Európa figyelme ismét az orosz–ukrán háborúra szegeződik, miután Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai tárgyalása nyomán felmerült a lehetősége egy kétoldalú Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozónak is. A kérdés immár nem csupán az, hogy létrejön-e, hanem az is, hol kerülhetne rá sor, és milyen álláspontot képviselnek az uniós vezetők ennek kapcsán.
Örményország és Azerbajdzsán évtizedek óta állt fegyveres konfliktusban egymással a Hegyi-Karabah körüli területek miatt. A két ország százezrek kitelepülésével és több tízezer halálos áldozattal járó összecsapásai után 2025. augusztus 8-án történelmi jelentőségű békedeklarációt írt alá a Fehér Házban.
Az uniós tagállamok az amerikai-orosz tárgyalásokon kívül igyekeznek aktív hozzájárulást biztosítani a háború lezárásához.
Az elmúlt napokban két magas szintű diplomáciai találkozó is történt az ukrán orosz háború kapcsán Trump elnök szervezésében, de vajon közelebb került-e a háború vége, és mennyit számítana egy harmadik találkozó?
Az örmény-azeri viszony a Kaukázus legmakacsabb konfliktusa volt az elmúlt három évtizedben, amely újra és újra fellángolt, legutóbb pontosan egy éve. A konfliktus elsődleges oka a Hegyi-Karabah régió, amelyet történelmi és etnikai okok miatt mindkét ország magáénak tekint.
Kína nagyban finanszírozta annak a Laoszt Kínával összekötő vasútvonalnak az építését, ami 2021-es átadása óta, rekordokat döntő forgalmat produkál.
Dél-Európa idén ismét lángokban áll: a hőség, a szárazság és az erős szelek nem csak erdőket, hanem teljes helyi gazdaságokat pusztítanak. A károk messze túlmutatnak a leégett területeken – biztosítási kitettségek, turizmus-visszaesés, ellátási lánc-zavarok és milliárdos újjáépítési igények formájában. A kérdés: ki fizeti meg ennek az egyre gyakoribb katasztrófának az árát?
Az Egyesült Államok által kivetett vámtarifák elsődlegesen Brazília politikai működését érintik.
2025 júliusában az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodásra jutott a kölcsönös vámok rendezéséről.
Már most a tavalyi év duplája a Görögországba érkező líbiai menedékkérők száma, miközben a lényegében két részre szakadt, polgárháború által sújtott országban a növekvő orosz befolyás is fokozza az Európát fenyegető biztonsági kockázatokat.
Donald Trump megduplázta az Indiára kivetett 25%-os vámokat. Az amerikai elnök azzal indokolta a döntését, hogy India olajának 36%-át Oroszországból importálja, így amit az oroszok más országnak nem tudnak eladni, India megveszi, ezzel csökkentve a szankciók hatását. A vámok augusztus 27-én lépnek életbe, addigra dől el, mi lesz a sorsa az ígéretesnek induló USA-India kapcsolatnak, ami a második Trump-adminisztráció első hónapjait jellemezte.
Ultimátumot adott Izraelnek Keir Starmer is: amennyiben szeptemberig Izrael nem teljesít bizonyos feltételeket, az Egyesült Királyság elismeri Palesztina államiságát, szakítva ezzel az ország korábbi, hagyományosan Izrael-barát álláspontján. A brit miniszterelnök lépését több nyugati szövetséges is követte, köztük Kanada és Ausztrália, és könnyen Új-Zéland lehet a következő. Ezzel szemben az izraeli kabinet pár napja Gázaváros elfoglalása mellett döntött, tovább feszítve a szövetségeseivel való viszonyát, miközben az izraeli belpolitika is rendkívül megosztott. Mi lehet az izraeli válaszlépés oka és melyek a várható következményei?
A legutóbbi, 2019-es csúcstalálkozó óta számos tényező megváltozott és a jelenlegi helyzet ideálisnak látszik egy sikeres tárgyaláshoz. Mindkét fél nyitott a dialógusra és ha teljes denuklearizálás nem is, egy limitált megállapodás létrejöhet.
A kiberbiztonság lényege az adatokat tartalmazó informatikai rendszerek és hálózatok védelme a támadások ellen. Egyszerre irányul a civil emberek adatainak információs térben való védelmére, valamint a nemzeti szintű állami adatok és infrastruktúrák adatvédelemére. A kiberbiztonság témaköre magába foglalja a technikai védelmet, a jogszabályi hátteret, az oktatást az információs közegről, illetve a különböző nemzeti stratégiákat.
Spanyolország sikeresen megegyezett a NATO főtitkárával a védelmi kiadásokról, de ez a döntés hátráltathatja az egységes európai fellépést.
Az izraeli–szíriai feszültség július 13–14. között súlyosan kiéleződött, miután Szíria déli részén, Suwayda tartományban heves összecsapások törtek ki a drúz kisebbség és helyi beduin csoportok között.
Hónapokig tartó feszült várakozás, politikai ígéretek és a közösségi médiát lázban tartó elméletek után az Igazságügyi Minisztérium és az FBI egyetlen, drámai erejű jelentéssel igyekezett lezárni a modern amerikai történelem egyik leginkább megosztó ügyét. A hivatalos következtetés világos és megdöbbentő: a Jeffrey Epsteinhez köthető, befolyásos neveket tartalmazó hírhedt "ügyféllista" soha nem létezett, a néhai pénzember halálát pedig egyértelműen öngyilkosságnak minősítették.
