Eltekintve attól, hogy a közösségi médiaplatformok elsődleges célja a szórakoztatás, valamint a felhasználók közötti kapcsolattartás lenne, az esetenként hiányos, illetve nem jól kidolgozott szűrőprogramok miatt számos olyan tartalom kerül a közönség elé, amely kifogásolható, vagy agresszív.

Manapság, a közösségi médiaplatformok világában mindennapos használatuk során gyakran észre sem vesszük, mekkora veszélyeket is rejt egy-egy közkedvelt alkalmazás. Ilyen például a sokak által betiltott TikTok is, amelyet az utóbbi időben rengeteg kritika ért, azonban sűrűn elfelejtjük, hogy rajta kívül még számos más applikáció hagy maga után kivetnivalót.

A YouTube is egy a már említett ilyen alkalmazások közül, sőt, adott esetben rosszabb – véli John Mac Ghlionn a The European Conservative hasábjain. A legnépszerűbb videomegosztó platformot mára már a Föld lakosságának több mint egyharmada aktívan használja. Az Egyesült Államokban pedig az 1997 és 2012 között született lakosság mintegy 96%-a rendelkezik felhasználói fiókkal.

A szórakoztatáson kívül komoly árnyoldala, hogy – az Australian Institute for Suicide Research kutatásai alapján –

az aktív felhasználók (főleg a 29 év alatti korosztály) hajlamosabbak depresszióba esni, többet szoronganak, illetve fokozott magányt is éreznek azokhoz képest, akik alig, vagy szinte soha nem használják a YouTube-ot.

A már említett kutatóintézet felmérései alapján az alkalmazás nagyon csekély erőfeszítést fektet abba, hogy az öngyilkossággal kapcsolatos tartalmakat szűrje, korlátozza azok elérését. Az algoritmus pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetet, lévén, hogy a videojavaslatok alapját a korábban megnézett tartalom milyensége képezi, így a felhasználónak szinte lehetetlen kiszabadulnia a YouTube által generált ördögi körből. Ezért fordult elő az is, hogy a videojátékok iránt érdeklődő fiúk fegyverekkel és erőszakkal kapcsolatos ajánlásokat kaptak.

A gyerekek fokozott védelme érdekében megszületett a YouTube Kids, amely a fejlesztők elmondása alapján kifejezetten gyermekeknek szól és a nekik megfelelő tartalmat sugározza.

Azonban, nem precedens nélküli az sem, hogy a „gyermekbarát és szűrt környezetben” kábítószergyártásról és kereskedelemről szóló videók jelentek meg.

Eltekintve attól, hogy a YouTube mégsem a legpopulárisabb „streaming platform”, sőt, csak a második leggyakrabban használt keresőmotor, a videomegosztó portál mégis „nagyobb és sokszínűbb közösséget vonz, szinte már történelme van, ugyanakkor pedig rendkívül személyre szabott és befolyásos ajánlásokkal, valamint sokkal komplexebb és olykor átláthatatlan algoritmussal operál”, amely a benne rejlő, jócskán kifogásolható tartalmak könnyebb célba jutását is eredményezi.

A cikk szerzője szerint joggal jelenthetjük ki, hogy a YouTube rosszabb, mint a TikTok. Míg az utóbbi rendelkezik „életkor-minimummal” – ami egyébként a 12 éves kor – az előbbi már három éves kortól kínál tartalmakat. „A YouTube pedig, mint egy „Made In America” platform pedig kétségkívül komoly károkat okoz a gyermekeknek.” – húzza alá Ghlionn.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon