2025. júniusában Izrael célzott katonai műveletet hajtott végre Irán területén, amely több, katonailag és stratégiailag kiemelten fontos létesítményt érintett.

A támadás – amelyet izraeli források az „Operation Rising Lion” név alatt emlegetnek – célja az iráni rakétarendszerek, légvédelmi pozíciók, valamint bizonyos nukleáris létesítmények megbénítása volt. Bár a művelet mélyen sértette Irán szuverenitását, egyúttal szimbolikus erődemonstrációnak is tekinthető a régióban kialakult katonai egyensúly fenntartása érdekében.

A hadművelet előkészítése során az izraeli hírszerzés, a Moszad jelentős szerepet játszott: drónok és kibertechnológia segítségével előzetesen felderítette az iráni célpontokat, és vélhetően zavaró akciókkal gyengítette az ország légvédelmi rendszereit. A támadás során izraeli harci repülőgépek mélyen behatoltak Irán légterébe, és több hullámban intéztek csapást olyan létesítményekre, mint a natanzi urándúsító, a közép-iráni Esfahan melletti katonai komplexum, valamint különböző rakétasilók és radarállomások. 

אני כאן בבית החולים סורוקה בבאר שבע יחד עם שר הבריאות וסגן השר אלמוג כהן, איש הדרום, ולא בפעם הראשונה עם מנהל בית החולים סורוקה. אנחנו רואים כאן את כל ההבדל.

אנחנו פוגעים במדויק במטרות גרעין ומטרות טילים, והם פוגעים בבית חולים, שאנשים לא יכולים לקום ולברוח אפילו.

הם פוגעים לא… pic.twitter.com/u9FgJtWkyU

— Benjamin Netanyahu - בנימין נתניהו (@netanyahu) June 19, 2025

Irán válasza nem váratott magára: rövid időn belül több tucat ballisztikus rakétát lőttek ki izraeli területek felé. A rakéták jelentős részét az izraeli „Arrow” és „David’s Sling” légvédelmi rendszerek elfogták, azonban néhány becsapódás kisebb károkat okozott, és helyi civil áldozatokról is érkeztek hírek. Mindez azt mutatja, hogy bár Izrael technológiai fölénye egyértelmű, Irán sem teljesen védtelen egy ilyen hadművelettel szemben, és képes részleges katonai visszavágásra.

Elemzők szerint Izrael célja elsősorban nem a teljes katonai megsemmisítés, hanem a stratégiai elrettentés. Az akció világos üzenetet közvetít Irán felé: amennyiben a nukleáris fejlesztések tovább haladnak a katonai felhasználás irányába, Izrael kész egyoldalúan is fellépni.

A jövő kulcskérdése, hogy Irán miként reagál: további katonai válaszokkal eszkalálja a konfliktust, vagy visszatér a diplomáciai tárgyalásokhoz, különösen az atomalku újratárgyalásának lehetőségével. Izrael részéről a katonai üzenet egyben politikai figyelmeztetés is volt nemcsak Iránnak, hanem a nemzetközi közösségnek is, hogy a regionális status quo bármikor felborulhat, ha a nukleáris fenyegetés realitássá válik.

Összességében a Közel-Kelet biztonsági helyzete sokat romlott és – főleg az Irán elleni amerikai csapások óta - jól látszik, hogy a katonai erő alkalmazása továbbra is része a térség politikai eszköztárának.

Szemlézte: Rövid Olivér

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon