A közelmúltbeli amerikai-izraeli katonai csapások Irán nukleáris létesítményei ellen drámaian átformálták a közel-keleti helyzetet. A konfliktus hátterében mélyen gyökerező biztonsági dilemmák, technológiai kényszerek és súlyos geopolitikai kockázatok húzódnak.
Izrael számára egy nukleáris fegyverekkel rendelkező Irán régóta egzisztenciális fenyegetést jelent, összhangban a Begin-doktrínával, amely tiltja, hogy ellenséges hatalmak tömegpusztító fegyverekhez jussanak. Teherán kiterjedt proxyhálózata, az „Ellenállás Tengelye”, egy iráni atomernyő alatt még nagyobb veszélyt jelentene a régióra. Az Egyesült Államok beavatkozását a szoros stratégiai szövetség és egy technológiai kényszer indokolta: egyedül Washington rendelkezik a mélyen fekvő, megerősített létesítmények, mint a fordói, megsemmisítésére alkalmas „bunkerromboló” bombákkal.

Forrás: Gallup közvélemény-kutatása
A helyzet eszkalálódása egy dominóhatás elindításával fenyegetett. Ennek legfőbb eleme a Hormuzi-szoros lezárásának lehetősége, amely a világ olajkereskedelmének ötödét érinti és egy globális gazdasági válságot idézhetett volna elő az egekbe szökő energiaárakkal. Hosszú távon a legnagyobb veszély egy regionális nukleáris fegyverkezési verseny beindulása, ahol Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom is saját atomprogram indítására kényszerülhet.
A támadások utáni helyzetértékelés ellentmondásos. Míg a politikai vezetés a program „teljes megsemmisítéséről” beszélt, a hírszerzési jelentések csupán néhány hónapos visszavetésről számoltak be,
jelezve, hogy a dúsított uránkészletek és a föld alatti infrastruktúra egy része túlélhette a csapásokat. A katonai akciók elpusztíthatták az épületeket, de nem semmisíthették meg az évtizedek alatt felhalmozott tudományos ismereteket.
A legfőbb stratégiai következtetés, hogy a katonai csapások, bár rövid távon visszavetették Irán képességeit, paradox módon megerősíthették Teheránban azt a meggyőződést, hogy a rezsim túlélésének egyetlen végső garanciája a nukleáris fegyver birtoklása. A konfliktus tehát nem oldotta meg a problémát, csupán egy új, feszültebb szakaszba léptette azt.
Szemlézte: Sápi Mátyás
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon