Az Európai Unió energiaügyi minisztereinek 2025. június 16-i csúcstalálkozója új megvilágításba helyezte a blokkon belüli mély törésvonalakat. A tanácskozás, amelynek célja az orosz energiaimport 2027-ig történő teljes kivezetésének véglegesítése lett volna, kudarcba fulladt. Magyarország és Szlovákia vétója, valamint Franciaország és Belgium vonakodása meghiúsította az egységes álláspont kialakítását, és rávilágított arra a küzdelmes útra, amely még az EU előtt áll a valódi stratégiai autonómia eléréséhez. 

Bassár el-Aszad rezsimjének 2024. decemberi bukása reményt hozott a háború sújtotta Szíriának. A zsarnokság végét ünneplő eufória és egy új, befogadó kormányzat ígérete azonban egy sötét paradoxonnal szembesült: a hatalmi vákuum ideális táptalajt teremtett az Iszlám Állam (ISIS) újjáéledéséhez. A kezdeti optimizmust gyorsan felváltotta a felismerés, hogy a terrorcsoport, amely távolról sem szenvedett vereséget, most a politikai instabilitást kihasználva fenyegeti Szíria törékeny jövőjét.

Az elmúlt napokban folyamatossá váltak az Izrael és Irán közötti heves rakétaváltások a zsidó állam június 13-i, katonai és nukleáris célpontok ellen kivitelezett meglepetés-támadását követően. A korábbi konfrontációk során tapasztalt mértékletességnek most nyomát sem láthatjuk, így a régióban és világszerte is fokozódnak a Közel-Kelet jövőjével kapcsolatos aggodalmak.

Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő június eleji telefonbeszélgetése mérföldkő lehet az Egyesült Államok és Kína közötti viszony alakulásában. A több mint egyórás egyeztetés középpontjában a kereskedelmi feszültségek enyhítése, a stratégiai nyersanyagok, különösen a ritkaföldfémek exportjának kérdése, valamint a diplomáciai kommunikáció újraindítása állt. Ez volt az első közvetlen kapcsolatfelvétel a két vezető között Trump újraválasztása óta, így jelentős szimbolikus és politikai töltettel bírt.

Két egó, két birodalom, két Amerika – Trumpé és Muské – a legnyilvánosabb térben, a közösségi médián keresztül rombolja egymást. Nem pusztán személyes ellentét ez, hanem kétféle hatalomformálás összeütközése, amely az Egyesült Államok presztízsét és stabilitását is rongálja.

Hosszú hónapok politikai zűrzavara után ismét van elnöke Dél-Koreának: június 3-án, meggyőző fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást a korábbi ellenzéki vezető, I Dzsemjong. Az új elnök hivatalba lépése azonban külpolitikai szempontból is rendkívüli időszakra esik. Így az otthoni és külső kihívások közepette kérdéses, hogy a magát “pragmatikusnak’’ valló I óvatos optimizmusa be tudja-e váltani a hozzá fűzött reményeket.

Friedrich Merz magabiztosan nyilatkozott a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott első hivatalos találkozójáról: "az amerikai kormány meghallgat, elfogad más véleményeket, de nem szabad hagyni, hogy megfélemlítsen". A német kancellár látogatása a transzatlanti kapcsolat megerősítésének szándékát jelezte, de világos határokkal. Merz stratégiája az együttműködés, és a Trump-féle nyomásgyakorlás csapdáinak elkerülése kényes egyensúlykeresésre épült. Hogyan alakulhat a jövőben Európa és az Egyesült Államok kapcsolata?

Miközben Gázában humanitárius katasztrófa van kibontakozóban, az ENSZ Biztonsági Tanácsa túlnyomó többséggel megszavazta volna azt a határozatot, amely „azonnali, feltétel nélküli, és tartós” tűzszünetre szólította volna fel a feleket, de az Egyesült Államok vétója megakadályozta annak elfogadását. A döntés tovább élezte a nemzetközi vitát a konfliktus és a humanitárius helyzet kezeléséről. Miért tartotta Washington ezt a lépést szükségesnek?

A világ legfejlettebb technológiája egy apró szigeten összpontosul, amelyet egy globális nagyhatalom a saját területének tekint. Ez nem egy futurisztikus regény alaphelyzete, hanem a jelen valósága a Tajvani-szorosban.

