2024. június 13. 07:00 - Danube Institute

Fokozódik az űrverseny a 21. században

Kína jelentős mérföldkő elérését jelentette gyorsan fejlődő űrprogramjában egy személyzet nélküli holdszonda májusi fellövésével. A Chang'e 6 küldetés célja, hogy mintákat hozzon vissza a Hold túlsó oldaláról, ami a maga nemében az első olyan törekvés, amely hangsúlyozza Kína ambícióit, hogy megszilárdítsa vezető űrkutató nemzetként betöltött pozícióját.

shutterstock_2307202473.jpg

Ez a küldetés nemcsak Kína technológiai fejlettségéről tanúskodik, hanem jelentős lépés az űrkutatásban folytatott fokozódó globális versenyben is. A Chang'e 6 űrhajó május 3-án szállt fel a dél-kínai szigettartományban, Hainanban található Vencsang Űrindító Állomásról. Az indítás jelentős országos figyelmet kapott, és az általában nyugodt halászfalut, Longlou-t az izgalom nyüzsgő központjává változtatta. A turisták elárasztották a területet, alig várva, hogy tanúi lehessenek ennek a történelmi eseménynek. Az árusok űrtémájú kellékeket árultak, a gyerekek pedig kínai zászlókat lobogtattak, hozzájárulva az ünnepi hangulathoz, amely áthatotta a strandot. 

A Chang'e 6 küldetés kritikus lépés Kína ambiciózus célja felé, hogy 2030-ra űrhajósokat szállítson a Holdra, és végül holdbázist építsen. A siker növeli Kína holdkutatási képességeit, és demonstrálja az űrtechnológia gyors fejlődését.

Todd Harrison, az American Enterprise Institute vezető munkatársa kiemelte Kína jelentős előrelépéseit, megjegyezve, hogy az felülmúlta Oroszországot, és most már a második helyen áll az Egyesült Államok mögött az űrképességek fejlettsége és lehetőségei terén.

A globális tét nagy, mivel más nemzetek, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, India és Japán is versengenek a holdkutatásban szerezhető előnyökért. Clayton Swope, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Aerospace Security Project igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy Kína törekvései ennek a szélesebb körű versenynek is részét képezik. A Chang'e 6 sikere megszilárdítja Kína státuszát ebben az új űrversenyben. 

Kína űrkutatási ambícióit számos jelentős mérföldkő jellemezte. A 2013-as Chang'e 3 küldetés során első holdraszállását érte el, ezzel lett az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió utáni harmadik ország, amely ezt megtette. 2019-ben a Chang'e 4 küldetés újabb történelmi precedenst teremtett azzal, hogy szondát landoltatott a Hold túlsó oldalán, ami ezt megelőzően még soha nem sikerült. A 2020-as Chang'e 5 küldetés mintákat küldött vissza a Hold közeli oldaláról, ami hatalmas technológiai előrelépést jelentett.

Most a Chang'e 6 célja volt, hogy a Déli-sark-Aitken medencében landoljon a Hold túlsó oldalán – ezt június 2-án sikeresen végre is hajtotta. Ez a régió egyedülálló kihívásokat jelent a Földdel való közvetlen kommunikáció hiánya miatt, ami jeltovábbítást igényel a Hold körül keringő műholdon keresztül. A tudományos érték azonban potenciálisan hatalmas, mivel az erről a területről származó minták új betekintést nyújthatnak a Hold történetébe és a Naprendszer fejlődésébe. 

Tudományos célkitűzésein túl a Chang'e 6 küldetésnek jelentős geopolitikai következményei is vannak. Kína és Oroszország megállapodott abban, hogy együttműködnek egy holdkutató állomáson, tükrözve az űrkutatás stratégiai partnerségét.

Ez az együttműködés ellentétben áll az Egyesült Államok Artemis programjával, amelynek szintén célja az állandó jelenlét megteremtése a Hold déli pólusán. Az Artemis-küldetések késedelmekkel és költségvetési túllépésekkel szembesültek, ami arra késztette a NASA vezetőjét, Bill Nelsont, hogy figyelmeztessen annak kockázatára, hogy az USA lemarad és kimarad az új űrversenyben. 

Az űrkutatás terén folytatott nemzetközi együttműködés továbbra is vitatott kérdés. A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) világszerte felkérte a tudósokat, hogy tanulmányozzák a holdmintákat, jelezve az együttműködési hajlandóságot. Az amerikai törvények azonban tiltják a NASA-nak a közvetlen együttműködést Kínával, tükrözve a szélesebb körű geopolitikai feszültségeket. A NASA által 2020-ban a békés és fenntartható űrtevékenységek előmozdítása érdekében létrehozott Artemis-megállapodások kizárják Kínát és Oroszországot, hangsúlyozva a nemzetközi űrpolitika megosztottságát.

Kína űrprogramja, ellentétben a NASA-val, kevésbé átláthatóan működik, és szorosan kapcsolódik a hadsereghez.

Az űrtechnológia kettős felhasználású potenciálja aggodalmat kelt a nyugati szakértők körében Kína szándékaival kapcsolatban. Namrata Goswami, az Arizonai Állami Egyetem professzora hangsúlyozta azt a stratégiai előnyt, amelyet Kína nyer azzal, hogy időben eléri “űrmérföldköveit”, erősítve a technológiai fölény globális narratíváját.

A versenydinamika ellenére az űrkutatás képes egyesíteni az emberiséget. Az ismeretlen megértésének keresése túlmutat a politikán, tükrözve a felfedezés iránti közös emberi vágyat. A Chang'e 6 küldetés, miközben előmozdítja Kína nemzeti érdekeit, hozzájárul az emberiség kollektív tudásanyagához is, kiemelve az űrkutatás kettős természetét, mint versenyt ösztönző és együttműködést teremtő törekvést.

A Chang'e 6 elindítása jelentős fejezetet jelent Kína űrprogramjában, és döntő pillanat a holdkutatásért folytatott globális versenyben. Ahogy Kína tovább fejleszti űrbeli képességeit, kihívást jelent más nemzetek számára, hogy lépést tartsanak, elősegítve mind a versenyt, mind a potenciális együttműködést. A küldetés sikere nemcsak Kína holdi ambícióit erősíti, hanem értékes tudással is hozzájárul a tudományos közösséghez, hangsúlyozva a világűr felelősségteljes és inkluzív kutatásának fontosságát.

Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása