A tech óriásokat nehéz kezelni. A Facebook már kétmilliárd felhasználóval rendelkezik, a cég ezen kívül az Instagram és Whatsapp portáloknak is a tulajdonosa, emiatt túl nagyok ahhoz, hogy rendesen felügyelni lehessen őket – írja Jonathan Tepper az American Conservative-ban megjelent véleménycikkében.

A Facebook közösségi portálnak a kaliforniai Szilícium-völgyben megrendezett, az oldal fejlesztőinek és befektetőinek szóló konferenciáján Mark Zuckerberg alapító és vezérigazgató viccelődve így fogalmazott: „Tudom, hogy jelenleg nincs a legjobb hírünk a személyes adatok védelme terén, és ekkor finoman fogalmaztam”. A szavait megdöbbent csend fogadta. Senki sem nevetett, még a Facebook alkalmazottai sem.

Nem sokkal később a Facebook bejelentette, hogy 5 milliárd dollárnyi összeget tesz félre a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Comission – FTC) által, a felhasználók adatainak jogellenes kezelése miatt várhatóan kiszabásra kerülő büntetések fedezésére. Az egyébként szimbolikus összeg jelentősége abban áll, hogy az FTC viszonylag ritkán folyamodik effajta büntetésekhez: az eddigi legnagyobb kiszabott összeget – 22.5 milliárd dollárt – a Google kapta 2012-ben, a felhasználók online nyomkövetési eszközökkel kapcsolatos félretájékoztatása miatt.

A Facebookot már megvádolták, hogy antiszemita kulcsszavakhoz kapcsolódó hirdetéseket engedélyezett, életkor és faj alapján diszkrimináló álláshirdetéseket jelentetett meg felületén, valamint öngyilkosság és gyilkosság élő közvetítése is előfordult felületén. Az ENSZ szerint a közösségi portál még a mianmari rohingya népirtáshoz is közvetve hozzájárult az oldalon folyó propaganda folytán. Ezen kívül több millió jelszót szivárogtatott ki, és a felhasználók által törölt videókat mentett el.

Sok éven keresztül a politikusok nem akarták a Facebookot és a hasonló óriás tech cégeket szabályozni, mivel elképesztően gyorsan növekedtek, és a Szilícium-völgy legnagyobb sikereinek voltak kikiáltva. Napjainkra azonban a hozzáállás megváltozott, a jobboldali Fox News hírtelevízió műsorvezetője, és Elizabeth Warren demokrata szenátor egyaránt szót emeltek a közösségi portál megrendszabályozása mellett.

Még bizonytalan, hogy pontosan milyen reformok kerülnek bevezetésre, azonban a változás elkerülhetetlen, és okosan is kell megoldani azt – írja a szerző. A szabályozásnak egyszerű, világos alapelvekre kell épülnie, emellett a versenyt is ösztönöznie kell. És mivel a Facebook és a Google természetes monopóliumok, a szolgáltatásaik díjának nem szabad kezelhetetlen magasságokba emelkedniük – teszi hozzá.

A szerző szerint három területen van szükség azonnali reformokra, ezek pedig az adatvédelem, a Facebook és a Google médiabirodalom szerepe, valamint a monopóliumhelyzetükből következő gazdasági és politikai erőfölény.

A Facebook, a Google, és a Twitter által eddig bevezetett önszabályozó próbálkozásuk kevés sikerrel jártak. Például létrehoztak egy terrorizmusellenes globális internetes fórumot, amely a kifogásolható online tartalmakról vezet adatbázist, és ami alapján fájlokat és felhasználókat lehet letiltani. A probléma azonban az volt, hogy az adatbázis alapján történő letiltások kontrollja alacsony, a cenzúra sokszor túllép a célon, a hibásan letiltott felhasználók pedig senkihez sem tudnak fordulni.

Az adatvédelmi problémák egyre sürgetőbb megoldásra várnak, azonban a Facebook és a Google csupán a jéghegy csúcsa. Az amerikai óriás tech cégeknek semmilyen motivációja nincs arra, hogy a jól bevált, a hirdetésekből befolyó bevételekre épülő business modelljeiket megváltoztassák, az önszabályozás mértéke éppen ezért elhanyagolható. A felhasználók online tevékenységének lekövetése és személyes adataik nem megfelelő kezelése ezen cégek védjegye. Az EU-ban már létezik az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR), amely a magánszemélyek adatainak védelmére szolgáló szabályozás, azonban az USA-ban a tech óriások mindem eszközzel harcolnak a hasonló adatvédelmi szabályozások bevezetése ellen.

Még az NDK hírhedt Állambiztonsági Minisztériumának sem volt annyi információja a kelet-németekről, mint amennyivel napjainkban a Google és a Facebook rendelkezik az amerikai állampolgárokról.

A Google és a Facebook gyakran adatközvetítő cégeken keresztül jutnak hozzá a felhasználóik személyes adatihoz. Az összegyűjtött információ pedig rendkívül széleskörű: elérhetőség, családi állapot, egészségügyi állapot, foglalkozás és politikai irányultság, és még sok egyéb adat.

A reform nem teljesen elképzelhetetlen. Két évtizeddel ezelőtt, 1998-ban a Kongresszus felismerte, hogy az internet forradalmasította a médiát és a kereskedelmet. Elfogadtak két törvényt, amelyek az internettel kapcsolatos szerzői jogi, illetve szólásszabadsághoz fűződő aggodalmakra adtak választ. Két évtized azonban már túl hosszú idő a Szilícium-völgyi tech cégek számára. Az idők megváltoztak, a jogszabályok korszerűsítésére pedig már régen megérett az idő – írja a szerző.

Szemlézte: Balogh Zita