2025. április 24. 07:00 - Danube Institute

Dél-Szudán: egy törékeny béke hamvai – újraindul a polgárháború?

Hogyan is lehetne fenntartani a békét ott, ahol a hatalom megtartása az erőszakra, a politikai szervezetek működése pedig az etnikai lojalitásra alapszik? Dél-Szudán legújabb válsága azt mutatja, hogy az ország törékeny stabilitása soha nem volt több, mint tűzszünet a láthatólag el nem feledett polgárháborúban. 

A világ legifjabb országában újra kiéleződtek a politikai ellentétek, ami ebben az alig 13 éves országban egyet jelent a fegyveres összecsapásokkal és az etnikai konfliktussal.

A helyzet komolysága abból is látszik, hogy sokan a 2018-ban lezárt véres polgárháború ismételt fellángolásától félnek.

2025 március elején Nasir városában heves összecsapások törtek ki a dél-szudáni hadsereg és a nuer etnikumhoz köthető Fehér Hadsereg között. A harcokban tucatnyian meghaltak és a konfliktus országosan eszkalálódott

Ezt követően március 26-án Salva Kiir elnök utasítására letartóztatták Riek Machart, az első alelnököt – aki egyben a legbefolyásosabb nuer etnikumi vezető is – azzal a váddal, hogy titokban támogatást nyújtott a Fehér Hadseregnek. Bár a milícia tagadta, hogy kapcsolatban áll Macharral, az elnök lépése világos üzenetet közvetített: a politikai együttműködés véget ért.

Machar letartóztatásával egy időben a kormányzat gyakorlatilag megtisztította a közigazgatást az SPLM-IO, Machar pártjának embereitől. Két nap alatt több tucat regionális és kormányzati tisztviselőt menesztettek, többeket el is távolítottak Juba városából.

A válság súlyosságát jelzi, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár egy nyilatkozatában példátlan keménységgel szólt róla:

a békemegállapodás romokban hever”, Dél-Szudán pedig „a polgárháborúba való visszazuhanás szélén áll.”

Emellett pedig az Afrikai Unió már egy küldöttséget is útnak indított Juba (Dél-Szudán fővárosa) felé a deeszkaláció reményében, de diplomáciai megfigyelők szerint egyelőre kevés esély van a feszültségek enyhítésére.

Hogy miért vezethet Machar letartóztatása ennyire drámai következményekhez, azt megérthetjük, ha visszatekintenünk az alig hét éve lezárult Dél-Szudáni polgárháború történetére.https://www.bbc.com/news/world-africa-14069082 Az 2013-ban kirobbant konfliktus hátterében is Kiir elnök (dinka etnikai csoport) és Machar alelnök (nuer etnikai csoport) ellentéte állt. A hatalmi harc a két erős politikus között az ország irányításáért folyik, de az egyszerű hatalomvágyon túl van egy mélyebb etnikai dimenziója is, amely máig él, és mély bizalmatlanságot szült a közösségek között.

A domináns dinka etnikai csoport vezető szerepét szeretnék megdönteni a magukat marginalizált helyzetben érző nuerek.

A 2018-as tűzszünet ugyan formálisan lezárta a háborút egy hatalommegosztási egyezménnyel, de a békemegállapodás végrehajtása sosem volt teljes. Az integrált haderőreform elakadt, az ellenzéknek ígért kormányzati pozíciók sok esetben betöltetlenek maradtak. A Fehér Hadsereg (a nuer közösség védelmére alakult félkatonai csoport) pedig soha nem fegyverezte le magát teljesen. Ennek ellenére a konfliktus érezhetően enyhült az évek során, ennek vetettek véget a márciusi események.

delszudan.png

Forrás: Humanitarian Data Exchange

Machar alelnök letartóztatásával megtört a 2018-as hatalommegosztási egyezmény és ezzel minden alap is, amin az elmúlt hét év relatív békéje nyugodott.

A két etnikumot immár semmi nem tartja vissza, hogy egymásnak feszüljenek Dél-Szudán vezetéséért. Ami pedig a polgárháború természetszerű kiújulását jelentené.

Dél-Szudán válaszút előtt áll. Hacsak Machar letartóztatását nem követi politikai párbeszéd, deeszkaláció és a közösségi feszültségek tudatos kezelése, a polgárháború minden valószínűség szerint újra fellángol majd – és ezúttal még pusztítóbb lehet, mint az előző.

Szemlézte: Binder Bálint István

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása