A hongkongi kormány felhatalmazást kap arra, hogy korlátozza a világ legnagyobb technológiai platformjaihoz való helyi hozzáférést annak érdekében, hogy elkerülje vagy amennyiben már megtörtént, szankcionálja az úgynevezett „doxing” - az egyének vagy szervezetek személyes adatainak nyilvánosságra hozatala, általában az interneten keresztül - bűncselekményeket.

A törvény pár nappal azután született, hogy a Biden-kormány figyelmeztetést adott ki a kínai területen működő amerikai vállalkozásokra jelentett kockázatokról, valamint egy évvel azután, hogy Peking bevezetett volna egy átfogó nemzetbiztonsági törvényt - tudhatjuk meg a Financial Times tudósításából.

A 2019-es demokráciapárti tüntetéseket követően arra keresett megoldást a kormány, hogy az állampolgárok ne hozhassák nyilvánosságra a rendőrök, törvényhozók, újságírók és tüntetők személyes adatait, mint ahogy az nagy számban megtörtént 2019-ben. Így született meg az ,,anti-doxing bill”, amely törvényt nagy kritikai hang övez.

Ellenzői szerint túlságosan tág határokat szab magának a kormány, ami miatt kiszolgáltatottá válnak az internetszolgáltatók és az állampolgárok az önkényes vádakkal és a tisztességtelen büntetőeljárásokkal szemben,

azaz szerintük fennáll a veszélye, hogy sérülni fog a véleménynyilvánítás szabadsága. A hatóságok az elmúlt hónapokban más korlátozásokat is előírtak az információbiztonságra vonatkozóan, például korlátozták a cégnyilvántartás adataihoz való hozzáférést, és cenzúrázták a ,,nemzetbiztonságot fenyegető” filmeket. Emellett konkrét lépéseket is tettek ezen ,,nemzetbiztonságot fenyegető“ hangok megszüntetésére: a demokráciapárti Apple Daily újságnak, amely gyakran kritizálta a kormányt, nemrégiben politikai nyomásra be kellett zárnia. A rendőrség pedig több személyt is letartóztatott a vezető szerkesztőségből, köztük Lam Man-chung volt ügyvezető főszerkesztőt is.

Az új jogszabály értelmében Hongkong elrendelheti olyan platformok, mint a Facebook, a Google és a Twitter számára a ,,doxingnak” minősített tartalom eltávolítását, és blokkolhatja a helyi hozzáférést a platformhoz, ha a vállalat nem tesz eleget a törvénynek.

A kínai területen székhellyel rendelkező technológiai vállalatok alkalmazottai szintén börtönbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el az ilyen tartalmakat. Azokat a munkavállalókat, akik nem veszik le az anyagokat, két év börtönbüntetés és több, mint 10 ezer dolláros várhatja. A személyes adatok nyilvánosságra hozásában bűnösnek talált személyeket pedig öt év börtönre és 1 millió dolláros bírságra ítélhetik.

A jogszabály támogatói azzal érvelnek, hogy szigorú szabályokra van szükség a személyes adatokkal való visszaélések visszaszorításához.

Holden Chow, a város Peking-párti képviselője azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy tekintettel a súlyos károkra, amelyek az áldozatokat érték, súlyos büntetést kell előírni az elkövetőknek. Az Asia Internet Coalition, az amerikai internetes vállalatokat, például a Facebookot, a Google-t és a Twitteret képviselő lobbicég azonban a múlt hónapban arra figyelmeztette Hongkongot, hogy

a jogszabályok arra kényszeríthetik a technológiai óriásokat, hogy leállítsák a hongkongi szolgáltatásaikat.

Az AIC azóta hozzátette, hogy egyelőre egyik tagjuk sem tervezi a város elhagyását. Erick Tsang, Hongkong Alkotmányos és Szárazföldi Ügyekért felelős Titkára hétfői nyilatkozatában azzal nyugtatta a cégek képviselőit, hogy ha alkalmazottjaik csak az általános marketing vagy adminisztratív munkáért felelnek, és nincs hatáskörük a ,,doxing” tartalomra, akkor nem kell túlságosan aggódniuk a jogi kötelezettségek miatt.

A nagy közösségi média platformok és keresőmotorok jelenléte Hongkongban megerősíti a város vonzerejét a nemzetközi vállalkozások számára, így amennyiben nem akar óriási vállalatokat veszíteni, mindenképpen mérlegelnie kell a további jogi lépéseket.

Szemlézte: Spiesz Bianka