A Milei-reformok új gazdasági és politikai lehetőségeket teremtettek Argentína számára, ugyanakkor a legsúlyosabb problémákat még nem sikerült megoldani.
A Dalai Láma utódlásának kérdése nem csupán vallási jellegű, hanem jelentős geopolitikai feszültségek forrása lett Kína és a nemzetközi közösség között. A jelenlegi, 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso, aki csaknem hét évtizede él száműzetésben Indiában, legutóbbi nyilatkozatában világosan megfogalmazta, hogy utódjának kijelölése Kínán kívül történik majd. Ezzel egyértelmű kihívást intézett Peking felé, amely ragaszkodik ahhoz, hogy a tibeti buddhista vezetők reinkarnációja állami felügyelet mellett történjen, Kína területén.
Donald Trump kezdi megelégelni, hogy Putyin nem hajlandó békét kötni Ukrajnával, az amerikai elnök hajlandó lehet szankciókat is bevetni az ügy érdekében.
„Egy tagállamot ért támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül” – így szól a NATO híres 5. cikkelye, amely az észak-atlanti szövetség legerősebbnek vélt védelmi garanciáját jelenti. Ez az a mondat, amelyre országok biztonsági stratégiákat, katonai költségvetéseket és politikai szövetségeket építettek. De vajon valóban kőbe van-e vésve ez a szolidaritás? És ha valódi támadás történne, mit is jelentene pontosan az „5-ös cikkely érvényesítése”?
A jelenlegi, rekordokat döntő hőség nem csupán Európát sújtja, az Egyesült Államokat is elérte a forróság.
Az Európai Unió 2025. június 25-én ismertette az ún. EU Space Act javaslatát, melynek célja az uniós űrtevékenységek jogi kereteinek egységesítése. Jelenleg ugyanis az európai űrszabályok „töredezettek” és ez visszafogja az innovációt, csökkenti a piaci részesedést és pluszköltségeket okoz. A Bizottság szerint egy közös uniós keretrendszer biztosítaná az űrtevékenységek biztonságát, ellenállóképességét és környezeti felelősségét, miközben elősegítené a vállalkozások határokon átnyúló növekedését.
2025 júniusában Donald Trump légicsapásokat rendelt el Irán három nukleáris létesítménye ellen, amellyel új szintre emelte a feszültséget a Közel-Keleten. A támadást egyesek határozott nemzetbiztonsági lépésként üdvözölték, mások azonban veszélyes eszkalációnak tartják, amely alááshatja a diplomácia lehetőségét. A republikánus oldalon belül is megosztottság alakult ki: több befolyásos hang szerint a beavatkozás nem egyeztethető össze Trump „America First” politikájával, és sokkal inkább Izrael stratégiai érdekeit szolgálja. A cikk azt vizsgálja, milyen érvek és ellenérvek övezik az akciót, és milyen hosszú távú következményekkel járhat az Egyesült Államokra és a nemzetközi közösségre nézve.
Mialatt Benjamin Netanjahu a Fehér Házba, az izraeli tárgyalóküldöttség pedig Dohába utazott az újabb, Donald Trump által támogatott gázai tűzszüneti megállapodás véglegesítésére, egy szokatlan ám figyelemreméltó palesztin kezdeményezés látott napvilágot. A Wall Street Journal és a Jerusalem Post beszámolói szerint a ciszjordániai Hebron ősi területének prominens sejkjei a megszokottól merőben eltérő megállapodási javaslatot vázoltak fel a zsidó állammal való békés együttélés érdekében.
A modern amerikai történelemben példátlan összecsapás zajlik a politikai akarat és a független monetáris politika között. A küzdelem főszereplői Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, és Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke, akit eredetileg éppen Trump nevezett ki. Kapcsolatuk két cikluson átívelő drámája mára túlmutat a személyes ellentéteken; a tét a világ legbefolyásosabb központi bankjának intézményi függetlensége és hitele.
Az utóbbi időkben Brazília és Kína szorosabb gazdasági, technológiai és politikai kapcsolatokat alakítottak ki egymással.
Donald Trump július 4-én aláírta a „nagy és gyönyörűként” emlegetett törvényt. A költségvetési csomag a többi között megemeli az adósságplafont és átalakítja az adózási rendszert.
Az Európai Parlament történelmi jelentőségű hét elé néz: bizalmatlansági indítvány került napirendre az Európai Bizottság egésze ellen, amelynek tétje nem kevesebb, mint az uniós végrehajtó hatalom jövője. Bár a szavazás kimenetele előre feltételezhető, az eljárás rávilágít a brüsszeli politikai feszültségekre, a Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent övező botrányokra, és az európai intézmények elszámoltathatóságának örök kérdésére. Vajon megingathatja-e a bizalmatlansági indítvány az EU vezetését, vagy csupán szimbolikus figyelmeztetés marad a kontinens politikai térképén?
Vajon Zohran Mamdani meglepetés győzelme kiránthatja-e a politikai útvesztőben eltévedt Demokrata Pártot, hogy aztán elindítsa egy progresszív, baloldali irányba?
