A brit kormány arról tett jelentést, hogy 2021-ben kínai kibertámadás áldozataivá váltak brit állampolgárok milliói, köztük politikusok, akadémikusok és újságírók. Oliver Dowen, az Egyesült Királyság miniszterelnök-helyettese ezekkel a titkosszolgálati jelentésekkel kapcsolatban szólalt fel a brit alsóházban és kijelentette, hogy két személyt és egy APT31 fedőnevű kínai céget sikerült is beazonosítaniuk és szankciók alá vetniük.

Dowen a parlamentben arról is beszámolt, hogy 2021-ben a Választási Bizottság emal címeinek az adatait is sikerült megszerezniük a kínai kormányhoz köthető ágenseknek. Ez azért is döbbenetes, mert egészen 2022 októberéig erről a brit állambiztonsági szerveknek nem volt tudomásuk. A Wuhanban bejegyzett és Wuhan Xiaoruizhi Science and Technology Co, elnevezésű cég az USA-ban hasonló kémtevékenység miatt szankciók alá került; és ezzel egy időben Új-Zéland is azzal gyanúsítja Kínát, hogy kémkedést folytat az ország parlamentjének informatikai rendszere ellen. Az USA-ban hét ember ellen indítottak eljárást egy huszonhét oldalas dokumentum alapján, ami többek között azt tárgyalja, hogy a cég alkalmazottai miként voltak bekötve a kínai titkosszolgálatokhoz.

A brit kormány a birtokában lévő információk alapján ebben az esetben arra a következtetésre jutott, hogy a kibertámadás semmilyen választást nem befolyásolt, és a képviselők személyes adatainak a megszerzése sem sikerült. Az amerikai bírósági vizsgálat viszont az APT31-el kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy fontos információkat sikerült elhalásznia amerikai munkahelyi email címekről és telefonszámokról. Az amerikai hatóságok arról is tájékoztatták a közvéleményt, hogy 10.000 email címre küldtek ki leveleket, amelyek validnak tűnő híreket tartalmaztak, de valójában a linkeken keresztül hozzáférhetővé váltak ezen emberek személyes adatai.

Az elmúlt években több olyan eset is volt, amikor nyugati titkosszolgálati jelentések azzal gyanúsítottak meg kínai vállalatokat, hogy a Kínai Állambiztonsági Minisztériumnak végeznek tervezett kémkedéseket nyugati országokban.

A nagyobb léptékű adathalászatok és állami intézmények informatikai rendszereinek a meghackelései a fő okai annak, hogy az USA az egész transzatlanti térséggel közösen egyre gyanakvóbb Kínával szemben. Ezek a hírek a médiában is általában nagy port kavarnak, és növelik a választók bizalmatlanságát kormányaikkal, és mindennel szemben, ami “kínai”.

Az, hogy a kínai hatóságok miért szerveznek ilyen akciókat, a nyugati demokráciák állampolgárai számára érthetetlenek, és rengeteg kérdést hagynak maguk után, annál is inkább, mert a kínaiak mindent következetesen tagadnak.

Március 14-én az Egyesült Államokban a Képviselőház elfogadott egy olyan rendeletet, miszerint a ByteDance kínai cég tevékenysége el kell távolodjon a TikTok-tól, ellenkező esetben a social media platformot betiltják az országban. A kezdeményezést azzal indokolták, hogy komoly veszélyt jelent az Egyesült Államokbeli demokráciára, ha 170 millió felhasználó médiafogyasztási szokásait tervezik meg egy másik országban.

Az Egyesült Államok állampolgárainak social media használatának a szokásai

Forrás: Gallup

Talán semmi nem övez a közbeszédben annyi egymásnak ellentmondó elvárást és feltételezést, mint a kibernetika és az internet. Az, hogy ezek a fogalmak a közbeszédben milyen jelentéssel bírnak, érdekes szociológiai kutatások alapajaiként szolgálhatnak, viszont

úgy tűnik, hogy döntéshozók és titkosszolgálatok szerte a világon egyre komolyabban veszik ezeket a kérdéseket.

És mindeközben választópolgárok százmilliói azzal a tudattal kelnek és fekszenek, hogy egyrészt saját államuk képtelen megvédeni személyes adataikat, másrészt pedig a belpolitika nem belpolitikai kérdés többé.

Szemlézte: Vencz Balázs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon