Augusztus 27-én Donald Trump amerikai elnök Indiára kivetett 50%-os büntető vámja hatályba lépett. India eddig nem megtorlással válaszolt, hanem egy gondosan megtervezett geopolitikai lépéssel jelezte elégedetlenségét az Egyesült Államok felé.

Augusztusban volt a jazidik elleni népirtás tizenegyedik évfordulója. Ezzel párhuzamosan 22 áldozat nemrég megtalált és beazonosított földi maradványait is végső nyugalomra helyezték a közösség ősi szülőföldjén, Irakban. Számos túlélő azonban még mindig hírt vár eltűnt családtagjai felől, miközben a közösség jelentős része azóta is menekülttáborokban várja, hogy hazatérhessen. Mindez emlékeztető, hogy az eltelt évek ellenére a mészárlás okozta sebek és traumák fájdalmasan mélyen meghatározzák a túlélők és a megmaradt közösség mindennapjait.

Ahogy a turisták száma évről évre rekordokat dönt, az olasz városok lakói lassan háttérbe szorulnak saját otthonaikban. A tömegturizmus nemcsak a városképet, hanem a mindennapi életet is gyökeresen átalakítja – megfizethetetlen lakhatás, elszegényedő közösségek és elidegenedett városrészek jelzik a problémát.

Augusztus végén a tunéziai főváros utcáin tízezrek vonultak fel a szakszervezeti és polgári jogok védelmében. Az esemény az elmúlt évek egyik legnagyobb politikai megmozdulásának számít, amely újra felhívja a figyelmet Tunézia törékeny demokráciájára.

A francia Nemzetgyűlés hétfőn bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta François Bayrou kormányát. Kilenc hónap alatt ez már a második kabinet, amely elbukik, Emmanuel Macron mozgástere pedig egyre szűkül a töredezett parlamentben. A válság idején a befektetők aggódnak, a szélsőséges pártok erősödnek, és Európa egyik legfontosabb állama újabb politikai bizonytalanságba süllyed.

Donald Trump augusztus végén a Truth Social platformon közzétett posztjában vádemelést sürgetett Soros György és fia ellen, a szervezett bűnözés elleni törvényre (RICO Act) hivatkozva. A bejelentés heves vitát váltott ki a Soros-birodalomban és a liberális médiakörökben, ugyanakkor érdemes megvizsgálni, milyen politikai üzenet áll a lépés mögött, és jogilag megalapozott-e a felvetés. 

Ma az európai középosztály egyre nehezebben jut saját otthonhoz, amely probléma gyökere kettős. Egyrészt a pénzügyi szektor befektetői hasítanak ki egyre nagyobb szeletet az európai ingatlanpiacból, ezzel kiszorítva a lakosságot saját városukból. Másrészt, a tömegturizmus gyakorol óriási hatást a városközpontokra, lakások tízezreit kisajátítva.

Szinte csoda lenne, ha túlélné a szeptember 8-i bizalmi szavazást a jelenlegi miniszterelnök, François Bayrou. Bukása azonban nem oldaná meg a francia belpolitikában eluralkodott kínzó patthelyzet, sőt, további bizonytalanságba sodorhatja a súlyosan eladósodott országot.

Guyana 2025-ben az egyetlen olyan ország a világ 186 vizsgált állama közül, amely képes biztosítani lakossága élelmiszer-önellátását a 7 alapvető élelmiszercsoport (gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, hal, hús, növényi alapú fehérje és keményítőtartalmú alapvető élelmiszerek) mindegyikében.

Szíria Bassár el-Aszad elnök bukása óta először tart parlamenti választásokat szeptemberben. Az új parlamentben kétszáztíz képviselői hely van, ebből hetvenet Ahmed al-Sharaa, Szíria új, ideiglenes elnöke fog kinevezni. A maradék száznegyven székről helyi választási bizottságok döntenek majd.

Egyre nő a száma azoknak az embereknek akik nem csak, hogy AI-t használnak, de igazi barátként tekintenek egy chatbot-ra. Ez új módokon befolyásolhatja az emberi interakciókat, a szakértők figyelmeztetnek, hogy a szabályozó hatóságoknak nem szabad megismételniük a közösségi médiával elkövetett hibát. 

Augusztus 20-án, az IDF (Izraeli Védelmi Erők) bejelentette a Gázaváros teljes körű bevételére irányuló offenzíva megkezdését. A műveletet azzal indokolta, hogy a város a Hamasz terrorszervezet egyik utolsó jelentős erődje. Ezenfelül, elrendelte 60 000 izraeli tartalékos katona bevetését is.

Szeptember 3-án Pekingben katonai parádét rendeznek a második világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából. Az eseményen Hszi Csin-ping kínai elnök oldalán Oroszország, Észak-Korea, Irán és Mianmar vezetői foglalnak helyet. A felvonulás egyértelmű üzenet: a Nyugat által elszigetelni próbált államok közös platformot találnak Kína égisze alatt.

Donald Trump amerikai elnök diplomáciai találkozókkal igyekszik előmozdítani az ukrajnai konfliktus megoldását. Az alaszkai, az orosz és a washingtoni, az orosz és az ukrán vezetővel lebonyolított találkozók, amelyekre egymást követően került sor, nem sokat segítettek annak tisztázásában, hogy Trump hogyan tervez véget vetni az ukrajnai konfliktusnak. 

Nyolcvan évvel Hirosima és Nagaszaki lebombázása után Japánban egy korszak végérvényesen lezárul. A hibakusák, az atomtámadások utolsó túlélői, generációjának lassú eltűnésével nem csupán egy történelmi tanúságtétel halványul el, hanem az a morális és kulturális fundamentum is megrendül, amely Japán háború utáni anti-nukleáris identitását évtizedeken át meghatározta. 

Európa figyelme ismét az orosz–ukrán háborúra szegeződik, miután Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai tárgyalása nyomán felmerült a lehetősége egy kétoldalú Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozónak is. A kérdés immár nem csupán az, hogy létrejön-e, hanem az is, hol kerülhetne rá sor, és milyen álláspontot képviselnek az uniós vezetők ennek kapcsán. 

Örményország és Azerbajdzsán évtizedek óta állt fegyveres konfliktusban egymással a Hegyi-Karabah körüli területek miatt. A két ország százezrek kitelepülésével és több tízezer halálos áldozattal járó összecsapásai után 2025. augusztus 8-án történelmi jelentőségű békedeklarációt írt alá a Fehér Házban. 

Az uniós tagállamok az amerikai-orosz tárgyalásokon kívül igyekeznek aktív hozzájárulást biztosítani a háború lezárásához.

Az elmúlt napokban két magas szintű diplomáciai találkozó is történt az ukrán orosz háború kapcsán Trump elnök szervezésében, de vajon közelebb került-e a háború vége, és mennyit számítana egy harmadik találkozó?

Az örmény-azeri viszony a Kaukázus legmakacsabb konfliktusa volt az elmúlt három évtizedben, amely újra és újra fellángolt, legutóbb pontosan egy éve. A konfliktus elsődleges oka a Hegyi-Karabah régió, amelyet történelmi és etnikai okok miatt mindkét ország magáénak tekint.

Kína nagyban finanszírozta annak a Laoszt Kínával összekötő vasútvonalnak az építését, ami 2021-es átadása óta, rekordokat döntő forgalmat produkál. 

Dél-Európa idén ismét lángokban áll: a hőség, a szárazság és az erős szelek nem csak erdőket, hanem teljes helyi gazdaságokat pusztítanak. A károk messze túlmutatnak a leégett területeken – biztosítási kitettségek, turizmus-visszaesés, ellátási lánc-zavarok és milliárdos újjáépítési igények formájában. A kérdés: ki fizeti meg ennek az egyre gyakoribb katasztrófának az árát?

Az Egyesült Államok által kivetett vámtarifák elsődlegesen Brazília politikai működését érintik. 

2025 júliusában az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodásra jutott a kölcsönös vámok rendezéséről. 

Már most a tavalyi év duplája a Görögországba érkező líbiai menedékkérők száma, miközben a lényegében két részre szakadt, polgárháború által sújtott országban a növekvő orosz befolyás is fokozza az Európát fenyegető biztonsági kockázatokat.

Donald Trump megduplázta az Indiára kivetett 25%-os vámokat. Az amerikai elnök azzal indokolta a döntését, hogy India olajának 36%-át Oroszországból importálja, így amit az oroszok más országnak nem tudnak eladni, India megveszi, ezzel csökkentve a szankciók hatását. A vámok augusztus 27-én lépnek életbe, addigra dől el, mi lesz a sorsa az ígéretesnek induló USA-India kapcsolatnak, ami a második Trump-adminisztráció első hónapjait jellemezte.

Ultimátumot adott Izraelnek Keir Starmer is: amennyiben szeptemberig Izrael nem teljesít bizonyos feltételeket, az Egyesült Királyság elismeri Palesztina államiságát, szakítva ezzel az ország korábbi, hagyományosan Izrael-barát álláspontján. A brit miniszterelnök lépését több nyugati szövetséges is követte, köztük Kanada és Ausztrália, és könnyen Új-Zéland lehet a következő. Ezzel szemben az izraeli kabinet pár napja Gázaváros elfoglalása mellett döntött, tovább feszítve a szövetségeseivel való viszonyát, miközben az izraeli belpolitika is rendkívül megosztott. Mi lehet az izraeli válaszlépés oka és melyek a várható következményei?

A legutóbbi, 2019-es csúcstalálkozó óta számos tényező megváltozott és a jelenlegi helyzet ideálisnak látszik egy sikeres tárgyaláshoz. Mindkét fél nyitott a dialógusra és ha teljes denuklearizálás nem is, egy limitált megállapodás létrejöhet.

A kiberbiztonság lényege az adatokat tartalmazó informatikai rendszerek és hálózatok védelme a támadások ellen. Egyszerre irányul a civil emberek adatainak információs térben való védelmére, valamint a nemzeti szintű állami adatok és infrastruktúrák adatvédelemére. A kiberbiztonság témaköre magába foglalja a technikai védelmet, a jogszabályi hátteret, az oktatást az információs közegről, illetve a különböző nemzeti stratégiákat.

Spanyolország sikeresen megegyezett a NATO főtitkárával a védelmi kiadásokról, de ez a döntés hátráltathatja az egységes európai fellépést.