2024. február 08. 07:00 - Danube Institute

Csaknem másfél évtized után „szavazhatják ki” a torykat a hatalomból Nagy-Britanniában

2024 őszén a parlamentarizmus szülőhazájában, Nagy-Britanniában is választások lesznek. A tizennégy év óta kormányzó Konzervatív Párt nagy feszültségben készülhet a kampányra: támogatottságát a közvéleménykutatások mintegy 24%-ra mérik, szemben Sir Keir Starmer Munkáspártjával.

shutterstock_2275345293.jpg

2024 a választások éve a világban, és így lesz ez a parlamentarizmus szülőhazájában is, Nagy-Britanniában. Az országot 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt azonban történetének egyik legnagyobb vereségére készülhet: jelenleg a Politico összesítése alapján a különböző közvéleménykutatások csupán 24%-ra mérik támogatottságát, szemben a kiemelt népszerűségnek örvendő Munkáspárttal (48%), amelyet Sir Keir Starmer vezet. Starmer – elődje, Jeremy Corbyn távozása óta – a Munkáspárt imidzsét a moderált balközép felé kalibrálta, az emúlt hetekben kifejezetten vállalkozásbarát húrokat pengetve.

Stratégiája feltehetően az, hogy a Konzervatív Pártról lemorzsolódó választókat igyekszik megszólítani, látszólag sikeresen. Kormányzásának tizennégy éves történetében a Konzervatív Párt számos megpróbáltatáson vezette keresztül a szigetországot, kezdve Nagy-Britannia az Európai Unióból való kilépésével – amelynek gazdasági következményei máig hatnak – az igencsak megkérdőjelezhetően kezelt koronavírus járványig, vagy az orosz-ukrán háború nyomán elharapozó inflációs válságig.

Mindeközben maguk a Konzervatívok is sok belső válságon mentek keresztül: történetüket újabb és újabb lemondások, kormányalakítások és kabinetválságok terhelték.

Ennek a történetnek talán a legnevezetesebb pillanata a Káposzta Napja volt, amikor is Liz Truss, aki egy kiélezett pártszavazás után a frissen lemondott Boris Johnson helyét foglalta el a Downing Street 10-ben miniszterelnökként, csupán ötven napos kormányzás után maga is lemondott, ezzel pedig elveszítette a szavatossági versenyt a Daily Star által ellene „jelölt” káposztafejjel szemben.

Liz Truss azután mondott le, hogy a pénzügyminisztere által előterjesztett reformcsomag politikai és gazdasági zűrzavart okozott az országban, felélénkítve az inflációt és aláásva a font értékét. Trusst a miniszterelnöki székben a mai is kormányzó Rishi Sunak követte.

A Konzervatív Párt választási esélyeit a fennálló gazdasági nehézségek továbbra is beárnyékolják. A brit alsóház könyvtárának adatai szerint 

Nagy-Britannia bruttó hazai összterméke (GDP) reálértékben nézve mindössze másfél százalékkal volt magasabb 2023 harmadik negyedévében, mint a koronavírus járvány előtt; a világ legfejletebb gazdaságait tömörítő G7 országai közül csak Németország múlta alul a maga 0,4%-ával.

A helyzet 2024-ben sem lesz rózsás: az idei évre az IMF Nagy-Britanniának 0,6%-os növekedési rátát jósol. Mindez azt jelentheti, ha nem sikerül a brit gazdaságban mélyreható strukturális változást keresztülvinni vagy új piacokat szerezni, hosszútávú stagnálás jöhet.

Mindazonáltal Nagy-Britannia helyzetéről más európai és nyugati országokhoz képest kedvező tulajdonságokat is elmondhatunk, ha nem is rögtön a gazdasági térben. Ezek közül különösen érdemes lehet megmelíteni, hogy más európai országokkal szemben Nagy-Britanniában nincs nyoma tömegmobilziációs szinten a különböző politikai szélsőségeknek. A brit politikai életet három évszázad óta meghatározó kétpártrendszer többé-kevésbé zavartalanul működik, még ha a különböző területi-nemzetiségi pártok, vagy az együgyes pártok, mint a Nagy-Britannia által is gazdagított utolsó (2019-es) európai választásokat megnyerő Brexit Párt időlegesen változtattak ezen a képen. Ezért aztán elmondható, hogy noha az Egyesült Királyság komoly gazdasági problémákkal néz szembe, demokratikus politikai kultúrája stabil, ez pedig legalább némi optimizmusra okot adhat Őfelsége alattvalói számára. 

Szemlézte: Béndek Ábris

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása