A kialakulóban lévő bolgár belpolitikai válságról értekezik Andrew MacDowall a World Politics Reviews hasábjain.
Bulgáriában április negyedikén tartottak országgyűlési választást. Az azon kialakult eredményt már részletesebben elemeztük egy korábbi cikkünkben. Az azóta eltelt több mint egy hónapban azonban nem sikerült kormányt alakítani a balkáni államban. A szocialista államelnök a választási eredményekhez hűen először a jobbközép GERB-et kérte fel a kormányalakításra. Még a felkérés előtt
Bojko Boriszov, a párt vezére, és az országot több mint 8 éven át irányító miniszterelnök bejelentette, hogy biztosan nem ő lesz az új kormányfő, sőt parlamenti mandátumát is visszaadja.
Egyes elemzők szerint azért határozott így, hogy elkerülje a megalakuló parlament egyik vizsgálóbizottsága előtti megjelenést.
A GERB nehéz helyzete már a választás másnapján megmutatkozott, hiszen előző koalíciós partnerei, a nacionalista IMRO például be sem jutott az új parlamentbe. Boriszov pártja végül az előző külügyminisztert, Daniel Mitovot jelölte kormányfőnek. A GERB kabinet azonban nem szerzett többséget, így Rumen Radev elnök a második helyezett ITN-t kérte fel a kormányalakításra.
Az ITN egy erősen rendszerkritikus párt, amely előre kijelentette, hogy nem hajlandó együttműködni a „régi rendszer” politikusaival.
A probléma ezzel viszont az, hogy az újonnan bejutott politikai erők (ITN, DB, ISMV) együttesen sem képesek többséget szerezni a 240 fős parlamentben. Ahhoz, hogy kormányt tudjanak alakítani a jövőben mindenképpen össze kellene fogniuk legalább egy régebbi párttal.
Az ITN kudarca után végül a szocialista pártot kérte fel az államfő, de az ő kezdeményezésüket sem koronázta siker. Roman Radev elnök így végül bejelentette, hogy előrehozott választásokat ír ki júniusra, s hogy addig ügyvívő kormány irányítja az országot. A szocialista államfő végül a jobbkezének számító Sztefan Janev-et nevezte ki miniszterelnökké.
Egyesek attól félnek, hogy a „technokrata” kormányba az államfő további, hozzá közel álló szocialistákat jelöl majd.
Egyes bolgár elemzők szerint a GERB kormányzási stílusa eredményezte, hogy az ország politikai válságba került. Szerintük a párt egyre több és több korrupció gyanús esete elidegenítette a korábbi szavazóbázisukat. E tömegeket pedig a frissen megalakuló, rendszerkritikus pártok gyorsan felszívták.
Azonban az EPP bolgár tagja, a GERB számára még nincs veszve minden. Az előrehozott választásokig akár vissza is térhetnek az elveszett szavazók, látván a kialakuló, akut válság tüneteit. Arra is megvan továbbá az esély, hogy Boriszov korábbi nacionalista szövetségesei ismét visszakerülnek az ország törvényhozásába, ezzel utat nyitva egy új koalíció megalakításához.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
