A tiszta, ámbár fokozott biztonsági óvintézkedéseket igénylő nukleáris reaktorok gázerőművekre cserélésének terve törésvonalat teremtett a hatalmon osztozó zöldek és liberálisok között – tér ki rá a Politico európai kiadása.

Belgium polgárai számára egyáltalán nem ismeretlen fogalom a kormányválság. Az idén szeptember végére összeverbuvált hétpárti koalíciós kabinet beiktatása előtt a nyugat-európai országban csaknem két évig ügyvivő kormányok működtek. Természetesen az új vezetés politikai sokszínűségét elnézve a hosszú távon szilárd végrehajtó hatalomról álmodozóknak továbbra sincs sok okuk a reménykedésre, hiszen egy, a pártok között vitát generáló ügy könnyen szétrobbanthatja a kormányt.

Ilyen konfrontatív kérdéssé lépett elő az atomerőművek helyzete – nem egyedül a világon, mint ahogy arra korábbi szemlénkben rávilágítottunk. Belgiumban jelenleg hét nukleáris reaktor termel áramot, a hazai fogyasztás körülbelül egyharmadát kielégítve. Ebből a zöldpárti energiaügyi miniszter elmondása szerint öt már túl korszerűtlen, de a másik kettőnek is meg vannak számlálva a napjai.

A Politico beszámolója szerint a belga kormány novemberben fog dönteni arról, hogy a két modernebb atomerőművet üzemben tartsa-e vagy sem.

A hírportál úgy értesült, hogy a hét koalíciós partner rendkívül megosztott az ügyben, s összefogásuk akár zátonyra is futhat, ha a küzdelem kiéleződik. Márpedig úgy tűnik, hogy a Zöldek továbbra is sziklaszilárdan kitartanak a nukleáris energia kivezetését szorgalmazó álláspontjuk mellett, míg a francia liberálisok vezetője élesen bírálta azt.

Georges-Louis Bouchez legfőképpen azt nehezményezi, hogy az atomreaktorok jelentős termelési hányadát Tinne Van der Straeten energiaügyi miniszter gáztüzelésű erőművekkel szeretné ideiglenesen pótolni, amíg nem áll rendelkezésre környezetbarátabb megoldás.

A zöld politikus elképzelése egyrészt jó pár évig nagyobb mértékű károsanyag-kibocsátást idézne elő, másrészt a lakosok rezsiköltségeit is megdobná, tekintve az európai gázárak alakulását.

A Reform Mozgalom nevű párt vezetője ezért leszögezte, hogy az atomerőművek elhamarkodott bezárása ellen nagyon sokáig hajlandó elmenni, tehát adott esetben a jelenlegi kormánykoalíció további működését is kockára tenné.

Az atomellenesség egyébként a zöld aktivizmus régebbi vonalának maradványa – utal a hidegháború idején Nyugat-Európában kibontakozó tüntetésekre Suzana Carp, az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) független tanácsadója. A jelenlegi klímahelyzet ismeretében viszont ez a gondolkodásmód már nem állja meg a helyét, legalábbis egy zöld politikai közösség részéről nehezen megmagyarázható, ha növelik a széndioxid-kibocsátást csak azért, hogy megszabaduljanak a nukleáris energiától.

Szemlézte: Irlanda Balázs