2024. február 26. 16:00 - Danube Institute

Háború és ostoba háború: Szükséges, vagy szükségtelen konfliktusok?

Minden háború tekinthető szükségtelennek, feleslegesnek, hiszen ártatlan életeket áldoz fel, családokat tesz tönkre és sorsokat változtat meg örökre. Ám vannak, akik úgy gondolják, a háborúk egy bizonyos csoportja az összes többinél is értelmetlenebb. Miről ismerhetőek fel ezek a háborúk? Elkerülhetőek-e? Közéjük sorolható-e az orosz-ukrán konfliktus? Ezekről a kérdésekről beszélgettek kutatóink a Danube Institute legutóbbi eseményén.

424974548_911029474362456_5470347785683629043_n.jpg

“Háború és ostoba háború” címmel tartott előadást Dr. David Betz a Danube Institute felkérésére február 20-án a Lónyay-Hatvany villában, amely során a szakértő elsősorban a háborúk és az általa “ostobának” nevezett háborúk közötti különbségekre kívánt rávilágítani. Dr. Betz-cel előadása után Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, külpolitikai elemző és újságíró beszélgetett. Az est moderátora Dr. David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója volt.

Ostoba háború az a háború, amely rosszabb stratégiai helyzetbe hozza az ellenfeleket a háború befejezésekor, mint amilyen helyzetben voltak a felek a konfliktus kezdete előtt”

– így definiálta az esemény középpontjában álló konfliktusokat Dr. David Betz. A háborúkkal kapcsolatban alapvetően szkeptikus szakértő előadásában olyan fegyveres konfliktusokról beszélt, amelyek valamilyen fontos stratégiai hiba vagy felkészületlenség miatt váltak teljességgel értelmetlen csatározásokká. Dr. Betz szerint a több, mint két éve tartó orosz-ukrán háború kiváló példája az “ostoba” háborúnak, amely állítását előadása folyamán számos érvvel támasztotta alá.

“Vannak háborúk, amelyek szükségszerűen, de vannak olyanok is, amelyek kifejezetten döntések eredményeként törnek ki” – fogalmazott a szakértő. Rendkívül fontos különbség, hogy egy háborút a nemzet megmaradása érdekében, azaz szükségből, vagy más döntések alapján kezd-e egy állam. Dr. Betz szerint az igazi probléma a speciális “döntésalapú” háborúkkal van, hiszen ezeket általában nem az önvédelem, a túlélés vagy a nemzet megmaradása motiválja.

Minden ostoba háború ilyen, hiszen ezekben mindig találunk konkrét döntéseket, amelyek az egész eseménysort más irányba terelik”

– tette hozzá. A szakértő a többi között arra igyekezett rámutatni, hogy napjainkban számos olyan konfliktus kezdődött el, melynek eredeti célja nem a fegyveres küzdelem volt, hanem például humanitárius segélynyújtás, vagy kormányváltás. Az alapvető probléma az, hogy a konfliktusokkal küzdő régióban gyakorlatilag bármilyen beavatkozás, beleértve a humanitárius segélyprogramokat, a háborúval való összefonódáshoz vezethet: logisztikai problémák merülhetnek fel, és a segítő fél cselekedeteit egyre inkább megkérdőjelezi a közvélemény. A humanitárius segély útján a konfliktusba keveredő fél többségében tettvágyból cselekszik, fontosabbnak ítéli, hogy kívülálló felek szemében “hasznos” módon cselekedjen, kevésbé helyez hangsúlyt létfontosságú stratégiai szempontokra, illetve arra, hogy cselekedeteit a másik fél, különösképp a civil lakosság miként értékeli majd. Példaként Betz az 1993-as szomáliai eseményeket, valamint az Afganisztánban éveken át tartó harcokat említette és kiemelte, hogy ezek a problémák a jelenleg is zajló orosz-ukrán konfliktus tekintetében szintén aggodalomra adnak okot.

A szakértő szerint ebben a tekintetben az Európai Unió vétett nagy hibát, hiszen hagyott kibontakozni egy olyan konfliktust, amely mintegy két éve tart, folyamatosan hatalmas költségeket, gazdasági és társadalmi áldozatokat követelve.

Az EU-nak soha nem lett volna szabad hagyni, hogy legnagyobb energiaszolgáltatója és elsődleges biztonságot szolgáltató szerve között ilyen mértékű feszültség keletkezzen.”

- tette hozzá Dr. David Betz a panelbeszélgetés során. A szakértővel előadását követően Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója beszélgetett, aki elsősorban azt emelte ki, hogy Oroszország számára ez a háború szinte elkerülhetetlen volt, a békéről pedig nehéz tárgyalni jelenleg. “Tovább harcolni legalább annyira lehet nehéz, mint rossz békét elfogadni” – fogalmazott. A beszélgetés során a NATO-val kapcsolatos kérdések is szóba kerültek, például, hogy a NATO növekedése kiváló lehetőség egy narratíva kialakítására Oroszország számára, amellyel a háború létjogosultsága is magyarázható részükről.

Összességében elmondható: annak ellenére, hogy a háború mindkét félnek okozott nehézségeket, a nem harcoló felek is nehéz helyzetben vannak, a humanitárius segítségadás nyomán pedig komoly nehézségek jelentkeznek az EU-n belül is, ami például szolgál a Dr. Betz által bemutatott “ostoba” háborúk jellegzetességeire.

Írta: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása