Nem csak a nyugati országokban aktívak a törvényalkotók, valamint vélik kulcsfontosságúnak és sürgetőnek szabályozni a technológiai nagyvállaltok működését. Kínában is új irányelveket vezetnek be, igaz ott már most is teljesen más a jogi környezet.

A kínai piacszabályzók vasárnap tették közzé az új monopóliumellenes törvényeket, amelyek az internetes platformokat célozva tovább szigorítják az országban jelen lévő technológiai nagyvállalatok már egyébként is meglévő korlátozásait – számol be róla a Reuters hírügynökség.

A kínai Állami Piaci Szabályozási Hivatal (SAMR) kiadott nyilatkozata szerint ezen új irányelvek „véget vetnek a monopolisztikus magatartásnak az onlineplatform-gazdaságban és biztosítják a szabad versenyt a piacon”.

A Reuters azt írja cikkében, hogy a törvények bejelentését követően felmerülő kérdésre, vagyis hogy miért is volt szükség a további szigorításokra, a SAMR azzal a válasszal szolgált, hogy

az elmúlt időszakban fokozott mértékben növekedett az internettel kapcsolatos monopóliumellenes magatartásról szóló jelentések száma, melyek megoldása egységes jogszabályt és fellépést igényel, hiszen az iparág ütemes fejlődése magukat a piacszabályzókat is új kihívások elé állítja.

Ilyen új megpróbáltatásként jelentkezik az adathasználat és az algoritmusok miatti kevésbé átlátható viselkedésminta, amely alapján megállapítható lenne a monopólium megállapodások esetleges megszegése. Az elmúlt hónapokan így elengedhetetlenné vált, hogy a korábbi laissez-faire megközelítést felváltsa a kormány aktív beavatkozása és a technológiai nagyvállalatok ellenőrzése.

Míg Nyugaton elsősorban a gyűlöletbeszédet állították a platformszabályok középpontjába, addig úgy tűnik, a kínai gyakorlat pragmatikusabb megközelítést alkalmaz: a piac manipulálására szolgáló árrögzítést, az alkalmazható technológiákat, az adatok és az algoritmusok felhasználásának módját akadályozza meg.

Arra a kérdésre, hogy pontosan kiket is szabályoznának - a legtöbb nyugati országgal ellentétben - Kínában nem tartottak a választól és a szereplők megnevezésétől. A törvény alanyai két fő csoportba sorolhatók. Az új irányelvek egyrészt nyomás gyakorolnak a köztársaság vezető internetes szolgáltatásait biztosító cégekre, beleértve az olyan e-kereskedelmi oldalakat is, mint az Alibaba Group Taobao és Tmall piacterei vagy a JD.com. Továbbá a fizetési szolgáltatások elé is korlátokat állítanak, így az Ant Group Alipay vagy a Tencent Holding WeChat Pay applikációira is vonatkoznak a hatályba lépő törvények.

Decemberben például a szabályozó hatóságok monopóliumellenes vizsgálatot indítottak az Alibaba Group ellen, miután az Ant Group-nak tett 37 milliárd dolláros nyilvános ajánlattételüket drámai módon felfüggesztették. A SAMR arra figyelmeztette az Alibaba vezetőségét, hogy nem kényszeríthetnek kereskedőket arra, hogy kizárólagos együttműködési paktumokat írjanak alá más internetes platformok kárára. A Reuters szerint ugyanakkor a figyelmeztetés Kínában nem csak egy robosztus bírság: január elején számos hírportál számolt be Jack Ma, az Alibaba vezérigazgatójának eltűnéséről.

Szemlézte: Spiesz Bianka