A 2025. február 23-án tartott német szövetségi választásokon a konzervatív CDU/CSU szövetség – élén Friedrich Merz-cel – végzett az első helyen (~28,5%-os eredménnyel). A második helyet a jobboldali radikális AfD szerezte meg ~20,8%-kal, míg Olaf Scholz kancellár kormányzó szociáldemokrata pártja (SPD) történelmi mélypontra, ~16,4%-ra zuhant. Mivel a CDU/CSU önálló többséget nem szerzett, Merz kénytelen volt koalíciós partner(ek)et keresni a kormányalakításhoz.

A centrumpártok számára gyakorlatilag egy opció maradt: a legnagyobb ellenzéki erővé előrelépő AfD kihagyásával nagykoalícióra lépni az SPD-vel. A választás után éppen ezért szinte azonnal megindultak a tárgyalások a Merz vezette konzervatív blokk és az SPD között egy új kormány megalakítása érdekében. 
A koalíciós egyeztetések hónapjai egybeestek a nemzetközi porondon zajló viharos eseményekkel, amelyek rávilágítottak a stabil kormány és a hatékony külpolitikai stratégia szükségességére. A koalíciós tárgyalások központjába az adósságfék-szabályozás módosítása mellett külpolitikai kihívások – mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló viszony és az USA által bejelentett új védővámok ügye – kerültek.

Az elmúlt hetek fejleményei

A kereszténydemokraták (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) intenzív egyeztetéseket folytattak a kormányprogram fő irányairól, mielőtt megszületett volna a koalíciós megállapodás. A tárgyalások előrehaladtával

kiszivárgott egy koalíciós megállapodástervezet, amely szerint a felek kiemelt célként rögzítik a transzatlanti gazdasági kapcsolatok erősítését, a többi között egy középtávon megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás tervét az Egyesült Államokkal.

Ez figyelemre méltó fordulat, hiszen a korábbi években épp a szociáldemokraták ellenállása járult hozzá a TTIP szabadkereskedelmi tárgyalások kudarcához. A változó geopolitikai helyzet azonban most mindkét nagy pártot a transzatlanti kereskedelmi nyitás fontosságának elismerésére készteti. Végül a koalíciós felek megegyezésre jutottak számos kérdésben, például a gazdaságélénkítő programról is: Merz ugyan konzervatív fiskális héjaként ismert, de támogatott egy, az SPD által szorgalmazott, adósságfékkel kapcsolatos alkotmánymódosítást az ország versenyképességének javítása érdekében. Ez jelzi, hogy a koalíció kötélidegekkel igyekszik egyensúlyt találni a költségvetési fegyelem és a szükséges beruházások között a két éve recesszióban lévő gazdaság talpra állítása érdekében.

Az elmúlt napok azonban további próbatételeket hoztak: az Egyesült Államokból érkező váratlan intézkedések miatt a feleknek menet közben kellett napirendjükön módosítaniuk. Donald Trump amerikai elnök új globális vámtarifa-rendszert jelentett be, amely sokkolta a piacokat és közvetlen kihívást intézett a német gazdaság és politika felé. A hírre a német tőzsdeindexek meredeken zuhantak – a vezető DAX hétfőn 10% feletti eséssel nyitott, mielőtt némi korrekció beállt.

„Die Lage an den internationalen Aktien- und Anleihemärkten ist dramatisch und droht sich weiter zuzuspitzen. Es ist deshalb dringlicher denn je, dass Deutschland so schnell wie möglich seine internationale Wettbewerbsfähigkeit wiederherstellt. Diese Frage muss jetzt im Zentrum…

— Friedrich Merz (@_FriedrichMerz) April 7, 2025

A piaci megrázkódtatás egy csapásra még sürgetőbbé tette a kormányalakítási tárgyalásokat, hiszen a válságkezelésben cselekvőképes kabinetre van szükség. Múlt hétfőn Merz és az SPD vezetői rendkívüli egyeztetést tartottak – melyen részt vett a leköszönő kancellár, Olaf Scholz is – hogy megvitassák a Washington lépéseire adandó választ. Merz a Reuters hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatában „drámainak” nevezte a nemzetközi pénzpiaci helyzetet, és hangsúlyozta, hogy Németország versenyképességének mielőbbi helyreállítása minden korábbinál sürgősebb feladat. Mint mondta,

ennek a kérdésnek mostantól a koalíciós tárgyalások középpontjában kell állnia”. Nyilatkozata tükrözi, hogy a külgazdasági kihívások immár nem csupán háttértényezői, hanem alakítói a koalíciós alkufolyamatnak.

Külpolitikai prioritások a formálódó koalícióban

Transzatlanti kapcsolatok és védelmi politika

Az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott viszony kiemelt téma volt a koalíciós megbeszéléseken. A Trump-adminisztráció lépései eddig nem látott módon kérdőjelezik meg a transzatlanti szövetség alapjait, ami Németországot stratégiai újragondolásra készteti. Friedrich Merz – aki hosszú ideig a szoros amerikai–német partnerség híve volt – a választások után meglepően határozott hangot ütött meg: kijelentette, hogy Európának gyors ütemben meg kell erősítenie saját védelmi képességeit, hogy lépésről lépésre elérje a biztonsági „függetlenséget” az Egyesült Államoktól. 

A koalíciós felek közös nevezőre jutottak abban, hogy Németország és Európa fokozza védelmi erőfeszítéseit. Ez összhangban áll azzal a folyamattal, amelyet Olaf Scholz 2022-ben a „Zeitenwende” (időforduló) doktrínájával elindított

– nevezetesen a védelmi kiadások jelentős emelésével és a Bundeswehr modernizálásával. A formálódó kormány tehát várhatóan megerősíti szándékát a NATO-kötelezettségek teljesítése iránt, ugyanakkor párhuzamosan támogatja az EU védelmi dimenziójának fejlesztését és egy európai stratégiai autonómia kialakítását. Merz egyértelművé tette, hogy számára „Európa megerősítése” a prioritás, hogy szükség esetén saját erőből is garantálni tudja a kontinens biztonságát.

Ez a megközelítés az SPD-ben is visszhangra talál – a szociáldemokraták hagyományosan támogatói az európai integráció mélyítésének, beleértve a közös kül- és biztonságpolitika erősítését. A koalíciós szerződés tervezete várhatóan megfogalmazza majd e törekvést, jelezve, hogy Berlin kész szorosabban együttműködni Franciaországgal és más európai partnerekkel a védelmi és külpolitikai kérdésekben.

Trump új vámtarifái: kihívás és reakció

Az elmúlt napok legnagyobb port kavart fejleménye Donald Trump újonnan bejelentett vámpolitikája, amely lényegében minden amerikai importárura kiterjedő védővámokat vezet be. Trump – immár második elnöki ciklusában – drasztikus lépésre szánta el magát a kereskedelem terén. Egy április 2-án aláírt elnöki rendelettel minimum 10%-os vámtarifát vetett ki minden külföldről érkező termékre (még a hagyományos szövetséges országok esetében is), az importautókra pedig külön 25%-os pótvámot rótt ki.

Németország külgazdasági érdekeit különösen érzékenyen érinti ez a fejlemény. Az ország gazdasági ereje nagyrészt exportorientáltságán alapul: olyan iparágak termékeinek kivitelén, mint a gépgyártás, vegyipar, autóipar.
Az USA az elmúlt években Németország legfontosabb kereskedelmi partnerévé lépett elő, 2024-ben például 161,4 milliárd euró értékben exportáltak árut az amerikai piacra. A Trump-féle vámtarifák ezért különösen fájdalmasan érintik a német ipar kulcságazatait: az autógyárakat, a gyógyszer- és vegyipart, a gép- és berendezésgyártó szektort – vagyis pont azokat, amelyek a német export gerincét adják. 

Forrás: Statista

Kitekintés: más külpolitikai aspektusok

Bár az Amerikával való viszony uralja a külügyi témákat, a koalíciós egyeztetések kitértek más fontos területekre is. Az orosz–ukrán háború továbbra is első számú biztonsági kihívás Európában. A távozó Scholz-kormány elindította Németországot a fegyverszállítások és a védelmi kiadások növelésének útján, és ebben várhatóan kontinuitás lesz: Merz és az SPD is támogatja Ukrajna további segítését, miközben fenntartják az Oroszország elleni szankciókat. Ugyanakkor egy esetleges új amerikai–orosz közeledés aggasztja Berlint, mert attól tart, hogy európai érdekek sérülhetnek, ha Európa kimarad az egyezkedésből. A koalíciós felek ezért hangsúlyozzák: bármilyen ukrajnai rendezésnek transzatlanti koordinációban, az európaiak bevonásával kell történnie, hogy ne szoruljon háttérbe sem Kijev, sem az EU érdeke.

Kína szintén fókuszba került a külpolitikai fejezeteknél. Merz ismert arról, hogy keményebb vonalat képviselne Pekinggel szemben, akár korlátozva a kínai befolyást és beruházásokat Németországban.

Ugyanakkor tisztában van vele, hogy koalíciós partnere óvatosabb álláspontot képvisel, és Trump kereskedelmi háborúi is óvatosságra intenek – Berlin nem akar egyszerre két fronton konfliktust nyitni fő gazdasági partnereivel. Így az új kormány várhatóan folytatja a kritikus infrastrukturális szektorok védelmét (pl. a 5G hálózatokban vagy a kikötőkben a kínai terjeszkedés korlátozását), és hangot ad az emberi jogi aggályoknak, de kerüli a nyílt konfrontációt Pekinggel, amíg a transzatlanti kereskedelmi feszültségek nem enyhülnek. E megfontolások is szerepet játszanak abban, hogy Merz kínai vonatkozású „héjasága” valamelyest szelídül – a gazdasági realitások és a koalíciós partner kívánságai egyaránt fékező hatást gyakorolnak rá. 

A németországi koalíciós tárgyalások legújabb fejleményei azt mutatják, hogy a külpolitikai kihívások – különösen az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatban bekövetkezett feszültségek – közvetlen hatást gyakorolnak a belpolitikai folyamatokra is.

Trump váratlan és agresszív kereskedelempolitikai lépései újraértelmezték a koalíciós egyeztetések prioritásait, előtérbe helyezve a gazdasági válságkezelést és az egységes európai fellépést. A koalíció stratégiája így egyszerre igyekszik megőrizni a transzatlanti kapcsolatokat és megvédeni a német érdekeket a változó nemzetközi környezetben. Ez a kiegyensúlyozó politika magában foglalja a NATO iránti elkötelezettséget, de a független európai védelmi képességek fejlesztését is; a kemény elvi kiállást a szabadkereskedelem mellett és az erőteljes ellenlépéseket az amerikai vámokkal szemben, ugyanakkor a hídépítést is egy jövőbeni kompromisszum felé.

Egyértelmű, hogy Németország új kormánya - várhatóan májusban - a nemzetközi bizonytalanság közepette alakul, és létfontosságú, hogy a koalíciós partnerek közös hangot üssenek meg a külügyekben. Az Egyesült Államokkal való viszony alakulása – legyen szó akár kereskedelmi háborúról, akár védelmi szövetségről – a következő időszakban próbája lesz Berlin diplomáciai mozgásterének és az európai egység melletti elkötelezettségének. Az azonban már most látszik, hogy a német belpolitika határai egyre inkább elmosódnak a külpolitikai realitásokkal: ami a Fehér Ház Rózsakertjében történik, az azonnal érezteti hatását a berlini tárgyalóasztalnál is.

Szemlézte: Biró-Markovics Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon