2023. január 15. 07:00 - Danube Institute

Van-e élet a hús után?

Egyesek szerint az alternatív proteinek jelenthetnek megoldást a klímaváltozásra.

shutterstock_1855312099.jpg

Az élelmiszerhiány okozta biztonsági kockázatok nem számítanak új fenyegetésnek a nemzetközi kapcsolatok tudományában. Ezzel szemben Európát sokként érte az orosz-ukrán háborúval összefüggésben álló ellátási válság. Ennek eredményeképp a nyugati döntéshozóknak olyan alternatívák után kell nézniük, amelyek fenntarthatóbbá és mindenekelőtt ellenállóbbá teszik az ellátási rendszert. Az ötletelés során pedig egészen elképesztő gondlatok is megfogalmazódnak az élelmiszeripari szakértők fejében. Nigel Purvis (Climate Advisers) és Bruce Friedrich (Good Food Institute) például a Foreign Policy hasábjain elemezték, hogy a növényi alapú húspótló termékek miként jelenthetnek megoldást erre a problémára.

Csakúgy, mint a gazdaság egyéb területei, az élelmiszer-ellátási rendszer is jelentős globalizáción ment keresztül az elmúlt évszázadban. A szerzők szerint ennek egyik leggyengébb láncszeme az állattenyésztés.

Úgy vélik, hogy ez az ágazat közvetlenül és közvetetten is nagyban felelős nem csupán a globális felmelegedésért, de az ellátási válságok kialakulásáért is. Egyrészt ki kell emelni, hogy az élőállat-tenyésztés direkt módon nagy mértékű üvegházhatású gázkibocsátást tudhat magáénak. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2019-es adatai szerint az állattenyésztési ipar évente 7,1 gigatonna szén-dioxid légkörbe kerülését okozza, ami a teljes emberi tevékenységből adódó gázkibocsátás 14,5%-át jelenti.

(Kérdés persze, hogy azzal, hogy a károsanyag kibocsátás egy jelentős részét az állattenyésztésre fogjuk, nem épp magunkat mentjük-e fel az alól, hogy egyénként még többet tegyünk a klímaváltozás ellen – a szerk.)

A jelenleg megfigyelhető fogyasztási tendenciák pedig – Purvis és Friedrich szerint – nem kecsegtetnek pozitív változással. Az FAO becslése szerint 2050-re 73%-kal fog növekedni az emberiség húsfogyasztása, ami a jelenlegi problémák exponenciális növekedésével járhat.

A szerzőpáros szerint erre jelenthetnek megoldást az alternatív proteinforrások, azaz az olyan alapanyagok, amelyek az állati eredetű tápanyagfogyasztás élményét adják anélkül, hogy valódi húsra lenne szükség az előállításukhoz.

De mivel indokolják a cikk írói, hogy jobbak ezek az alternatívák a hagyományos fehérjeforrásokhoz képest? Először szerintük is sokkal hatékonyabb az erőforrások gyártás során történő felhasználása. A növényi alapú proteinek előállításához 95%-kal kisebb földterület szükséges, mint amit a klasszikus állattenyésztés és feldolgozás igényel. Továbbá a jelenlegi krízisben megmutatkozó szempont, azaz az élelmiszerbiztonság aspektusából is kedvezőbb lehetőséget jelentenek ezen termékek. Mivel a növényi alapú húspótlók gyártása egy helyszínen lefolytatható, ezért sokkal kevesebb töréspont figyelhető meg az ellátási láncokban.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

süti beállítások módosítása