Ultimátumot adott Izraelnek Keir Starmer is: amennyiben szeptemberig Izrael nem teljesít bizonyos feltételeket, az Egyesült Királyság elismeri Palesztina államiságát, szakítva ezzel az ország korábbi, hagyományosan Izrael-barát álláspontján. A brit miniszterelnök lépését több nyugati szövetséges is követte, köztük Kanada és Ausztrália, és könnyen Új-Zéland lehet a következő. Ezzel szemben az izraeli kabinet pár napja Gázaváros elfoglalása mellett döntött, tovább feszítve a szövetségeseivel való viszonyát, miközben az izraeli belpolitika is rendkívül megosztott. Mi lehet az izraeli válaszlépés oka és melyek a várható következményei?

A legutóbbi, 2019-es csúcstalálkozó óta számos tényező megváltozott és a jelenlegi helyzet ideálisnak látszik egy sikeres tárgyaláshoz. Mindkét fél nyitott a dialógusra és ha teljes denuklearizálás nem is, egy limitált megállapodás létrejöhet.

A kiberbiztonság lényege az adatokat tartalmazó informatikai rendszerek és hálózatok védelme a támadások ellen. Egyszerre irányul a civil emberek adatainak információs térben való védelmére, valamint a nemzeti szintű állami adatok és infrastruktúrák adatvédelemére. A kiberbiztonság témaköre magába foglalja a technikai védelmet, a jogszabályi hátteret, az oktatást az információs közegről, illetve a különböző nemzeti stratégiákat.

Spanyolország sikeresen megegyezett a NATO főtitkárával a védelmi kiadásokról, de ez a döntés hátráltathatja az egységes európai fellépést. 

Az izraeli–szíriai feszültség július 13–14. között súlyosan kiéleződött, miután Szíria déli részén, Suwayda tartományban heves összecsapások törtek ki a drúz kisebbség és helyi beduin csoportok között.

Hónapokig tartó feszült várakozás, politikai ígéretek és a közösségi médiát lázban tartó elméletek után az Igazságügyi Minisztérium és az FBI egyetlen, drámai erejű jelentéssel igyekezett lezárni a modern amerikai történelem egyik leginkább megosztó ügyét. A hivatalos következtetés világos és megdöbbentő: a Jeffrey Epsteinhez köthető, befolyásos neveket tartalmazó hírhedt "ügyféllista" soha nem létezett, a néhai pénzember halálát pedig egyértelműen öngyilkosságnak minősítették.

A Milei-reformok új gazdasági és politikai lehetőségeket teremtettek Argentína számára, ugyanakkor a legsúlyosabb problémákat még nem sikerült megoldani. 

A Dalai Láma utódlásának kérdése nem csupán vallási jellegű, hanem jelentős geopolitikai feszültségek forrása lett Kína és a nemzetközi közösség között. A jelenlegi, 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso, aki csaknem hét évtizede él száműzetésben Indiában, legutóbbi nyilatkozatában világosan megfogalmazta, hogy utódjának kijelölése Kínán kívül történik majd. Ezzel egyértelmű kihívást intézett Peking felé, amely ragaszkodik ahhoz, hogy a tibeti buddhista vezetők reinkarnációja állami felügyelet mellett történjen, Kína területén. 

Donald Trump kezdi megelégelni, hogy Putyin nem hajlandó békét kötni Ukrajnával, az amerikai elnök hajlandó lehet szankciókat is bevetni az ügy érdekében.

„Egy tagállamot ért támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül” – így szól a NATO híres 5. cikkelye, amely az észak-atlanti szövetség legerősebbnek vélt védelmi garanciáját jelenti. Ez az a mondat, amelyre országok biztonsági stratégiákat, katonai költségvetéseket és politikai szövetségeket építettek. De vajon valóban kőbe van-e vésve ez a szolidaritás? És ha valódi támadás történne, mit is jelentene pontosan az „5-ös cikkely érvényesítése”?

A jelenlegi, rekordokat döntő hőség nem csupán Európát sújtja, az Egyesült Államokat is elérte a forróság.

 Az Európai Unió 2025. június 25-én ismertette az ún. EU Space Act javaslatát, melynek célja az uniós űrtevékenységek jogi kereteinek egységesítése. Jelenleg ugyanis az európai űrszabályok „töredezettek” és ez visszafogja az innovációt, csökkenti a piaci részesedést és pluszköltségeket okoz. A Bizottság szerint egy közös uniós keretrendszer biztosítaná az űrtevékenységek biztonságát, ellenállóképességét és környezeti felelősségét, miközben elősegítené a vállalkozások határokon átnyúló növekedését.

2025 júniusában Donald Trump légicsapásokat rendelt el Irán három nukleáris létesítménye ellen, amellyel új szintre emelte a feszültséget a Közel-Keleten. A támadást egyesek határozott nemzetbiztonsági lépésként üdvözölték, mások azonban veszélyes eszkalációnak tartják, amely alááshatja a diplomácia lehetőségét. A republikánus oldalon belül is megosztottság alakult ki: több befolyásos hang szerint a beavatkozás nem egyeztethető össze Trump „America First” politikájával, és sokkal inkább Izrael stratégiai érdekeit szolgálja. A cikk azt vizsgálja, milyen érvek és ellenérvek övezik az akciót, és milyen hosszú távú következményekkel járhat az Egyesült Államokra és a nemzetközi közösségre nézve.

Mialatt Benjamin Netanjahu a Fehér Házba, az izraeli tárgyalóküldöttség pedig Dohába utazott az újabb, Donald Trump által támogatott gázai tűzszüneti megállapodás véglegesítésére, egy szokatlan ám figyelemreméltó palesztin kezdeményezés látott napvilágot. A Wall Street Journal és a Jerusalem Post  beszámolói szerint a ciszjordániai Hebron ősi területének prominens sejkjei a megszokottól merőben eltérő megállapodási javaslatot vázoltak fel a zsidó állammal való békés együttélés érdekében.

A modern amerikai történelemben példátlan összecsapás zajlik a politikai akarat és a független monetáris politika között. A küzdelem főszereplői Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, és Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke, akit eredetileg éppen Trump nevezett ki. Kapcsolatuk két cikluson átívelő drámája mára túlmutat a személyes ellentéteken; a tét a világ legbefolyásosabb központi bankjának intézményi függetlensége és hitele.

Az utóbbi időkben Brazília és Kína szorosabb gazdasági, technológiai és politikai kapcsolatokat alakítottak ki egymással.

Donald Trump július 4-én aláírta a „nagy és gyönyörűként” emlegetett törvényt. A költségvetési csomag a többi között megemeli az adósságplafont és átalakítja az adózási rendszert.

Az Európai Parlament történelmi jelentőségű hét elé néz: bizalmatlansági indítvány került napirendre az Európai Bizottság egésze ellen, amelynek tétje nem kevesebb, mint az uniós végrehajtó hatalom jövője. Bár a szavazás kimenetele előre feltételezhető, az eljárás rávilágít a brüsszeli politikai feszültségekre, a Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent övező botrányokra, és az európai intézmények elszámoltathatóságának örök kérdésére. Vajon megingathatja-e a bizalmatlansági indítvány az EU vezetését, vagy csupán szimbolikus figyelmeztetés marad a kontinens politikai térképén?

Vajon Zohran Mamdani meglepetés győzelme kiránthatja-e a politikai útvesztőben eltévedt Demokrata Pártot, hogy aztán elindítsa egy progresszív, baloldali irányba?

Ukrajna további támogatása és Európa védelme a legfontosabb tárgyalt problémák között szerepelt a június 26-i EU csúcstalálkozón. Bár a legtöbb kérdésben nem volt egyetértés a vezetők között, Európa védelme kapcsán több egyezség is született.

Több mint 210 keresztényt mészároltak le a fuláni fegyveresek, amikor megtámadtak egy közösségi, menekültek számára kialakított szálláshelyet a nigériai Benue államban. Ez az áldozatok magas számát tekintve a legsúlyosabb keresztények elleni támadás a régióban, azonban már hónapok óta folyamatosak a vallási motivációból elkövetett halálos atrocitások Nigéria középső területein.

Dél-Korea új elnöke, I Dzsemjong új fejezetet kíván nyitni országának külpolitikájában. A korábbi értékalapú megközelítést egy józanabb, érdekalapú irányra cserélné, amely nem ideológiai szövetségeket keres, hanem a nemzeti gazdasági és biztonsági érdekeket helyezi előtérbe — mindezt egy geopolitikai viharzónában, ahol a mozgástér szűk és az ellentmondások számosak.

Csaknem húsz évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után, Bulgária – számos kormányváltás, politikai instabilitás és háborús időszak következményeinek kezelése ellenére – teljesíteni tudta a maastrichti konvergenciakritériumokat, így lehetővé vált számára az euró bevezetése.

Nayib Bukele, El Salvador elnöke a populista jobboldali vezetők egyik ikonjává vált Latin-Amerikában és azon túl is. Kormányzata azt állítja, hogy olyasmit ért el, amire sok demokrácia képtelen volt: drasztikusan csökkentette az erőszakos bűncselekmények számát.

2025 júniusában Kapu Tibor lett az első magyar, aki a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) érkezett, részt véve a Texasban alapított Axiom Space által szervezett kereskedelmi küldetésben. Ez az esemény nem csupán a magyar űrkutatás történelmének mérföldköve, hanem fontos jelképe is a magyar tudomány és nemzetközi együttműködés jövőjének.

Az, hogy az Egyesült Államok lemarad az AI (mesterséges intelligencia) terén Kínával szemben, nem végzetes – de a fenyegetés figyelmen kívül hagyása az lehet.

A közelmúltbeli amerikai-izraeli katonai csapások Irán nukleáris létesítményei ellen drámaian átformálták a közel-keleti helyzetet. A konfliktus hátterében mélyen gyökerező biztonsági dilemmák, technológiai kényszerek és súlyos geopolitikai kockázatok húzódnak.

Los Angelesben hamar elmérgesedtek a dolgok az amerikai bevándorlási hatóság (ICE) nagyszabású, illegális bevándorlókat célzó razziái miatt. Az emberek az intézkedésekre először csak tiltakozással, majd később erőszakkal válaszoltak, és a város vezetése kénytelen volt rendkívüli állapotot kihirdetni, és a legkritikusabb területeken kijárási tilalmat bevezetni. Donald Trump kivezényelte a Nemzeti Gárdát és a tengerészgyalogosokat, és bejelentette, hogy a katonai jelenlét fennmarad mindaddig, amíg a közbiztonság ezt megkívánja. Hogyan jutott el idáig a menedékváros? 

A G7-csúcstalálkozók régóta a világ legbefolyásosabb demokráciáinak fórumaiként működnek, de az idei kanadai rendezvény inkább a megosztottságot, mint az egységet demonstrálta.

A 2025. június 16-i energiaügyi miniszteri csúcstalálkozó újabb fontos mérföldkőként szolgált az Európai Unió energetikai átalakulásának folyamatában. A Transport, Telecommunications and Energy Council (TTE) keretében megrendezett informális tanácskozás középpontjában az orosz energiahordozóktól való fokozatos és fenntartható leválás, az ellátásbiztonság szavatolása, valamint az energiapiac stabilitásának megőrzése állt.