Donald Trump és Benjamin Netanjahu szeptember végén ismertették az Egyesült Államok által kidolgozott 20 pontos béketervet. Ezt követően október 13-án több mint húsz ország vezetői gyűltek össze békecsúcson az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, ahol aláírták a Fehér Ház által kidolgozott egyezményt.

Kína a 2010-es évek eleje óta foglalkozik repülőgép-hordozók fejlesztésével. Az első lépés a Liaoning (2012) szolgálatba állítása volt, amelyet a Shandong (2017) megépítése követett, jelenleg pedig a legújabb, Fujian (Type 003) típusú repülőgép-hordozó tesztelését végzi.

Az Egyesült Államok által bevezetett, Nvidiát célzó exportkorlátozások kritikus fordulópontot jelentenek a globális technológiai versenyben. Ez a lépés rákényszerítette Kínát, hogy egy sokkal aktívabb, államilag irányított stratégiai tervet valósítson meg, amelynek célja a technológiai szuverenitás megerősítése. A kínai válasz egy három pillérre épülő terv: központi infrastruktúra, hardveres önfenntartás, és rendszerszintű optimalizáció.

A 2025-ben kibontakozó nemzetközi figyelem középpontjába újra Mianmar került – ezúttal nem elsősorban a katonai junta uralma vagy az emberi jogi visszaélések, hanem a ritkaföldfémek miatt, amelyek a modern technológiai és hadiipar számára stratégiai jelentőségűek.

Október elején váratlan gyorsasággal állapodott meg Izrael és a Hamász a gázai tűzszünet első fázisában: fogolycsere, részleges izraeli visszavonulás, humanitárius segítségnyújtás. De miért épp most történt ez meg? Miért nem lépett Donald Trump ilyen erélyesen korábban?

Október elején Emmanuel Macron újra kinevezte Sebastien Lecornu-t miniszterelnöknek, mindössze néhány nappal azután, hogy a kormányfő előzőleg lemondott. Franciaország politikai instabilitása, a miniszterelnökök gyors váltása és a parlamenti patthelyzet mély bizonytalanságot okoz a kormányzásban, a költségvetési tárgyalásokban és a társadalmi reformok végrehajtásában.

Mindenkit megrázott október elején Jane Goodall halálhíre, személyében ugyanis nemcsak egy nemeztközi hírű tudóst, hanem egy környezetvédelem mellett kiálló, hiteles és tömegeket megmozgatni képes véleményformálót is veszített a világ.

Több mint két év Hamász-fogság, véres háború, kínzó kétség és bizonytalanság, ám töretlen reménykedés után az öröm napját jelentette Izrael számára a még húsz életben lévő túsz hazatérése a mostani tűzszünet keretében. Donald Trump, akinek a legnagyobb szerepet tulajdonítják a megállapodás eléréséért, a tartós béke távlatában már az “Új Közel-Kelet történelmi hajnaláról” beszélt, és bár valóban, akár az újrakezdés törékeny pillanata is lehet ez Izrael és Gáza számára, ennek a kilátásai még igen homályosak.

Az Egyesült Államok és a Nicolás Maduro vezette venezuelai rezsim közötti feszültség új, veszélyes szakaszba lépett az elmúlt hónapokban, amikor Washington a "drogellenes háború" retorikáját egyértelmű katonai és jogi eszközzé emelte. 

Az online radikalizáció a 21. század globalizált és digitális világának egyik súlyos biztonsági kockázata.

Dr. Jane Goodall, a primatológia ikonja, 2025. október 1-jei halálával kettős örökséget hagyott hátra: forradalmasította a csimpánzokról alkotott képünket, és a tudományos megértést globális cselekvéssé alakította. Pályafutása megkerülte a bevett akadémiai utat. Támogatója, Louis Leakey szándékosan olyan kutatót keresett, akinek az elméjét "nem torzították el az akkori állatviselkedés-kutatók módszerei". Goodall alapképzési diploma nélkül szerzett PhD-t a Cambridge-i Egyetemen 1965-ben. Az, hogy a csimpánzokat nevekkel látta el, és nem számokként kezelte, empatikus, de kezdetben vitatott megközelítés volt, amely végül megalapozta a gentle disrupter szerepét. 

Ghána a pán-afrikai szolidaritás zászlaja alatt veszi át az USA-ból kitoloncolt bevándorlókat, de közülük már többeket tájékoztatás nélkül továbbdeportált más afrikai országokba — ez hazai és nemzetközi vihart kavart. A történet azonban túlmutat a jogvitán: a bevándorlás kiszervezésének új geopolitikai modelljét rajzolja ki Afrika és a nagyhatalmak viszonyában.

Az ANO fölényes győzelme után Andrej Babiš készül a kormányalakításra, de a helyzet kisebbségi kormányt és hosszú egyeztetéseket ígér. A belpolitikában költségérzékeny fordulat jöhet; a külpolitikában pedig az ukrajnai támogatások és a lőszerprogram újrakeretezése valószínű – miközben Babiš kiáll Csehország EU‑ és NATO‑tagsága mellett.

Pakisztán és Szaúd-Arábia szeptember közepén aláírt védelmi megállapodása új dimenziót nyithat a Közel-Kelet és Dél-Ázsia geopolitikájában. Az egyezmény kölcsönös biztonsági garanciákat rögzít, amelyek túlmutatnak a kétoldalú kapcsolatokon, és potenciálisan befolyásolhatják a nukleáris elrettentés egyensúlyát a régióban. A kérdés az, hogy a megállapodás inkább stabilizáló tényezőként, vagy épp új konfliktusforrásként jelenik meg a nemzetközi politikában?

A Hamász példátlan, több mint 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadásának kétéves évfordulójával egyidőben az érintett vezetők Egyiptomban tárgyalnak a mészárlás nyomában kibontakozó véres háborús helyzet rendezése érdekében. Így két rendkívül hosszú év után arra is reális esély van, hogy végre, egyetlen fázisban elengedjék a még fogvatartott 48 élő és halott izraeli túszt. Ez alapvető változást jelenthet az izraeli-palesztin konfliktus jelenlegi szakaszában, a hosszabb távú békéhez azonban még számos kérdés vár válaszra.

Az Egyesült Államok energiaügyi politikája 2025 őszén új fordulóponthoz érkezett, amikor a kormányzat bejelentette: 625 millió dollárt fordít a széntüzelésű erőművek korszerűsítésére és egy részük újbóli üzembe helyezésére.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke a versenyképességről szóló, mérföldkőnek számító jelentésének egyéves évfordulóján nyers értékelést adott annak végrehajtásáról. Miszerint Európa túl lassan halad, az országok blokkolják a változásokat és a világ nem fog várni - de kevésbé volt elítélő, mint korábban.

2025 augusztus végén több mint 680 könyvet távolított el a tálib vezetés az afgán felsőoktatásból, amely listán 140, nők által írt mű is szerepel. Az intézkedés egy nagyobb szigorítás része, amelynek keretében az emberi jogok és a szexuális zaklatás témáinak oktatását is betiltották.

A jemeni Tarim városában nemrég buldózerek döntötték romba Abdul Rahman Bin Sheikh al-Kaf egykori sártéglából emelt palotáját. A látvány sokkolta a helyieket: generációk emlékei, építészeti mesterművek váltak törmelékké percek alatt.

Elon Musk napjainkra az űripar és űrtechnológia egyik legmeghatározóbb szereplőjévé vált.

Szeptember közepén Izrael átfogó szárazföldi támadást indított Gázavárosban a Hamász ellen, hogy felszámolja a szervezet katonai erejét és visszaszerezze a város feletti ellenőrzést. A hadsereg hónapokon át tartó ostromra készül: a harc nemcsak a város utcáin, hanem az alagutakban és a civil lakosság közé ékelődve zajlik majd, ami a katonai műveletek mellett komoly humanitárius és politikai dilemmákat is felvet.

Több évtizedes hatalomra jutása óta Ali Hámenei Ajatollah, Irán vezetője regionális erőket és rakéta arzenált épített ki a Közel-Keleten, hogy az Izrael által végrehajtott támadásokat visszatartsa. Azonban, meggyengült szövetségesei és Izrael légi fölénye kevés lehetőséget hagy Irán vezetőjének, aki saját és rezsimje túléléséért küzd.

Szeptember 15-én vette kezdetét a Freedom Edge 25, a dél-koreai, japán és amerikai haderők közös hadgyakorlata, amely minden eddiginél látványosabban jelzi a három ország szoros stratégiai összefonódását az indo–csendes-óceáni térségben.

Az elmúlt évtizedben egyre erősebben látszik, hogy a nők és férfiak politikai preferenciái eltérő irányba mozdulnak. Ez a jelenség az úgynevezett gender gap, amely legerősebben az Amerikai Egyesült Államokban van jelen, azonban ma már hasonló tendenciák mutatkoznak Európa vagy Ázsia egyes országaiban is. A legjelentősebb eltérés pedig egyértelműen a Z generáció körében van, ahol a lányok balra, a fiúk ugyanakkor inkább jobbra tolódnak a politikai palettán.

Charlie Kirk, a konzervatív ifjúsági mozgalom egyik legismertebb alakja merénylet áldozata lett. A nyomozás jelenlegi állása szerint a gyanúsított egyedül cselekedett, és DNS-nyomok kötik a helyszínen talált fegyverhez és eszközökhöz.

Szeptember 3-án Florida tisztifőorvosa, Dr. Joseph Ladapo bejelentett egy tervezetet, amely a kötelező oltások eltörlését célozza. Egy nappal később Ron DeSantis, az állam republikánus kormányzója tovább fokozta a helyzetet azzal, hogy kijelentette: megszüntethetik az általános iskolások számára előírt kötelező védőoltásokat.

Több mint két év hallgatás után Etiópia idén júliusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában megszállással és jogsértésekkel vádolta Eritreát Tigrében. Az eritreai hadsereg a 2020–2022-es háborúban Etiópia oldalán harcolt, de nem vonult ki teljesen a területről. A 2022-es pretoriai békemegállapodás véget vetett a harcnak, viszont elmérgesítette a két ország viszonyát, és azóta számos vállalás függőben maradt.

Nepál történelmi válság küszöbén áll: a Z generációs fiatalok által szervezett tüntetések a közösségi média betiltása nyomán robbantak ki, de a korrupció, a gazdasági kilátástalanság és a politikai elit fényűző életmódja elleni felkeléssé váltak. A hetek óta tartó tiltakozások a kormány bukásához, több mint 13 ezer fogoly szabadon engedéséhez és halálos áldozatokat követelő összecsapásokhoz vezettek.

Negyven év után darabjaira eshet szét a világ legnagyobb és legidősebb jéghegye, az A23a. Az Antarktisz partjainál olvadó hatalmas jégtömb nem csupán a tengeri ökoszisztémákat és óceáni áramlatokat érinti, hanem arra is emlékeztet, hogy a klímaváltozás hatásai a társadalomra és a gazdaságra is kihathatnak.

A Turning Point USA fiatal alaptójaként a nagyhatású, fiatalokat minden korábbinál nagyobb mértékben elérő konzervatív influenszer, Charlie Kirk meggyilkolása a szólásszabadság és a szabad, akár szélsőségesen eltérő álláspontok közötti vita alapértékébe vetett hitet is megrendítette, tragikus halála azonban több irányban is fordulópontot jelenthet a politikailag mélyen megosztott Egyesült Államok számára.