Theresa May kormánya március folyamán nyújtaná be kilépési kérelmét az Európai Tanácsnak. A belpolitikai viták és a Brexit törvény fölötti kompromisszumra való képtelenség jelentősen megnehezítik a kilépési tárgyalások megkezdését.

Ugyan a brit alsóház előzetesen megszavazta a kormány Brexit-törvényét anélkül, hogy eleget tettek volna az ellenzék módosítási javaslatainak, a munkáspárti többségű Lordok Házában akadályba ütközött a törvényjavaslat. A felsőházi többség egy változtatási kérelemről döntött, amely biztosítaná az EU-polgárok jogait az Egyesült Királyságban, ha az ország kilép az Európai Unióból. A szavazás eredménye nem érte váratlanul May-t, aki kellő magabiztossággal kezelte a helyzetet − főleg azért mert nem valószínű, hogy az alsóház meggondolná magát a törvényjavaslattal kapcsolatosan.

A miniszterelnök már hivatalba lépése előtt azon a szilárd állásponton volt, hogy „eszeveszett ötlet lenne garantálni 3 millió EU–s állampolgár jogait az Egyesült Királyságban, mielőtt nem tennék meg ugyanezt az európai országok a brit állampolgárok jogaival kapcsolatban”. Az ellenzék heves tiltakozásokba kezdett és ízléstelennek nevezte a kormány álláspontját. Szerintük az Egyesült Királyságban élő EU–s állampolgárokat a kormány egyfajta alku–eszközként szeretné felhasználni a kilépési tárgyalások során.

A kormány viszont kellemetlen helyzetbe került, amikor tömegesen vonultak utcára az egészségügyben tervezett megszorítások ellen. A tüntetések azért is sikerültek olyan hevesre, mert a Brexit-kampány során a kilépéspartiak egyik legfőbb érve a Brexit mellett az volt, hogy az Európai Unióból kiváló Egyesült Királyság több pénz költhet majd az amúgy is szorult helyzetben lévő egészségügyre. Továbbá a tüntetők azt is sérelmezték, hogy May kormánya a brit egészségügyben dolgozó EU-s állampolgároknak még nem biztosította jogait.

Közben Phillip Hammond pénzügyminiszter a nehéz kilépési tárgyalásokra készülve 60 milliárd fontos vésztartalékokat tartana fenn. A pénz Hammond szerint „megtölti a tankot, hogy az Egyesült Királyság kilépéshez vezető út végéig kitartson”. Emellett belátta, hogy a biztosíték nyomást fog gyakorolni a szociális ellátórendszerre.

Hasonlóan harciasan nyilatkozott Hammond arról is, hogy mi történne, ha a két éves tárgyalások végére nem jut az Egyesült Királyság és az EU–országokkal közös álláspontra. Az Egyesült Királyság „harcolni fog” és nem vonul vissza „mint egy megsebzett állat” – nyilatkozta. John Major volt brit miniszterelnök óva intett a felesleges hangulatkeltéstől és inkább barátságos hangnemben kezdené meg a tárgyalásokat.

Bár May kormánya nagy valószínűséggel be tudja majd nyújtani kilépési kérelmét e hónap végére, ügyelnie kell arra, hogy az egykori Brexit–pártiak ne sorakozzanak fel az ellenzék követelései mögé, megnehezítve a tárgyalásokat. Nagy kihívásnak tűnik megértetni a szavazópolgárokkal, hogy a sok szép ígéret, amit a kilépésért kampányoló politikusok tettek, a legjobb esetben is csak két év múlva válhat valóra.

Szemlézte: Daam Alexandra