Bulgáriában még mindig tart az országot csaknem fél éve sújtó politikai krízis. A pártok közötti ellentétek miatt ismét nem sikerült kormányt alakítani, így újabb előrehozott választásokat írtak ki.

A balkáni ország szocialista államfője, Rumen Radev bejelentette: mivel a pártok egyeztetései ismét kudarcba fulladtak, újabb előrehozott választást kénytelen kiírni. Ennek időpontja november 14-e, amely így egybeesik az esedékes elnökválasztással.

A bolgár szavazók idén már harmadszorra járulhatnak az urnákhoz.

De mi vezetett odáig, hogy Szófiában már közel fél éve egymással marakodnak a politikai pártok, s sehogy sem sikerül megegyezniük? A válság első jelei 2020-ban kezdődtek, amikor nagyszabású (egyesek szerint az USA által támogatott) tüntetéseket tartottak az akkor regnáló Bojko Boriszov és a jobboldali GERB vezette kormány ellen. A megmozdulások óta sorra hullanak ki a csontvázak a szekrényből. A botrányok sorával mi is foglalkoztunk egy korábbi cikkünkben.

A tüntetésekből végül több rendszerellenes, protest párt is megszületett, amelyek nagy lendülettel és sok reménnyel indultak neki az áprilisi (első) parlamenti választásnak. A tavaszi voksoláson még a kormányzó GERB szerezte a legtöbb szavazatot, de az eredményekből látszott: szinte kizárt, hogy az új felállásban többségi kormányt szervezzenek. A protest pártok rendkívül jól szerepeltek, közülük is kiemelkedett az ITN (Van ilyen nép) nevezetű formáció, amelyet a híres énekes, Slavi Trifonov alapított. A rendszerellenes pártok azonban közösen nem érték el a többséghez szükséges küszöböt, így sem ők, sem a GERB, sem a harmadikként felkért szocialista BSZP sem tudott kormányt alakítani. A kudarcok miatt végül újbóli szavazásra került sor júliusban. E voksoláson végül az ITN letaszította a trónról a GERB-et, s közel 150 ezer szavazattal megelőzte a néppárti formációt. Örömre azonban nem volt ok, hiszen Trifonov pártja váratlanul – még a szavazatszámlálás közben – kijelentette, hogy egy kisebbségi, szakértői kormányt szeretne felállítani. Ezzel nem csak a politikai elemzőket és szavazókat, hanem saját kvázi szövetségeseit, a többi rendszerellenes pártot is meglepte. Az előre nem egyeztett bejelentés következtében az e formációk közötti bizalom mélypontra esett, s végül nem is sikerült megegyezniük

Megjegyzendő, hogy az addigi „nem fogunk össze a régi rendszerrel” attitűd teljesen eltűnt, hisz az ITN tárgyalt a szocialistákkal is a többség megszerzéséért.

Az ITN viszonya a többi párttal végül annyira elmérgesedett, hogy Trifonov kijelentette: nem támogatnak senkit sem a kormányalakítással. Az ITN kudarca után a GERB sem vállalta a kormányzást, s végül az ismét harmadik BSZP-nek sem sikerült többséget kialakítania. Mindezek után Rumen Radev egy újabb előrehozott választást írt ki november 14-re (amely napon elnökválasztást is tartanak majd az országban).

A legfrissebb felmérésekből jól látszik, hogy az újabb kormányalakítási kudarcért a választók elsősorban az ITN-t okolják, amely olykor gyerekes, makacs viselkedésével teljesen meggátolta az értelmes, konstruktív párbeszédet és egyeztetést a pártok között.

A kép azonban továbbra sem letisztult, s a jelenlegi állás szerint nem valószínű, hogy az új voksolás után fel tudna állni egy többségi kormányzat. A GERB-bel továbbra sem akar senki koalíciót kötni, a protestpártoknak pedig még mindig nincs kellő támogatottsága. A szocialisták próbálnak túlélni, s felemelkedni a történelmi mélypontjukról. Amennyiben hirtelen nem történik földcsuszamlásszerű változás, a bolgár politikai válság nem a közeljövőben fog megoldódni.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell