Az Egyesült Államok új háromoldalú, tudományos, technológiai és biztonsági-védelmi partnerséget kötött az Egyesült Királysággal és Ausztráliával, amely lehetővé teszi, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flottát építsen Canberra számára, ezáltal megerősítve a szövetségesek Kínával szembeni képességeit.

A Dél-kínai-tengertől Tajvanig tartó területi viták közepette fontosnak tartotta az Egyesült Államok szorosabbra fűzni a már fennálló szövetségeit - jelentette be Joe Biden amerikai elnök. Biden szerint a kezdeményezésre - beleértve a tengeralattjáró építés tervét is – azért van szükség, hogy az országok a legjobb technológiával rendelkezzenek „a gyorsan fejlődő fenyegetések elleni védekezéshez”. Bár konkrétan nem nevezte meg, Biden egyértelműen Pekingre gondolt – olvasható a Financial Times értékelésében.

Egy magas rangú amerikai tisztviselő azt nyilatkozta az építendő tengeralattjárókról, hogy növelni fogják az ausztrál haditengerészet képességeit, mivel jóval gyorsabbak és kevésbé észrevehetőek, mint a hagyományos társaik. A tengeralattjárók Ausztráliától távolabb is működhetnek, beleértve a Dél-kínai-tengert is. A tisztviselő szerint a szövetségesek a következő 18 hónapban döntenek a flotta megépítéséről.

Ausztrália miniszterelnöke szerint a szövetségeseknek új szintre kell emelniük partnerségüket az egyre bonyolultabb ázsiai környezet miatt, amivel óvatosan Kína térnyerésére utalt.

Boris Johnson, az Egyesült Királyság kormányfője pedig azt mondta, hogy új fejezetet nyitnak, és kéz a kézben dolgoznak az ázsiai régió biztonságának megőrzése érdekében.

Azonban nem minden nyugati ország fogadta kitörő lelkesedéssel a megállapodást, hiszen az véget vetne egy létező, több milliárd dolláros megállapodásnak Canberra és Párizs között, amely 12 francia tervezésű hagyományos tengeralattjáró megvásárlására irányult. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter és Florence Parly védelmi miniszter azonnal magyarázatot kért Ausztráliától, amiért olyan partnerségi megállapodást írt alá, amely ellentétes a két ország közötti együttműködés szellemével. A két tárcavezető az Egyesült Államokat is kritizálta, amiért kizárta az európai szövetségeseket a megállapodásból.

A washingtoni kínai nagykövetség is bírálta a lépést. Liu Pengyu szóvívő úgy fogalmazott, hogy a három országnak le kellene vetkőznie a hidegháborús mentalitást és az ideológiai előítéleteket.

Biden, Morrison és Johnson azt mondta: amellett, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia segíti Ausztráliát egy nukleáris erővel működő tengeralattjáró flotta kiépítésében, az együttműködést olyan területeken is fokozzák, mint a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika.

Az említett amerikai tisztviselő szerint a múlt heti beszélgetésükkör Joe Biden nem említette a kezdeményezést Hszi Csin-pingnek, a Kínai Népköztársaság elnökének. Az úgynevezett „AUKUS” partnerség egy héttel azelőtt jött létre, hogy Biden fogadja Japán, India és Ausztrália kormányfőit az úgynevezett „Quad” – a biztonsági csoportot Kína ellen is tervezték, és Peking „ázsiai NATO -nak” nevezte – első személyes csúcstalálkozóján.

Kori Schake, az American Enterprise Institute think-tank kül- és védelempolitikai vezetője szerint a megállapodás erős jelzést küld Pekingnek. Szerinte

ez egy elegáns üzenet Kínának, miszerint Ausztráliának megvannak a technológiai képességei és a szövetségi kapcsolatai ahhoz, hogy nukleáris hatalommá váljon,

ha a kínai fenyegetés súlyosbodik. A védelempolitikai szakértő úgy gondolja, hogy ez is egy jó alkalom a Biden-adminisztráció számára, hogy bizonyítsa elkötelezettségét szövetségesei biztonsága mellett az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulása után.

Richard Fontaine, az Új Amerikai Biztonsági Központ vezetője szerint a tengeralattjárók nagy üzleti lehetőséget teremtenek, ez pedig nemcsak jobb képességeket biztosít Ausztráliának, hanem Washingtonnak is segít, különösen azon kritikák közepette, hogy Kína megelőzi az Egyesült Államokat a haditengerészet fejlesztésében.

Szemlézte: Spiesz Bianka