2022. február 13. 09:00 - Danube Institute

BLA|globus: A magyar védelempolitika megfelelő úton halad

Egy országnak létszükséglete, hogy a honvédelme korszerűen és zökkenőmentesen működjön, az állampolgárok veszély esetén is védve legyenek. Komoly nemzetpolitikai kérdés a kisebb területű és népességű országok esetében, hogy a regnáló kormányzat nagyhatalmak katonai erejére támaszkodik-e teljes mértékben, vagy saját haderejét is ütőképessé, önállóan funkcionálóvá képes-e alakítani. A Batthyány Lajos Alapítvány BLA|globus Kül- és Biztonságpolitikai Szalon programsorozatának keretében Benkő Tibor honvédelmi miniszter, korábbi Honvéd Vezérkari főnök adott elő a magyarországi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról.

benko_nyito.jpg

Benkő Tibor kifejtette, hogy két fontos komponens miatt kellett hozzálátni egy koncepciózus haderőfejlesztéshez. Az első, hogy a korszerűsítés és az innováció elengedhetetlen az újszerű és modern védelmi kihívások rengetegében. A második tényező a honvédelem alapokról való újjáépítése. 2004 után a magyar hadsereget leépítették a pénzügyi források elvonásával, hadászati eszközök eladásával és számos laktanya bezárásával.

A 2002-től 2010-ig tartó időszakban a hatalmon lévő kormány a honvédelmet elhanyagolta.

A 2017-ben megkezdett Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program célul tűzte ki a térség egyik legfejlettebb haderejének megteremtését. Hangsúlyozta, hogy a program középpontjában az embernek kell állnia, az arra elhivatottakat megfelelő oktatási környezetben fel kell készíteni a katonai szolgálat viszontagságaira, hazafias honvédelmi nevelésben részesíteni, megfelelő életpályamodellt biztosítani számukra. Örömmel emelte ki, hogy nagy számban vállalják fiatalok a tartalékos katonai szolgálatot.

A kormányzat tervei szerint a program végére 30 ezer aktív katona lesz szolgálatra kész, mindez kiegészül legalább 20 ezer tartalékos tiszttel.

A 2010 után történt politikai váltás a honvédelmi költségvetési kiadásokat jelentősen megnövelte. Az idei évben mintegy 1003 milliárdos keretösszeget biztosít a magyar állam a honvédelmi fejlesztésekre és a feladatok ellátására. Sok korszerű haditechnikai eszközt Magyarországon fognak előállítani, ezzel is az ország presztízsét növelve és javát szolgálva. A honvédelmi kiadásokból való forráselvonás nem jó irányvonal, a biztonságot ugyanis nem lehet pénzben mérni.

Benkő Tibor komoly európai és azon kívüli biztonsági problémákról is szólt. Aktualitásként röviden elemezte az orosz-ukrán konfliktust, szerinte nem szerencsés a nyugati nagyhatalmak hidegháborús retorikája.

Elsősorban párbeszédet kellene folytatni Oroszországgal, minél inkább törekedni a „forró” konfliktus elkerülésére,

az elrettentés politikája csak végső esetben alkalmazható. Magyarország a jövőben is törekszik a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok normalizálására, Ukrajna gyakorlati támogatására, viszont hazánk elvárja ugyanezt a bánásmódot az ukrán fél részéről a kárpátaljai magyarok esetében. A 21. századi „hibrid” hadviselést aggasztónak ítéli, mivel már nem fegyverekkel vívják a háborúkat, hanem a kibertérben számítógépes rendszereken keresztül. Magyarországnak ezért is létfontosságú, hogy a NATO védelmi rendszerén kívül is fel tudjon mutatni egy ütésálló és szuverén hadsereget, hogy a váratlan szituációkra felkészüljön.

Az ukrán válsággal kapcsolatos további cikkeinket itt találod.

Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása