2022. március 25. 07:00 - Danube Institute

Az orosz gáz csak hosszútávon lesz lecserélhető

Az energiaárak növekedése már 2021 második felében megindult, de Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következtében újabb lendületet kapott. Közben az európai döntéshozók egyre többet beszélnek az Oroszország elleni energetikai embargóról. Egyáltalán lehetséges ez? Lemondhatunk-e az orosz gázról? A Batthyány Lajos Alapítvány és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kerekasztal-beszélgetést szervezett a kérdés kapcsán a BLA|arena programsorozat keretében.

blagaz1.jpg

A beszélgetés résztvevői Deák András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) tudományos főmunkatársa; Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője; és Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója voltak. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója moderálta a diskurzust.

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy minél tovább elhúzódik az orosz-ukrán háború, annál nagyobb negatív gazdasági hatásokra lehet számítani. Az oroszoktól való gázfüggőség a legnagyobb probléma Európa számára, mivel kérdéses, meddig képes zavartalanul érkezni Ukrajna felől a földgáz. Az előrejelzések szerint globális élelmiszerválság is várható, ugyanis a világ legnagyobb gabona exportőrei háborúznak, ráadásul legfőbb műtrágya-beszállítói is az európai államoknak. A harcok elhúzódása még inkább veszélyezteti a mezőgazdasági termelést.

Felvetődött az a kérdés, hogy az utóbbi 20 évben történt-e érdemi előrelépés az Európai Unió és az Orosz Föderáció között fennálló energiafüggőség csillapítására? A helyzet azt mutatja, csupán minimális mértékben tudták az államok csökkenteni a kitettséget. A fekete-tengeri földgáz kitermelése jelentett volna egyfajta megoldást, viszont geopolitikai okok miatt ez még nem valósult meg. Az 1960-as évek óta szállít Oroszország földgázt megbízhatóan Nyugat-Európába. Ugyancsak az 1960-as évek óta meredeken emelkedik az európai energiafogyasztás, jelenlegi állás szerint

az EU éves szinten körülbelül 340 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, amelyből 170 milliárd köbméternyi Oroszországból érkezik.

Az orosz energiafüggőséget a cseppfolyósított gáz (LNG) Kína felőli importjával lehetett volna valamelyest csökkenteni, de Németország jobban bízott az orosz Északi Áramlatban. Európának vannak még potenciális olaj-és földgázlelőhelyei, de környezetvédelmi célok miatt a kitermelésre nincs politikai akarat.

Németország a napokban tárgyal Katarral egy hosszútávú energetikai szerződésről, így próbálja csökkenteni az orosz gáztól való függést. A németek terve 5-10 éves időtávot ölel fel, valamint a katari földgáz mellett LNG importálását is tervezik, ugyanakkor nincsen ehhez szükséges fogadótermináljuk, amelynek megépítése minimum 3-4 évig tart. Jelen pillanatban az LNG problémája az, hogy a források legnagyobb részben Ázsiában vannak lekötve, ezért rövidtávon ez sem tudja kiváltani az orosz földgázt.

Az elemzések szerint 2035-től reális a földgázfüggőség megszűnése, addigra esélyes, hogy teljes mértékben kiépülnek a megújuló erőforrási technológiák. Tehát legalább 15 éven keresztül felfutó gázfogyasztás lesz az EU-ban, csak utána következhet meredek csökkenés.

Rövidtávon nem lehet energetikailag elszakadni az Oroszországtól, de ez viszont is igaz: az oroszok a legtöbb földgázt Európába exportálják.

Hazánk nemrégiben kötött hosszútávú gázszerződést Oroszországgal, a földgáz nagyobb része nem Ukrajnán keresztül érkezik, hanem Törökország felől, amely némi ellátásbiztonságot jelent. A beszélgetés résztvevői elmondták: mindenképpen szükséges lenne a fekete-tengeri gázkitermelés megvalósulása, hogy csökkentsük a kitettségünket. Nagy előrelépés lenne, ha a magyar háztartások és általánosságban az épületek megfelelő szigeteléssel rendelkeznének, ezzel drasztikusan lehetne redukálni fogyasztási igényünket.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása