2021. november 02. 16:00 - Danube Institute

Nyomás alatt Lengyelország

Az elmúlt hetekben az európai politikai nyilvánosságában nagy visszhangot váltott ki a Lengyel Alkotmánybíróság döntése, mely szerint meghatározott területeken a hazai jog elsőbbséget élvez az Európai Uniós joggal szemben. A Politico cikke erről a helyzetről, valamint az EU és a lengyel kormány jelenlegi viszonyáról értekezik.

shutterstock_1826301779.jpg

A Politico által megszólaltatott lengyel diplomata leszögezte, amikor 2015-ben a többségben lévő Jog és Igazságosság Párt (PIS) megalkotta igazságszolgáltatási reformját, akkor nem az Európai Bizottsággal kívánt harcba szállni, hanem a hazai viszonyokat kívánta rendezni. A PIS 2015-ös választási programjában is megfogalmazta, hogy a bíróságok működésében az átpolitizáltság és korrupciós elemek megléte komoly probléma, ráadásul a kommunista korszak bírái jelenleg is vezetői pozíciókat töltenek be. Jaroslaw Kacznyski - a PIS elnöke - egy 2018-as interjúban pedig nyilatkozta:

A bíróságok mélyreható reformja nélkül nagyon nehéz az ország rendbetétele, hiszen ez az utolsó barikád, a döntéshozatal utolsó szintje számos fontos ügyben.

A több éve tartó feszült viszony az EU és Lengyelország között egyszerre tűnhet szakmai és ideológiai küzdelemnek. Ahogy a Politico cikke is említi, számos nagyobb igazságszolgáltatási reform született a PIS kormányzása alatt, a többi között módosították a legfelsőbb bírósági törvényt és törölték a bírák kényszernyugdíjazására vonatkozó rendelkezést. A konfliktus azonban mostanra elérte a krízispontot, a lengyel kormány óriási nyomás alatt áll a média és az EU részéről.

Az Európai Parlament pedig egy megkérdőjelezhető állásfoglalást fogadott el a Lengyel Alkotmánybíróság illegitimitásáról, és a következőt mondta ki: A testület a hatóságok jogellenes tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszköz.

Az EP többségi álláspontja szerint szankciókkal kell sújtani Lengyelországot, vagyis az uniós pénzügyi források felfüggesztését követeli, illetve azt, hogy a lengyel helyreállítási tervet ne fogadja el a Bizottság.

A Politico megemlíti a nemzetközi bírálatokat, melyek szerint, az ügyészség nem független, a kormányzó párt a bíróságok felett is kezdi átvenni a hatalmat, és a bírákat kijelölő testületet is irányítja. A magyar kormányt is hasonló kritikával szokták illetni az uniós hatóságok. Ebből pedig jól látszik, hogy

nem csupán a jogi és szakmai érvek játszanak szerepet a nyomásgyakorlásban, hanem ideológiai indíttatások is.

A Politico szerzője azt is leírja, hogy a Bizottság 2017-ben elindította a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen, amely elméletben lehetővé teszi a szavazati jog megvonását, ha egyhangúlag úgy ítélik meg a tagállamok képviselői, hogy súlyos jogállamisági problémák vannak a szóban forgó országban. Azonban a Magyarország és Lengyelország kormányai közötti szoros kapcsolat és az ebből következő vétó megakadályozza a jogállamisági eljárás befejezését. A Politico állítja, a lengyel kormány pontosan tudja, hogy semmi jelentősége nincs jogállamisági eljárásnak, mivel az nem működőképes.

A lengyel kormány számos alkalommal nyomatékosan kifejtette, hogy a hazai igazságszolgáltatási reformok elengedhetetlenek, más uniós országok megoldásait vették át, és nem szegnek EU-s jogszabályokat. A Politico úgy véli, hogy további politikai nyomásgyakorlással napirenden fogják tartani a lengyel ügyet, valószínűleg egészen a 2023-as nemzeti parlamenti választásig.

Mateusz Morawiecki októberben tartott beszédet az EP-ben, és határozottan kiállt a lengyel alkotmánybíróság döntése mellett:

Egyetlen szuverén állam sem érthet egyet ezzel az értelmezéssel. Ennek elfogadása azt jelentené, hogy az Unió megszűnt a szabad, egyenlő és szuverén országok uniója lenni.

Twitter bejegyzésében is nyomatékosította, nem fogják elhagyni Európát, mivel idetartoznak. Újra erős és ambiciózus Európára vágynak. 

A lengyelekkel vívott politikai harc egyébként az Unió jövője szempontjából is vízválasztó: eldől ugyanis, hogy Brüsszel kiáll a Lisszaboni Szerződésben foglaltak mellett, vagy a hatáskörbővítést tartja elsődleges céljának.

Szemlézte: Tombor Levente

komment
süti beállítások módosítása