Bulgáriában november 14-én idén már harmadik alkalommal tartottak parlamenti választásokat, miután egyik választás után sem sikerült megegyezniük a balkáni állam pártjainak a kormányalakításról.

Idén legelőször áprilisban járulhattak az urnákhoz a bolgár szavazók, ahol a győzelme ellenére a választók komolyan megbüntették az eddig kormányzó néppárti Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártot. Az országos tömegtüntetés és az egyre több korrupciógyanús eset miatt az emberek ugyanis elvesztették a bizalmukat Bojko Boriszov pártjában, s legtöbben a tüntetésekből kinövő protestpártok felé fordultak. Emiatt azonban egy rendkívül fragmentált parlament jött létre, aminek következtében nem sikerült megállapodásra jutniuk a kormány felállításáról. A parlamenti választást emiatt nyáron megismételték, ennek eredményeként pedig tovább csökkent a GERB támogatottsága, sőt az első helyről is letaszították. A voksolást ugyanis a rendszerellenes Van ilyen nép (ITN) nevű formáció nyerte, egy az országban ismert popénekes, Szlavi Trifonov vezetésével.

Trifonov a jelek szerint azonban borzalmas politikai érzékkel bír, mert a saját elképzeléseinek a kudarca után, mint egy sértődött kisgyerek elzárkózott mindennemű együttműködéstől a többi párttal.

S így jutottunk el novemberig, amikor is már harmadik alkalommal szavazhattak a bolgárok. A folyamatos belpolitikai kudarcok és válság azonban remekül megmutatkozik a részvételi arányban, ami csupán 39% volt. Ezen a tényen az sem segített, hogy egy időpontban tartották meg a közvetlen elnökválasztást is.

Az előzetes felmérések mind a GERB győzelmét és elsőségét jósolták, így mindenkinek óriási meglepetés volt, amikor kiderült, hogy a nemrég létrehozott Folytatjuk a változást (PP) nevű korrupcióellenes formáció került az első helyre.

A PP ugyanis egy alig pár hónapos kezdeményezés, amit két, remek amerikai kapcsolatokkal rendelkező korábbi miniszter indított el.

A formáció a protest pártok közé tartozik, hisz folyamatosan korrupcióellenes szólamokkal él, és határozottan támogatja az előző, GERB-rendszer felszámolását.

Boriszov pártja eközben „csak” a második helyre tudott befutni, támogatottsága tovább csökkent és továbbra is elszigetelt pozícióban van. A szavazatok alapján a választók egyértelműen az ITN-t kiáltottak ki bűnbaknak az előző kormányalakítás kudarca miatt. A párt ugyanis az első helyről az ötödikre csúszott vissza, s elveszítette mandátumainak több mit felét. A szocialisták ugyan megelőzték az ITN-t, de az eredménynek ők sem örülhetnek, hisz eddig minden újabb választáson mandátumokat veszítettek. A szintén protestpárti Demokratikus Bulgáriának is csökkent a súlya, s a Van ilyen néphez hasonlóan a szavazóik főleg a PP-hez vándoroltak át.

A „Folytatjuk a változást” mellett két nagy nyertese van a novemberi voksolásnak. Az egyikük a török etnikai kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (MRF) nevű párt, amely növelni tudta képviselőik számát.

A másik egyértelmű győztes pedig a bolgár nacionalista, de oroszbarát Vazrazsdane (Feléledés), amely története során először jutott be a bolgár Nemzetgyűlésbe.

Az eredményeket látva azonban elmondható, hogy a törvényhozás összetétele továbbra is fragmentált. Jelenleg két nagy tömb van, a klasszikus, régi pártok (GERB, BSZP, MRF) a protestpártokkal (PP, ITN,DB) szemben. E felállás volt tapasztalható az előző két voksolás után is, s a tömbök mérete is nagyjából megegyezett, csupán az azokon belüli erőviszonyok változtak meg.

Fényt jelenthet az alagút végén azonban, hogy a PP pártelnökei kijelentették, hogy készek a szocialistákkal összefogni, ha sikerül megegyezniük egy korrupcióellenes kormány felállításáról.

Ehhez azonban mindenképp meg kell győzniük az ITN-t, amelynek viselkedése szinte kiszámíthatatlan a párt elnöke miatt. A GERB-nek nem sok esélye van kormányra kerülni, hisz a korábbi szövetsége az MRF is elzárkózott az újabb együttműködéstől, s a párt erős euroatlantista elköteleződése miatt szinte kizárható, hogy a Feléledéssel működőképes kormányt tudnának alakítani.

Az azonban elmondható, hogy július és április után most van a legnagyobb esély arra, hogy megegyezzenek a pártok. Kérdéses azonban, hogy egy szivárványkoalíció mennyire lenne életképes a balkáni országban.

Írta: Lukács Zoltán Marcell