Hatalmas verseny folyik egy új világrend kialakítása érdekében, a frontvonalon az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság áll. Az elmúlt években Peking már átvette a vezető gazdasági hatalom szerepét, azonban katonai téren még nem sikerült leköröznie Washingtont. Pedig nagyon is igyekszik behozni a lemaradást - tudhatjuk meg a Washington Post cikkéből.

A nukleáris képességek mindig is kiemelt szerepet foglaltak el a katonai felszerelések listáján. Ezáltal Peking úgy gondolta, ideje, hogy elkezdje fejleszteni az arzenálját, így mára már több mint 100 új silót építettek az interkontinentális ballisztikus rakétákhoz az északnyugati Jumen város közelében a sivatagban.

A kaliforniai Monterey-i James Martin Center for Nonproliferation Studies kutatói által készített kereskedelmi műholdfelvételek azt mutatják, hogy Kína Gansu tartományában több száz négyzetkilométeren folyik az ezzel kapcsolatos munka. A 119 azonos építkezés felvételei olyan funkciókat jeleznek, amelyeket látni lehet a már meglévő nukleáris robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakéták indítóállomásain.

A több mint 100 új rakétasiló történelmi lépést jelent Kína számára, amely eddig csupán 250-350 nukleáris fegyverrel rendelkezett.

Az építkezések volumene azt mutatja, hogy Kína sok energiát fektet nukleáris képességeinek megerősítésébe – nyilatkozta Jeffrey Lewis kutató, Kína nukleáris arzenáljának szakértője és annak a csapatnak a tagja, amely felfedezte az építkezéseket. Lewis „hihetetlennek” minősítette az építkezés nagyságát. Úgy tartja, hogy amennyiben a Kína más telephelyein épülő silókat hozzáadjuk a most látottakhoz, akkor az összesen körülbelül 145 új létesítmény készül.

A felfedezés után a Pentagon tisztviselői figyelmeztetést adtak ki Peking nukleáris képességeinek gyors előrehaladásáról.

Charles Richard admirális, aki az amerikai nukleáris erőket irányítja, egy kongresszusi meghallgatáson elmondta, hogy „lélegzetelállító terjeszkedés” zajlik Kínában. Beszélt arról is, hogy a kínai haditengerészet új nukleáris fegyverek kibocsátására képes tengeralattjárókat is vásárolt.

A Védelmi Minisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a műholdképeket, vagy megvitatni a kínai nukleáris programra vonatkozó amerikai hírszerzési értékeléseket. Azonban a szóvivő, John Supple megjegyezte, hogy a Pentagon elemzői korábban aggodalmukat fejezték ki a kínai rakétasilók számának szaporodásával kapcsolatban.

Jeffrey Lewis a silóépítési projektet egy olyan ország kibővített elrettentő stratégiájának tekinti, amelynek nukleáris arzenálja eltörpül az Egyesült Államok és Oroszország mellett. Peking elfogadja a „korlátozott elrettentés” doktrínáját, amely a kevés, de erős nukleáris arzenál meglétéről szól. Ez ugyanis biztosítja, hogy Peking képes legyen megtorolni egy ellene indított támadást. A probléma akkor kezdődik, amikor a fegyverkezési verseny elindul. Kína képességeit látva ugyanis a Pentagon már bejelentette, hogy a következő két évtizedben megkezdi a nukleáris fegyverek és szállítórendszerek korszerűsítését.

Szemlézte: Spiesz Bianka