Az elmúlt napokban röppent fel a hír, miszerint több száz világhírű színész, zenész és író – többek között Paul McCartney, Aubrey Plaza, Taika Waititi és Michaela Coel – nyílt levélben szólította fel a Fehér Házat, hogy vessen véget az OpenAI és a Google szerzőijog-sértő gyakorlatának.
A nevezett techcégek ugyanis a művészek állítása szerint engedély nélkül használják fel a kreatív ipar munkáit AI-modellek betanítására, veszélybe sodorva ezáltal megélhetésüket, tágabb értelemben pedig a komplett szakmát.
Hundreds of Hollywood stars including Ben Stiller, Cate Blanchett and Cynthia Erivo have urged Donald Trump's White House to protect film, TV and music copyrights against big tech and artificial intelligence.https://t.co/Fne5bNjyk0
— AFP News Agency (@AFP) March 18, 2025
Bár számos végrehajtással kapcsolatos kérdés merül fel az AI szerzői jogi vonatkozásait illetőleg, az alkotók szerint határt kell szabni annak, milyen tartalmakkal tanítható be a generatív mesterséges intelligencia. Ezzel ellentétes állásponton van az OpenAI és a Google is: a techóriások azzal érvelnek, hogy a tartalomgyűjtés a technológiai fejlődés szempontjából elengedhetetlen, még akkor is, ha a művészek úgy látják, hogy az AI „ellopja” az ő munkáikat, és ingyen használja fel őket a saját céljaira.
Miért forrong Hollywood és a zeneipar?
A mesterségesintelligencia-rendszerek működéséhez hatalmas mennyiségű adatra van szükség. Egész működésük ugyanis azon alapszik, hogy könyvekből, filmekből, zenékből és más szerzői jogvédett tartalmakból tanulnak, hogy utána ezeket imitálva emberi stílusban tudjanak szövegeket generálni, zenéket komponálni vagy akár képeket létrehozni. A techcégek ezen tevékenységüket azonban bármiféle engedély vagy kompenzáció nélkül végzik.
Hagyján a probléma szerzői jogi vetülete,
a művészek attól is tartanak, hogy az AI kis időn belül képes lesz hangjukat és arcukat is lemásolni, valamint felhasználni mindezeket olyan filmekben, amelyekben sosem szerepeltek.
Az Egyesült Államokban a Screen Actors Guild (SAG-AFTRA) tavaly már elérte, hogy a hollywoodi stúdiók ne használhassák az AI-t színészek digitális másolatainak létrehozására engedély nélkül, most pedig ezen garanciának szeretnének érvényt szerezni a művészek a probléma gócpontját jelentő AI-modelleket betanító vállalatoknál is.
A techóriások érvelése: a fejlődés ára
A már említett érv mellett, miszerint az AI fejlődéséhez elengedhetetlen ezen tartalmak feldolgozása, az OpenAI és a Google úgy véli, ezek a művészeti produktumok nem kerülnek közvetlen felhasználásra, ugyanis nem az eredeti művek lemásolásáról, hanem pusztán arról van szó, hogy az AI mintázatokat tanul belőlük – hasonlóképp emberekhez, akik könyvekből és filmekből inspirálódnak. A kérdésnek továbbá nemzetgazdasági vetülete is van:
ha az Egyesült Államok túlságosan szigorú szerzői jogi szabályozásokat vezet be, a technológiai versenyben könnyen hátrányba kerülhet Kínával és más rivális országokkal szemben.
Jogvédők szerint az imént említett szabadpiaci érv csak a kreatív ipar kizsákmányolásának igazolására szolgál. A New York Times korábban már pert is indított az OpenAI és a Microsoft ellen, amiért azok engedély nélkül használták fel a sajtóorgánum cikkeit AI-modellek betanítására.
*2025. január 7-ig bezárólag.
Forrás: chatgptiseatingtheworld.com
Mit követelnek az alkotók?
A Fehér Háznak címzett nyílt levél három fő követelést fogalmaz meg: (1) egy szigorúbb szerzői jogi szabályozást az AI-vállalatokkal szemben, hogy azok ne használhassanak fel tartalmakat engedély nélkül. (2) Egy, a techcégek irányába megfogalmazott átláthatósági követelést, miszerint hozzák nyilvánosságra, pontosan milyen adatokat használnak fel a modellek betanítása során; valamint (3) egy méltányos kompenzációs rendszert, amely biztosítja, hogy a szerzők jogdíjat kapjanak, ha az AI az ő munkájukból tanul.
Milyen hatása lehet ennek a vitának?
Ha a techcégek továbbra is szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat használnak fel engedély nélkül, a potenciális következmények baljós árnyakat vetnek a kreatív iparra. A művészek és az iparban dolgozó szakemberek bevétele és száma is csökkenhet az AI relatíve olcsó és gyors tartalomelőállításának köszönhetően, az érvényesülés így mindenképpen megnehezedik a piacon. Különösen érdekes hatást gyakorolhat a jelenség az USA jogfejlődésére, kérdésként merül fel, az új jogi precedensek hogyan befolyásolják a szerzői joggal kapcsolatos szabályozást a probléma szempontjából leginkább érintett országban. Sok múlik azonban a jelenleg alapvetően szabadpiaci felfogást képviselő Fehér Ház válaszán: a következő napokban meglátjuk, az amerikai kormány a technológiai fejlődés támogatására vagy a szerzői jogok védelmére helyezi-e a hangsúlyt.
Szemlézte: Biró-Markovics Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
