Április 22-én maga Kim Jong Un, Észak-Korea vezetője felügyelte és irányította azt a gyakorlatot, ami világszerte oly sok ember figyelmét felkeltette, félelem érzetét megerősítette.

Több rakétavető egységből kilőtt, nukleáris robbanófejjel ellátott lövedék landolt egy, az országtól mintegy 352 kilométerre fekvő szigeten. Bár korábban is volt már példa hasonló hadgyakorlatra, ez mégis különb a többitől. Sokan úgy tartják, hogy ami most történt, az egyértelmű figyelmeztetés volt elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Korea felé. Van ennek a kijelentésnek igazságalapja?

North Korea issues nuclear 'warning signal' to US, South Korea <ahref="https://t.co/tvWBq6uNuB">https://t.co/tvWBq6uNuB

— Fox News (@FoxNews) <ahref="https://twitter.com/FoxNews/status/1782852536816324821?ref_src=twsrc%5Etfw">April 23, 2024

Észak-Korea hivatalos hírügynökségének, a KCNA-nak a jelentése a hadgyakorlatról csak egy nappal később, április 23-án látott napvilágot, miután a dél-koreai és a japán hadsereg még a művelet kivitelezésének napján beszámolt több, rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta kilövéséről. Ezekről állították, hogy Észak-Korea fővárosa, Phenjan közeléből érkeztek.

Később a távol-keleti ország el is ismerte, hogy a kilőtt rakéták hozzájuk tartoznak valamint, hogy a hadművelet kivitelezéséért ők voltak felelősek.

Adatok forrása: World Population Review

Ahogy azt az ábra is szemlélteti, Észak-Korea, különösen Oroszországhoz viszonyítva viszonylag kevés atomfegyverrel rendelkezik. Ez azonban a jövőt nézve semmit sem jelent.

Bárki, aki azt gondolja, hogy Észak-Korea nem jelent veszélyt az Amerikai Egyesült Államokra, vagy annak egyik legfőbb szövetségesére, Dél-Koreára, az nincs tisztában egyrészt a kommunista állam politikájának irányvonalával, másrészt pedig azzal, hogy pontosan hogy működnek a nukleáris fegyverek.

Elsősorban nem az számít, hogy kinek van több, hanem, hogy egy esetleges háború kirobbanása esetén ki folyamodik hamarabb ezeknek a felhasználásához. Továbbá az is erősen közrejátszik (reméljük ilyenre soha többet nem kerül sor), hogy ha valaki bevet egy ilyen kaliberű fegyvert, akkor a többi ország, amely szintén rendelkezik hasonló lövedékekkel és/vagy bombákkal, hogyan reagál erre a fenyegetésre.

Tehát a bevezetésben feltett kérdésre, hogy van-e annak igazság alapja, hogy a nemrégiben elvégzett hadgyakorlat valójában figyelmeztetés volt az Egyesült Államoknak, illetve Dél-Koreának, a válasz egyértelmű: igen. Úgy gondolom, hogy a kommunista állam ezzel egy nagyon komoly üzenetet küldött ellenségeinek. Az erőszak viszont semmilyen formában nem elfogadott. Mindenképpen el kell utasítani a “kommunikáció” ezen formáját.

Mindazonáltal, az ellenfeleket se kell félteni. Az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Korea közösen számtalan hadgyakorlatot tartott már, amikért Észak-Korea enyhén szólva nem lelkesedett túlzottan. Ezek közül a legutolsó éppen 2024. április 12-én volt. A kommunista ország ezt is felhozta egy indoknak az új rendszer, valamint a rakétavetők tesztelését illetően: elmondása szerint

ez volt a válasz részéről a “rendkívül provokatív és agresszív” közös légi hadműveletre.

Indokolt-e, hogy napról napra egyre jobban félnek az emberek a jövőt illetően? Igen. Az lenne az érthetetlen, ha ez nem így lenne. Ki tudja, hogy mit tartogat a holnap. Élhetünk a mának, viszont akkor a hosszú távú fenyegetések sehogyan sem lesznek elkerülhetők. Mindenképpen gondolnunk kell a holnapra. Ez különösen az országok vezetésére vonatkozik, hiszen enyhe túlzással, de a lakosság jövője az ő kezükben van. A béke fenntartása (esetekben elérése) kell, hogy az elsődleges célunk legyen. Együtt élünk a Földön, egy levegőt szívunk, egy talajon járunk. Ennek megfelelően kell viselkednünk.

Szemlézte: Grizner Vivien

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon