Az ausztrál verseny és fogyasztóvédelmi ügynökség hamarosan megkapja jogkörét, hogy arra kényszerítse a Google-t és a Facebookot, fizessen a helyi kiadóknak az általuk szolgáltatott tartalomért. A szabályozást azonban a Facebook nyomására az utolsó pillanatban módosították.

A nagy technológiai vállalatok „a felhasználók és az internet tartalma közé pozicionálják magukat, vagy esetlegesen pont, hogy magával az internettel azonosulnak. Ezzel nem is feltétlenül lenne probléma, a nagy techcégeknek pedig kifejezetten előnyös. Azonban nem árt észben tartani, hogy egy ilyen pozíció azzal a felelőséggel is jár, hogy tisztességgel kell bánnod másokkal” – nyilatkozta Rod Sims, az ausztrál verseny- és fogyasztóvédelmi ügynökség vezetője a Digital Bridge-nek, a POLITICO transzatlanti technológiai részlegének.
Az ausztrál szabályozó hatóság ugyanis hamarosan új hatásköröket kap, amelyekkel arra kényszeríthetik a Facebook-ot és a Google-t, hogy

valahányszor a helyi kiadók tartalma megjelenik a keresési eredményeikben, vagy az emberek közösségi média hírcsatornáiban, fizetniük kelljen.

Az új szabályok csokra a „News Media Bargaining Code” nevet kapta és előírja a két technológiai óriás számára, hogy miképpen kötelesek fizetni – egy egyelőre még nem meghatározott összeget – azon helyi újságoknak, amelyeknek a híranyaga megjelenik a Google és a Facebook digitális platformjain. A jogszabálytervezetek még nem véglegesek.

Josh Frydenberg ausztrál kincstárnok és Paul Fletcher kommunikációért felelős miniszter közös nyilatkozatukban mutatták be a törvényt. Szavaik szerint

a kódex keretet teremt a feleknek a kereskedelmi megállapodások megkötésére annak érdekében, hogy média vállalkozások méltányos díjazásban részesüljenek az általuk létrehozott tartalomért.

A két technológiai nagyvállalat hevesen lépett fel a javaslattal szemben. Úgy próbálnak nyomást gyakorolni, hogy felvetették annak lehetőségét, hogy a szabályok elfogadása esetén az országban leállítják egyes digitális szolgáltatásaikat. Véleményük szerint a tervezettel pontosan a nyílt internet alapvető elveit és tulajdonságait ássák alá, megszüntetik azt a platformot, ahol eddig bárki díjmentesen hivatkozhatott bárki másra. Annak érdekében, hogy változtassanak a tervezeten, az utolsó pillanatig lobbizni fognak a kiadókkal folytatott heves viták során. Az ausztrál szabályozó hatóság egyébként elutasította a Google azon javaslatait, amelyek szerint méltányosan bánna a versenytársakkal.

A Facebook ugyanakkor nem javasolt, hanem a tettek mezejére lépett és megszüntette az ausztrál híroldalak anyagainak megoszthatóságát. Tette ezt úgy, hogy közben kormányzati honlapokat, a meteorológiai szolgálatot, vagy a koronavírus elleni védekezést segítő hivatalos oldalt is korlátozta.

A Google más utat választott, hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljön a jogszabály elfogadása után: a keresőóriás és a NewsCorp hároméves licencszerződést között, amely értelmében ellenszolgáltatást fog nyújtani a médiaegyüttesnek az általa biztosított tartalomért a többi között online reklámozással, digitális előfizetéssel, valamint a YouTube-on keresztül.

Amennyiben úgy gondolnánk, elrugaszkodott ötlettel rukkoltak elő az ausztrálok, ne feledjük, hogy 2018-ban az Európai Unió is hasonló szabályokat fogadott el, amelyek értelmében a technológiai nagyvállalatoknak tárgyalásokba kellett kezdeniük a kiadókkal. A két fél közötti kompromisszum keresés ugyanakkor nem ment egyszerűen. Franciaországban például kezdetben a Google nem volt hajlandó fizetni a francia újságoknak, de végül sikerült egy hároméves időtartamú, 62 millió euró értékű üzletet kötni.

Rod Sims tisztában van vele, hogy a majdhogynem monopol státusszal rendelkező vállalatok mindig is saját feltételekkel fognak dolgozni, és hogy bár a tömegtájékoztatásnak szüksége van a Google-ra és a Facebookra, a Google-nak és a Facebooknak nincs szüksége egy meghatározott médiaszervezetre. A bevezetni kívánt szabályozás szerinte inkább az újságírásról szól.

Vannak más, kisebb technológiai vállalatok, amelyek viszont kifejezetten örülnek a törvénytervezetnek. Például a Microsoft, amelynek keresőmotorja, a Bing nyerne, ha a Google visszavonulna Ausztráliától. Brad Smith, a Microsoft elnöke támogatja a javaslatokat, és felszólította a többi kormányt, a többi között az Egyesült Államokat, hogy kövessék Ausztrália vezetésének példáját.

Az amerikai hatóságok egyébként fel is léptek és több pert is indítottak a Google és a Facebook ellen állítólagos monopóliumellenes visszaélések miatt.

Rod Sims véleménye szerint egyébként az elsődleges cél az, hogy kiegyensúlyozzák az ausztrál kiadók egy a világ legnagyobb digitális óriásai közötti kapcsolatot. Közben a nagy technológiai vállalatok támogatói aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a hazai média érdekei - különösen Rupert Murdoch érdekei, aki az ausztrál kiadói ipar nagy részének a tulajdonosa - torzították a vitát a függőben lévő szabályokról. Nem csak ők gondolják úgy, hogy negatív hatása lehet a szabályozásnak. Sims is elismerte, hogy az ausztrálok veszíthetnek, ha a Facebook és a Google kikapcsolja online szolgáltatásaik egy részét.

Nagy zavart fog okozni az ausztrálok számára, ha a cégek végrehajtják fenyegetéseiket. A világ figyel. Ez egy nagy tétű játék – mondta, amikor a Google és a Facebook fenyegetéseivel kapcsolatban kérték ki a véleményét.

Közben úgy tűnik, hogy az ausztrál kormány – ha csak részben is, de – kapitulált. Olyan megegyezés született ugyanis Canberra és a Facebook között, amelynek értelmében a techóriás két hónapot kap a kiadókkal való megegyezésre, cserébe visszaállítja az eredeti szolgáltatást az országban.

Az első csatát tehát a Facebook nyerte, naivitás lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy a háború véget ért.

Szemlézte: Spiesz Bianka