Greta Thunberg és támogatói hangosan tiltakoztak a COP26-on, de kíváncsian várjuk, mi lesz a vége. A Spectator magazin írója, Peter Jones rávilágított, hogy ezek a nagy hangú klímaaktivisták mennyire is aktívak valójában.

Tetteket követeltek, nem szavakat, azonban ők maguk csak szavakat tudtak kínálni, kivéve amikor olyan áhítatosan engedték le a terepjárók gumiját egész Glasgowban, ezzel büntetve a gazdag északiakat, akik szerintük felelősek a klímaváltozásért – fogalmaz a Spectator szerzője. Vagyis rongálták mások magántulajdonát, ahelyett, hogy bármi hasznosat tettek volna. Közel 60 terepjáró tönkretétele helyett igazán ültethettek volna 60 fát Glasgow-szerte. 

A reminder: the people in power don’t need conferences, treaties or agreements to start taking real climate action. They can start today.
When enough people come together then change will come and we can achieve almost anything. So instead of looking for hope - start creating it.

— Greta Thunberg (@GretaThunberg) November 15, 2021

Az ókori görögöket rendkívül érdekelte a szó (logosz, angol „‘-logy’”) és a tett (ergon, angol „energy”) megkülönböztetése. Az egyik használati mód alapján a logosz szemben áll az ergon-nal, lévén, hogy a logosz (a szó) pusztán verbális, és így előfordulhat, hogy a valóságot megtévesztő módon ábrázolja, míg az ergon (a tett) maga a valóság, a tény. Egy görög mítosz szerint Erisz, a viszály istennője a felelős a logosz ilyen helytelen használatáért, mivel ő volt a veszekedések, hazugságok és kettős jelentésű szavak forrása.

A logosz egy másik használata Gorgiasztól, görög szónoktól, szofista filozófustól ered, aki azzal érvelt, hogy a szavaknak megvan a maguk pozitív ereje: aktívan hathatnak az érzelmekre, képesek megszüntetni a félelmet és a bánatot, valamint örömet is tudnak kelteni, vagyis nem állnak olyan távol a tettektől, mert képesek rávenni az embereket, hogy meggondolják magukat, és másképp érezzenek, így másképp is viselkedjenek. Ebben az értelemben tehát a logosz meggyőző erővel bírt.

A harmadik használat a filozófiai megközelítés: a logosz a beszéd mondanivalójának tisztaságára törekszik, a logikát veszi alapul és érvekre koncentrál. Emellett Platón meglátása szerint a pusztán gorgiaszi értelemben használt logosz a meggyőzés eszközeként veszélyes erő, mert nincsen erkölcsi alapja: bármire ráveheti az embereket: akár jó, akár rossz cselekedetekre. Megfelelő használat esetén azonban a logosz a kulcsa az emberiség boldogulása előtt álló legfontosabb probléma megválaszolásának – tudni, hogy mi a jó és mi a rossz. 

"They even succeeded in watering down the blah, blah, blah which is quite an achievement"

Greta Thunberg reflects on COP26 #COP26BBC https://t.co/3a2Q8x3c4m

— BBC News (World) (@BBCWorld) November 15, 2021

Hogy mindezt az áttekintést Thunbergre fordítsuk: őt magát pontosan hová sorolhatjuk a „tüntetés” a „szavak” és a „valódi cselekvés” spektrumában? Tett bármi olyat, ami valós, pozitív változást hozott volna? Meggyőzött valakit? Emelte a klímaváltozással kapcsolatos vita erkölcsi szintjét? Vagy csupán egy másokat hibáztató, embereket akár káros cselekedetekre is felbujtó, általános „Blah bla bla”-t hallhattunk tőle?

Szemlézte: Spiesz Bianka