Etióp tisztségviselők és regionális szakértők szerint Etiópia és Eritrea ismét háborúra készülhetnek. Az esetlegesen kiújuló harcok a 2018-ban elért történelmi közeledés végét jelentenék, mely az amúgy is törékeny régióban humanitárius válság lehetőségével, valamint lokális migrációs válsággal járna együtt.
Kezdjük egy rövid történelmi összefoglalóval!
Etiópia és Eritrea kapcsolata rendkívül komplikált. A kilencvenes évek elejéig Eritrea az akkor még kommunista vezetésű Etiópia része volt és történetesen azzal a Tigréi Népi Felszabadító Fronttal (TPLF) együttműködve döntötte meg a regnáló kommunisták (Derg) hatalmát, amellyel később az ezredfordulókori háborút is vívta.
Az Eritreai Népi Felszabadító Front (EPLF) a Derg leverése után egy népszavazás útján vált ki Etiópiából, nevet váltott, de azóta is a legfőbb és egyetlen politikai tömörülés Eritreában. Etiópiában a TPLF volt a legerősebb frakció a rendszerváltáskor, így az új hatalom az ő vezetésükkel kezdett el megszilárdulni.
A TPLF fő bázisát adó Tigré régió északon, az etióp-eritreai határ mentén terül el. A két ország között számos rendezetlen hovatartozású terület volt az eritreai kiválást követően. Az egykori fegyvertársak ennek a vitatott határterületnek az ürügyén viseltek hadat egymással, a háború pedig csupán fegyverszüneti megállapodással zárult 2000-ben. A kisebb-nagyobb határvillongások gyakoriak voltak egészen 2018-ig, amikor Abiy Ahmed (a TPLF politikai dominanciáját megtörő új miniszterelnöke Etiópiának) formálisan is lezárta a háborút. Ezért Nobel-békedíjat is kapott 2019-ben.
Az első repedést a 2020 és 2022 között zajló tigréi háború okozta. A hatalomból kizárt és kvázi politikai karanténba helyezett TPLF fegyveresei elfoglaltak több Tigrében található katonai bázist
miután a központi kormányzatnak ellenszegülve megtartották a saját választásukat, melyet a központ illegitimnek titulált és rendfenntartókat vezényelt a régióba. A harcok során a TPLF jócskán erősnek bizonyult. Bár ez azóta sem nyert teljes megerősítést, feltehetőleg Abiy ezért kérhette Eritrea segítségét a felkelők leverésében. A háborúban végső soron a TPLF maradt alul, mégis, a békeegyezmény meghagyta a TPLF-et Tigré kormányzó erejeként, amit Eritrea kifejezetten sérelmez.
Eritrea kapott az alkalmon. A régi rivális TPLF meggyengítése jól jött nekik, ugyanis így további határterületeket tudtak megszállni. Olyanokat, ahol sok esetben még ma is eritreai katonák állomásoznak, hiába köttetett meg a békeegyezmény már több, mint két éve.
Egyfelől tehát van egy markáns határvita a két ország között, másfelől az etióp miniszterelnök is nagyon figyelemre méltó lépéseket tett azért, hogy elhidegüljön a viszony.
2023-ban, alig egy évvel a tigréi háborút lezáró pretoriai béke után, Abiy az etióp parlamentben már arról beszélt, hogy Etiópiának egzisztenciális fontosságú a tengerekre való kijutás, valamint, hogy ennek érdekében mindenre fel kell készülni. Természetesen a szomszédok reakciója sem maradt el – záporoztak kurta diplomáciai üzenetek minden irányból, de a leginkább Szomália „kiabált” – nem hiába.
2024 első napjaiban a Szomáliából kiszakadt, nemzetközileg el nem ismert, szakadár tartománnyal, Szomálifölddel Etiópia „Megértési Memorandumot” írt alá, amelyben Szomáliföld szerint egy 20 km-es partszakasz 50 évre szóló bérbeadásáért cserébe Etiópia elismerné a szakadár terület szuverenitását. Ez kiverte a biztosítékot Szomáliában és azonnal szövetségesek toborzásába kezdett. Így kerülünk vissza Eritreához is: Szomália ugyanis megszerezte a támogatásukat az etióp törekvések ellenében.
2024 végére egy Etiópiával szembeni „tengely” is létrejött Egyiptom, Eritrea és Szomália részvételével, amikor a három ország vezetői Eritrea fővárosában találkoztak és kifejezték szándékukat a térség országainak területi integritásának védelmére.
Szerencsére 2025 első hónapjai már enyhülést hoztak és az etióp, illetve a szomáliai vezetők újfent megbékéltek egymással – látszólag.
This afternoon, I bid farewell to President Hassan Sheikh Mohamud following productive discussions on deepening cooperation and strengthening bilateral ties during his working visit to Ethiopia. pic.twitter.com/OsJYqfgAkG
— Abiy Ahmed Ali 🇪🇹 (@AbiyAhmedAli) January 12, 2025
A tigréi szituáció viszont nem enyhült. Eritrea állítólag sérelmezi, hogy a pretoriai békekötési folyamatból kihagyták, hiába vett aktívan részt a harcokban (és tart katonákat még mindig az érintett területen). Ami most ismét beizzítani látszik a háború lángjait, hogy a TPLF kettészakadt, az új ága pedig fegyveresen vette át az egyik legészakibb város, Adigrat felett az irányítást.
A TPLF szerint a szakadárok együttműködhetnek Eritreával és Tigré destabilizációjában érdekeltek. Mindeközben hírek keringenek arról, hogy Eritreában országos mobilizációt hajtottak végre februárban, Etiópia pedig állítólag csapatokat vezényel a közös határhoz. Ezeket az információkat azonban hivatalos források még nem erősítették meg, a két ország tisztviselői pedig nem nyilatkoztak.
Egy újabb háború messzemenően lesújtó hatással bírna a tágabb régió biztonságára nézve, ráadásul már így is rengeteg aktív konfliktus tűzdeli Afrika Szarvát.
Etiópiának minden kétséget kizáróan káros volna egy nyílt háború Eritreával, Egyiptom pedig egészen biztosan élne a lehetőséggel és a régóta kritizált Nagy Reneszánsz Gát megsemmisítését kísérelné meg. A vízerőmű, amely a modern Etiópia legnagyobb megvalósult projektje és az ország villamosenergia-termelésének több, mint felét biztosítja, sokkal többet ér, semmint egy háború során elveszni hagyják.
Szemlézte: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