Az európai autópiacot rég nem látott dinamika jellemzi, amelynek középpontjában a kínai gyártók, élükön a BYD rohamos térnyerése áll. Miközben a globális járműipar a technológiai átalakulás korát éli, a kínai vállalatok egyre határozottabban jelennek meg az európai színtéren, új alapokra helyezve a versenyt és komoly kérdéseket felvetve a kontinens autóiparának jövőjével kapcsolatban.

A legfrissebb fejlemények szerint Elon Musk nyilvánosan eltávolodott a Trump-adminisztrációtól, miután lemondott tanácsadói szerepéről. Bár ennek pontos okát nehéz megmondani, egyértelmű jelzés arra, hogy Musk újraigazítja magát az ideológiai spektrumon – valószínűleg távolabb attól a radikális jobboldaltól, amelyet Trump képviselni látszik.

Alig néhány éve India és Banglades kapcsolata aranykorát élte, és a dél-ázsiai stabilitás egyik sarokkövének számított. Ma Banglades Új-Delhitől Peking felé fordul. Kína támogatásával légibázis épülhet India határában és a Siliguri-folyosó közelében, ami India gazdasági ütőerének számít. Ez a fontos terület jelenleg geopolitikai nyomás alatt áll. Hogyan jutottunk el idáig? 

A Dél-afrikai köztársaság elnökének gazdasági közeledést célzó látogatása egy látványos konfrontációba torkollott. Trump egy összeesküvés-elméletre épített videóval fogadta Cyril Ramaphosát, aki viszont próbálja nyugodtan kezelni a helyzetet. Mi áll a háttérben, és mit jelent ez a jövőre nézve?

Lengyelország új elnököt választott. A rekordot döntő, 71,63%-os részvételi arány is jelzi: a lengyelek minden korábbinál erősebben érzik, hogy a jövőjük a választófülkékben dőlt el.

A parajdi sóbánya Románia egyik legnagyobb és legösszetettebb természeti erőforrás-alapú létesítménye, amely Hargita megyében, a Székelyföld nyugati peremvidékén található. A bányászat helyi története a középkorra nyúlik vissza, de a jelenlegi ipari méretű kitermelés a 20. század második felében vált meghatározóvá. A parajdi sótömb földtani szempontból kiemelkedő jelentőségű: a geológiai becslések szerint a sókészlet tömege eléri az 1,2 milliárd tonnát, ami Európa egyik legnagyobb sólelőhelyévé teszi.

Izrael márciusban újrakezdett gázai hadjárata óta most vannak a legközelebb a felek az újabb tűzszünet megkötéséhez, a Hamász azonban — bár nem utasította el — „elfogadhatatlan” feltételekkel egészítette ki az amerikai javaslatot, miközben mindkét oldalon egyre tarthatatlanabb a helyzet. 

2025 tavaszán kiéleződött az Egyesült Államok egyik legismertebb egyeteme, a Harvard és a Trump-adminisztráció közötti konfliktus. A vita hátterében nem csupán egyetemi ügyek vagy pénzügyi kérdések állnak: a szembenállás az amerikai demokrácia egyik alapértékét, az egyetemi autonómiát és az akadémiai szabadságot érinti. A történet gyorsan országos jelentőségű politikai és jogi csatározássá nőtte ki magát. 

A nemzetközi rend jövőjét övező növekvő bizonytalanság idején a középhatalmak szerepe újra előtérbe kerül. Brazília, Indonézia és Szaúd-Arábia mellett Törökország is megpróbálja kihasználni az átalakuló geopolitikai viszonyokat, amelyeket már kevésbé a második világháború utáni amerikai szövetségi rendszer és a szabályokon alapuló diplomácia, inkább a többpólusú hatalmi struktúrák és az eseti megállapodások határoznak meg.

Az euroszkepticizmus elleni politikai küzdelem közepette Románia választói egyértelműen nyilatkoztak.

Május 23-án ötödik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere és Steve Witkoff az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, hogy megvitassák Teherán nukleáris programját. Miközben az iráni urániumkészletek növekedése fokozza a nemzetközi aggodalmakat, Irán kitart amellett, hogy céljai békések és kizárólag belföldi érdekeket szolgálnak.

2025. május 8-án fehér füst emelkedett a Szent Péter-tér fölé: az egyház történetében először amerikai – egészen pontosan a chicagói South Side-ról származó – pápa lépett trónra. Hogyan alakítja a származási helye egy egyházfő identitását, miként változtatja meg a helyi turizmust és gazdaságot, s vajon milyen politikai tőkét kovácsolhat ebből egy-egy ország?

Május 9-én, a francia elnököt drogfogyasztással vádolták meg egy homályos videó alapján, ahol az internetfelhasználók egy csoportja kokaint tartalmazó csomagnak vélt egy használt papírzsebkendőt. Az azt követő hétvégére pedig már futótűzként terjedt az álhír, mely szerint Emmanuel Macron, francia elnök – Keir Starmer, brit miniszterelnök és Friedrich Merz, német kancellár társaságában – görbe estét tartott a Kijev felé tartó vonatúton.

Donald Trump elnök nemrég tért vissza közel-keleti villámlátogatásából, kezében beruházási megállapodásokkal, új kapcsolattal Szíriával, de továbbra is a térséget hosszú ideje sújtó, jól ismert konfliktusokkal a háta mögött.

Tajvan és Kína kapcsolata évtizedek óta feszült. Peking saját területének tekinti a demokratikusan működő szigetet, noha Tajvan de facto független államként működik, saját kormánnyal és választásokkal. Kína rendszeresen ellenzi a tajvani vezetők minden olyan lépését, amely szerinte a függetlenség irányába mutat – legyen szó külpolitikai nyilatkozatokról, népszavazásokról vagy nemzetközi kapcsolatok erősítéséről. 

Romániában, Lengyelországban és Portugáliában is választásokat tartottak a hétvégén, amelyek mindhárom országban komoly politikai fordulatokat hozhatnak. Lengyelországban a megosztó elnökválasztás első fordulója után a centrista és a konzervatív jelöltek között éleződik a küzdelem, miközben a szélsőjobboldal megerősödése is figyelemre méltó. Ezek a választások nemcsak nemzeti szinten, hanem európai szinten is fontos irányváltások előjelei lehetnek.

Donald Trump elnök nagyszabású diplomáciai körútra indult a Közel-Keleten, több milliárd dolláros befektetési megállapodásokat kötött az Öböl-régióban, és bejelentette, hogy enyhíteni kívánja a Szíriával szembeni, régóta fennálló szankciókat. Ez a lépése Washingtonnak, megerősíti befolyását a régióban, támogatja Szíria átmeneti kormányát, és előkészíti az utat a lehetséges nemzetközi reintegrációhoz.

Az India és Pakisztán közötti rövid, de intenzív összecsapásokat követően mindkét ország a saját győzelmét hirdette ki. A május 7. és 10. között zajló konfrontáció egy összehangolt diplomáciai erőfeszítés eredményeként tűzszünettel ért véget: Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok is közvetítő szerepet vállalt, hogy megakadályozzák a szomszédos atomhatalmak közötti katonai eszkalációt, és elkerüljék akár egy nukleáris háború kitörését.

2025. május 8-án a 133 tagú konklávé döntött: a 69 éves, amerikai származású Robert Francis Prevostot választotta meg Róma püspökévé, aki a XIV. Leó nevet vette fel. Ő az első Egyesült Államokból és az Ágoston-rendből származó egyházfő. Chicagóban született, valamint Peruban is szolgált, mint misszionárius majd püspök lett és állampolgárságot is szerzett. A választás során a konzervatív és progresszív irányzatok közötti kompromisszumos jelöltként emelkedett ki, aki képes lehet hidat építeni a megosztott egyházban. 

Az Egyesült Államok és Kína megállapodott: három hónapra felfüggesztik a vámháború legszigorúbb intézkedéseit. A döntés hátterében nemcsak gazdasági megfontolások állnak, hanem komoly geopolitikai számítás is. Bár a felek vámot csökkentenek és újra tárgyalóasztalhoz ülnek, a kérdés továbbra is adott: születhet-e tartós megállapodás egy olyan konfliktusban, amely már rég túlnőtt a puszta kereskedelem határain?

A háború harmadik évébe lépve az Európai Unió határozott lépésre szánta el magát: 2027-ig teljesen megszünteti az orosz gáz, olaj és nukleáris energia importját. A döntés mögött gazdasági, politikai és biztonságpolitikai megfontolások egyaránt húzódnak, de a megvalósítás korántsem lesz konfliktusmentes.