2024. május 06. 16:00 - Danube Institute

Ghána és Tajvan: mit tanulhat az egyik a másiktól?

Világszerte számtalan országban beszélhetünk olyan esetről, amikor politikusok pénz, ajándékok, illetve adományok segítségével igyekeznek szavazatokat vásárolni. Ez alól Ghána sem kivétel. Itt az utóbbi években különösen veszélyes formát öltött a korrupció ezen formája, elsősorban a politikai pártok előválasztásain. Ennek azonban súlyos következményei vannak, mindenekelőtt a választópolgárok számára. Gondoljunk csak bele: amennyiben az előválasztásokon nem a legmegfelelőbb jelölt jut tovább, az utolsó forduló végén sem a legmegfelelőbb jelölt fog győztesként kikerülni.

shutterstock_2288891885.jpg

A szavazatok megvásárlása olyan probléma, ami régebben teljesen máshogy zajlott volna. A múltban, ha valaha is előfordult ilyen, akkor az semmi esetre se mindenki szeme láttára történt volna, hanem diszkrét körülmények között, szerény ajánlatok útján. Manapság azonban minden megváltozott.

Ghánában az ajándékokat nyíltan osztják szét anélkül, hogy bárki bűntudatot érezne. Félni sem félnek az elkövetők, hiszen tisztában vannak vele, hogy valószínűsíthetőleg ilyenért nem fognak börtönbe kerülni.

Amennyiben ez nem lenne elég, nagyon sokan még nyilvánosan fenyegetőznek is, hogy ha ők nem kapnak semmilyen gyümölcsöző ajánlatot, akkor bizony a voksukat másra adják.

Biztos sokakban megfordult már a kérdés, hogy ehhez a problémához vajon Tajvan hogyan kapcsolódhat? Mije lehet ennek az ázsiai államnak, ami Ghánából hiányzik?

1994-től kezdve mind a mai napig Tajvan igyekszik keményen fellépni a szavazatvásárlás ellen. Az elmúlt évtizedek során számtalan politikus (akár kormánypárti, akár ellenzéki) elítélésére sor került emiatt.

Ők pedig a törvény értelmében akkor sem indulhatnak újra választásokon, amikor kiszabadulnak a börtönből. Ebből is látszik, hogy a szigetország senkit sem kímél, ha korrupció vádja alá kerül.

Shen Shu-cheng, a Demokratikus Haladó Párt egy képviselője így nyilatkozott a jogszabályról a Voa News-nak: “manapság már egyre nehezebb szavazatokat vásárolni, mert mindenki rendelkezik okostelefonnal, amivel videót rögzíthetünk, vagy élő közvetítést indíthatunk. Ez arra kényszeríti a jelölteket, hogy nyíltan ne tudják megvenni az emberek támogatását”. Természetesen diszkrét körülmények között a szavazatvásárlás mind a mai napig jelen van a tajvani politikusok körében is. Azonban a felajánlott adományok értéke csekély ahhoz képest, amit Ghánában tapasztalhatunk.

korrupcio.png

Forrás: Transparency International

A Transparency International módszertana szerint a 100-as jelenti a teljesen korrupciómentes országot, a 0 pedig a leginkább korruptat. Ahogy az ábra is mutatja, bár nem mérföldekkel van elmaradva Ghána Tajvantól, mégis láthatjuk, hogy a két állam gyakorlatilag összehasonlíthatatlan, amikor a korrupció érzékelési indexüket nézzük. Az adatok alapján mindenképpen elmondhatjuk, hogy bizony az afrikai országnak van még mit tanulnia.

A szavazatvásárlás senkinek sem előnyös, még az érintett politikusoknak sem. Persze, csodás ajándékokra, tömérdek mennyiségű pénzre tesznek szert, de milyen áron? A presztízsük, a nevük bemocskolódik, és

csak olyanok állnak mellettük, akik az első még nagyobb ajánlatra gondolkodás nélkül elárulják őket.

Nem is beszélve arról, hogy a túlzott korrupció miatt az emberek elveszítik a reményüket a kormányzásban. Nem fognak szavazni sem, hiszen minek? Úgysem az lesz, ami számukra a legelőnyösebb. Ennek következménye pedig, hogy az ország szépen lassan szétesik, mivel nincs ki összetartsa. Nincs ki küzdjön a jövőért. Ilyen világban szeretnénk élni?

Mi van Tajvanban, ami Ghánában hiányzik? A többi között olyan pártok, amelyeknek programjába tartozik a korrupció elleni küzdelem. Média, ami kivétel nélkül elutasítja a szavazatvásárlást. Törvények, amelyek kimondják, hogy a korrupció bűn. Nem utolsó sorban pedig olyan állampolgárok lakják a szigetet, akik teljes mértékben ellenzik a megvesztegetést és annak minden formáját.

Nem hangzik jobban egy ilyen világ? Ahol valószínűsíthetőleg az a politikus jut hatalomra, aki ténylegesen kiérdemelte a posztot. Aki a legjobban érti a munkáját.

Szemlézte: Grizner Vivien

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása