmakat elemzi.