Tovább növekszik a feszültség a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok között egy amerikai haditengerészeti hadgyakorlat miatt – számol be Chris Osborn a National Interestben.
Nemrég érkezett meg a USS Theodore Roosevelt repülőgép-anyahajó osztag egy kínai mesterséges sziget közelébe, hogy hadgyakorlatozzon. A csoport a térségben már jelen lévő USS Mustin rombolóhoz csatlakozott, húsz kilométerre a szigettől. Az USA haditengerészete a szokásos FONOP („navigációs szabadság”) gyakorlatokat hajtja végre.
„A Theodore Roosevelt csapásmérő osztag egy sor változatos hadműveletet fog végrehajtani, többek közt a közös ellenőrzésű tengeri területeket biztosítja majd, valamint a partnerországok haditengerészeteivel fog kapcsolatokat építeni” – nyilatkozta Liza Dougherty hadnagy a haditengerészettől.
Bár az Észak-Koreát érintő konfliktusok miatt manapság kevesebbet hallani a Dél-kínai tengeren jelen lévő kihívásokról, azok még mindig jelen vannak – hívja fel rá figyelmünket a cikk írója.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok hivatalos közleménye szerint a hadgyakorlat pusztán egy rutin művelet részét képezi, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt, hogy a hadművelet a kínai tenger vitatott részén zajlik – emeli ki Chris. A közlemény szerint ezek a bevetések „a jelenlegi eseményektől teljesen függetlenül zajlanak, szerte az egész világon”.
A problémát az jelenti, hogy az ENSZ tengerjogi egyezménye alapján – amelyet az USA bár elvben támogat, de sosem írta alá – egy ország partvonalától számított 20 kilométeren belüli vizek az ország közvetlen ellenőrzésű területét képzik. A Kínai Népköztársaság épp ezért a vitatott Spratly-szigetek területétől kiindulva egy sor mesterséges szigetet és objektumot épített ki, hogy így jogalapot formálhasson az egyébként nemzetközi vizek ellenőrzésére. A bővítések során már csaknem 8 négyzetkilométerrel növelte a szigetek méretét a kínai kormány.
„A FONOP hadgyakorlatok nem egy országról szólnak, és nem is politikai célok miatt tartják őket. Az Egyesült Államok számára kiemelten fontos ügy a tengeri- és szabadságjogok, valamint a törvényszerű használat betartatása a nemzetközi vizeken és légterekben. Szintúgy minden állam tengeri követelésének meg kell felelni a nemzetközi tengerjogi egyezménynek” – mondta Nicole Schwegman, az USA csendes-óceáni flottájának egyik parancsnoka.
Erre válaszul a kínai haditengerészet is hadgyakorlatozni kezdett, több, mint 40 hajó és tengeralattjáró vonult fel a térségben. Ren Guoqiang kínai minisztériumi szóvivő élesen bírálta a FONOP hadgyakorlatot, a saját hadgyakorlatukat pedig „rendszeresnek”, illetve „évenként ismétlődőnek” titulálta.
A folyamatos feszültségek miatt a Pentagon azt szorgalmazza, hogy a térségbe állandó jelleggel telepítsenek tengeri katonai fegyverzetet, például hordozható tüzérségi eszközöket.
További bonyodalmakat okoz, hogy a dél-kínai térségben több országnak is jogigénye van az erőforrásokban gazdag területre, többek közt Kínának, Vietnámnak, a Fülöp-szigeteknek, Malajziának és Tajvannak is.
A növekvő kihívásokra az USA katonai vezetői a Pentagonban többször is úgy reagáltak, hogy megmutatták, az USA nem hajlandó lemondani arról a jogáról, hogy ott hadgyakorlatozzon, amerre a nemzetközi jog értelmében csak lehetséges.
Szemlézte: Faragó Bence
