2024. február 27. 07:00 - Danube Institute

Új fejezet nyílt a magyar-svéd kapcsolatokban

A feszültségek elsimítására törekedett Svédország és Magyarország az elmúlt hetekben. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Budapestre utazott, hogy találkozzon magyar kollégájával, Orbán Viktorral még azelőtt, hogy a magyar parlament szavazna a Svédország NATO-tagságról.

shutterstock_2233987569.jpg

Svédország csaknem két évvel ezelőtt kérte felvételét a transzatlanti szövetségbe, ami egy történelmi jelentőségű politikai elmozdulást jelentett korábbi álláspontjától. A fordulatot Oroszország ukrajnai inváziója váltotta ki. Tagságuk végül Magyarországon múlt, Budapest ratifikálta ugyanis utoljára a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmüket.

A magyar országgyűlés több, mint 18 hónapig halogatta a svéd tagságról szóló szavazás megtartását, ami feszültséget okozott Stockholmban, és egyre nagyobb nyomást gyakorolt szövetségeseire, hogy lépjenek előre a ratifikációval kapcsolatban. Hazánk késlekedésének hátterében a többi között Svédországgal kapcsolatos sérelmei álltak, hiszen Stockholm keményen bírálta Magyarországot a jogállamisági normák állítólagos megsértése miatt.

Nyilvánvaló, hogy a két miniszterelnöknek volt mit megbeszélnie, így Orbán Viktor Magyarországra hívta kollégáját, hogy pontot tehessenek a vitás kérdések végére. A miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében örömét fejezte ki, hogy fogadhatja Kristerssont. 

A két ország feltételezhetően már a miniszterelnöki találkozó előtt is elkezdhetett közeledni egymáshoz, diplomáciai feszültségeik enyhülni látszottak. A magyar álláspont fordulatának egyértelműen döntő pontja volt a két ország között létrejött védelmi megállapodás. Az egyezség értelmében bővülni fog Budapest svéd gyártmányú vadászrepülőgépekből, Gripenekből álló flottája.

A kétoldalú találkozót követő sajtótájékoztatón Kristersson elmondta, hogy Svédország négy JAS 39 Gripen repülőgépet adna el Magyarországnak, bővítve ezzel a jelenleg 14 gépből álló flottát.

Orbán Viktor szerint az új vadászgépek "jelentősen növelik katonai képességeinket és tovább erősítik külföldi szerepünket", valamint növelik Magyarország képességét a közös NATO-műveletekben való részvételre.

A megállapodás fellendítette a két ország bilaterális kapcsolatait, így hétfőn a magyar parlament végül megszavazta Svédország NATO-pályázatát. Az új országok felvételéhez az összes NATO csatlakozási kérelmét.

Szemlézte: Udvari Anna

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása