2022. február 16. 16:00 - Danube Institute

A Biden-elnökség újabb súlyos döntést hozott Afganisztánnal kapcsolatban

Miután a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, Amerika azonnal súlyos szankciókat vetett ki az országra, így a nemzeti bank Amerikában tárolt vagyonrészére is. Ennek a sorsáról hozott friss elnöki döntést véleményezte a National Interest.

afghanistan-g2eb9e9fb8_1920.jpg

Az Afgán Nemzeti Bankot még az Egyesült Államok „nemzetépítési” erőfeszítéseinek keretében hozták létre. Pénzeszközeinek egy részét az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékbankjában tárolta, nem kevesebb mint hétmilliárd dollárt. Ezt természetesen a tálib hatalomátvétel folyamán, 2021 augusztus 18-án befagyasztották
Sok más szankcióval és persze a muszlim radikális rezsim hatalomra jutásával együtt az amúgy is gyenge afganisztáni gazdaság totálisan összeomlott. Az afgán GDP negyven százalékát adták a külföldi segélyek, ezekkel és az addig elvileg elérhető tartalékok befagyasztásával a klasszikus értelemben vett gazdaság megbénult. Még a hivatalos valutából, az afganiból is hiány keletkezett, ugyanis rengeteget vittek el a menekülő elit tagjai készpénzben, az amerikai kézben levő európai pénznyomda pedig azóta sem küldött új címleteket.

Az új év beköszöntével az ENSZ legalább 5 milliárd dollár segély megajánlására hívott fel, hogy elkerüljék a totális humanitárius katasztrófát.

Ebből az Egyesült Államok 2021 januárjában 308 millió dollárt ajánlott fel végül. Számos szakértő hívott fel a befagyasztott pénzügyi eszközök feloldására, gyakran Amerikára terhelve a teljes külföldi kintlévőség, 9,5 milliárd dollár sorsát, amelyből valójában csak 7 milliárd van a Szövetségi Tartalék kezelésében.

Most az amerikai kormányzat sajátos manőverrel állt elő a legfontosabb ponttal, az Afgán Nemzeti Bank Amerikában tárolt hétmilliárdnyi vagyonával kapcsolatban. Visszaadni az egészet az új kormányzatnak nem szándékoznak. Ehelyett az óriási összeget kettéosztják, s a felét a 2001. szeptember 11-i merényletben hozzátartozójukat vesztett családok kárpótlására használják. A másik felét segély formájában juttatják vissza Afganisztánnak, nem pedig egyszerűen a tulajdonjogát adják át a táliboknak.

A National Interest szerint ez rendkívül rossz döntés. Afganisztánnak semmivel sem lesz jobb azzal, hogy ennek a pénznek az egy részét az amerikaiak magukhoz ragadják. A tálib kormányzat nem lesz engedékenyebb, ha éheztetik, csak még nehezebben tudja majd stabilizálni az országot, és így nő egy újabb belső konfliktus esélye. És jóllehet a 3,5 milliárd dollárt valóban Afganisztánra akarja költeni Amerika, a lap szerint

nagy az esélye annak, hogy az elsősorban Kabulra és környékére koncentráló segélyszervezetek egyáltalán nem juttatják el a legszegényebb vidéki afgánokhoz ezt a segítséget.

És természetesen mindez súlyosan rontja az amerikai tárgyalási pozíciókat a térségben, ugyanis nem valószínű, hogy a tálib kormányzat bármilyen engedményeket tenne Amerikának, amikor nincs már semmi vesztenivalója.

Hozzá kell tennünk, hogy talán nem is célja már Washingtonnak újabb megegyezések keresése Közép-Ázsiában. Az afgán vagyon felosztása mintegy szimbolikusan jelzi, hogy nem vágyik hosszabb távú projektekre a térségben. A hagyományosabban gondolkodó amerikai szavazói csoportoknak tett gesztus lehet a szeptember 11-e áldozatainak megsegítésére adott összeg. A segélyként utalt pénz pedig annak a jele, hogy az USA nem akar már tárgyalni, pozícióinak megtartására törekszik, és nem szándékozik újabb, több haszonnal kecsegtető, de bizonytalanabb manőverekbe fogni. Mindez egyébként nem feltétlenül a legrosszabb az afgánoknak. Miközben valóban jobb lenne, ha Washington mind a 7 milliárd dollárt eljuttathatná az afganisztáni lakosságnak, arra semmi garancia nincs, hogy a tálibok a vagyon megszerzése esetén jobban használnák fel azt. Amerika diplomáciai pozíciókat veszít a pénz felosztásával, de az afgán lakosság, ha a segélyt jól irányítják, talán még jobban is jár, mintha visszakerülne Kabulba a Nemzeti Bank 7 milliárd dollárjának teljes tulajdonjoga.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása