2022. június 02. 07:00 - Danube Institute

Az amerikai baloldal és a nagy cégek szövetsége nem tarthat sokáig

A 2020-as Black Lives Matter tüntetéshullám óta úgy tűnik, az amerikai nagytőke a baloldal sajátos céljainak szolgálatába állt, gyakran erőteljesen kiállva a „társadalmi igazságosságot” érintő ügyekért. Hosszú távon ez azt jelentheti, hogy a Republikánus Pártot elveszti támogatói közül, miközben újakat nem szerez - érvel a Quillette egyik szerzője.

nagytokebaloldal_nyito.jpg

Gyakran felmerül az a kérdés, hogy mégis hogyan fordulhat elő, hogy a szociális igazságosság melletti kiállásról nem túlságosan híres hatalmas amerikai cégek egyre inkább hangoztatják a baloldali és posztmodern értelemben liberális értékeket? Melegjogok, transzjogok, faji egyenlőség – ezek mind fontos ügyekként bukkantak fel a vállalatok belső ügyeiben.

Mára egy egész iparág épült arra, hogy a hatalmas amerikai cégvilágot a lehető legjobban felkészítse és vezesse a szociálisan „helyes” álláspontok ösvényein.

Ők a „diverzitást, egyenlőséget és inkluzivitást” elősegítő tanácsadó cégek. S ma már úgy tűnik, a nagy multik nem is igazán profitot akarnak szerezni, hanem a legfontosabb társadalmi ügyeket szeretnék felvállalni. Legalábbis a Davosi Világgazdasági Fórumról ez derült ki, ahol a résztvevők kiálltak az új ESG (Environmental, Social, Governmental) elvek mellett, amelyek a profitmaximalizálás helyett a világ és az emberiség életében fontos kérdésekre helyezik a hangsúlyt a cégek tevékenységében.

Ezzel a cégvilág „hivatalosan” is a politikai színtérre lépett, deklarálva, hogy bizonyos világnézeteket támogatni fog, másoknak pedig ellene dolgozik.

De vajon fenntartható-e ez a rendszer? Mondhatnánk, hogy a kapitalizmus világának megnyerésével a baloldal elérte azt, amit akart, meghódította a termelés eszközeit, s az emberiség általa elképzelt érdekeinek szolgálatába állította azokat. Gyakori az az elképzelés, hogy a kapitalizmus egyszerűen így működik: a lehető leginkább akar kedvezni a fogyasztóknak, az ügyfeleknek, és aszerint fordul, ahogy a szél fúj. Ez az elképzelés valamiféle „mindentudóságot” tulajdonít a tőkének, hogy a „matematikai” agyak pontosan tudják, mi kell a fogyasztóknak, mi a legkifizetődőbb és mi a legjobb stratégia, ami az ügyfelek között nyertes lehet.

Azonban a kép nem ilyen egyszerű. Semmi sem bizonyítja azt, hogy a baloldal és a nagytőke érdekei megegyeznek.

Az, hogy ki rendelkezzen nagy pénzügyi eszközök felett, mindig is fontos kérdése volt a politikának és a közügyeknek.

Mondhatjuk, hogy most ilyen nagy pénzügyi eszközök kerültek be a politikába. Persze, a cégek és a közügyek világa sosem volt idegen egymástól, de most mégis, nyilvános és deklarált belépésről van szó. Ennek a nagy pénztömegnek meg is van most a gazdája, a cégek menedzsmentje. Senki nem garantálja ugyanakkor, hogy a baloldal többi része ebből nem akar egy szeletet. A cégek csak egy megközelítését képviselik a szociális igazságosságnak, és számtalan olyan baloldali csoport van, amelyik egyáltalán nem akarja a kapitalizmus képviselőit maga között látni.

És miközben a cégek a széthúzó és egyáltalán nem biztonságos baloldali szcénába belépnek, teljesen maguk ellen fordítják a jobboldalt. Ron DeSantis floridai kormányzó valóságos rémévé vált a cégvilágnak, miután a transz- és melegkérdések iskolai tárgyalását tiltó állami törvény miatt összekülönbözött a Disneyvel, és megvonta annak speciális, a Disney World élményparkra vonatkozó adózási jogait. Számos más államban is fellépnek az - ahogy ők hívják - „woke kapitalizmus” ellen, és ellenzik a baloldali álláspontok támogatását.

Miközben a republikánusok hagyományosan piacbarát és cégbarát politikát támogatnak, a republikánus szavazók körében már alig egyharmadnak van jó véleménye az amerikai nagytőkéről. És a demokrata szavazók között - miközben növekedett azoknak a száma, akik jónak tartják a cégek hatását a társadalomra - még mindig nagyon alacsony, 28% maradt. Így összességében a cégek két szék között a földre huppantak: elfogadottságuk az amerikai társadalmon belül összességében csökkent.


Lehet, hogy az amerikai nagytőke tényleg csak a nagyobb haszon érdekében lépett a politikai küzdőtérre, de drága egyetemekről kikerülő, sajátos liberális elveket magukkal hozó menedzsereik és vezetőik eltévesztették a lépést. Már meg is kezdődött a visszavonulás a politikai szerepléstől: sorra küldik el a szociális igazságosságot tanító tanácsadókat, és az abortusztörvény lehetséges szigorítása ellen már alig-alig szólaltak fel céges hangok.

Lehet, hogy a kapitalizmus Amerikában néhány éven belül ismét olyan lesz, mint régen: érzéketlen, haszonleső, de legalább politikamentes. És ez így is van jól.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

süti beállítások módosítása